Tízéves vajúdás ér véget Sólyom asztalán

A hét elején dönt Sólyom László köztársasági elnök arról, hogy aláírja-e az új polgári törvénykönyvet. A törvénycsomag tíz éven át készült, a parlament egy év tárgyalás után fogadta el. A végső szöveget a törvény összeállításában eredetileg résztvevő jogászok is bírálták, a Fidesz pedig kijelentette, hogy visszavonná a törvényt. Sólyomnak három lehetősége van: egyszerűen átengedi a törvényt, visszaküldi a parlamentnek vagy az alkotmánybírósággal vizsgáltatja meg.

Az [origo] információi szerint Sólyom László köztársasági elnök a hét elején dönt arról, hogy aláírja-e az új polgári törvénykönyvet. Sólyomnak 15 napja van a ptk. aláírására azután, hogy hivatalához megérkezik a törvény. Ha nem talál benne kivetnivalót, akkor az új Ptk. nagyobb része jövő május 1-jén, egyes részei pedig később, 2011-ben, illetve 2015-ben lépnek életbe.

Sólyomnak nem feltétlenül kell egyből rábólintania a törvényre: ha problémákat talál benne, akkor észrevételeivel ellátva megfontolásra visszaküldheti a parlamentnek. Ebben az esetben a törvényt ismét megtárgyalják az országgyűlési bizottságok, ezután pedig újra szavaznak róla a képviselők. Így a parlament munkatempójától függ, hogy mikorra készülhet el az új verzió, akár az is előfordulhat, hogy az újratárgyalás után a törvényt változtatások nélkül küldik meg újra Sólyomnak, akinek ekkor már automatikusan alá kell írnia azt.

Egy másik lehetőség, hogy Sólyom László úgynevezett előzetes normakontrollt kér, vagyis nem a parlamentnek küldi vissza a törvényt, hanem az Alkotmánybíróság véleményét kéri. Ezt akkor teheti meg, ha az új jogszabály valamelyik részét alkotmányellenesnek tartja. Az államfőnek ezt a jogát alkotmányossági vétónak nevezik: Sólyom az ilyen ügyekben szakértőnek számít, hiszen korábban az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke volt.

Az Ab soron kívül tárgyalhatja a kérdést, és amíg nem döntenek, a törvényt nem szabad kihirdetni. Ha a testület egyetért a köztársasági elnök aggályaival, és alkotmánysértőnek tartja a törvényt, akkor azt visszaküldi a parlamentnek, amely köteles kiküszöbölni az alkotmányellenességet, vagyis a törvényjavaslatot értelmében átalakítani.

Sólyom az elmúlt években meglehetősen sűrűn élt visszaküldési jogával, sok fontos törvényjavaslat újratárgyalását kérte különböző aggályokra hivatkozva. Júliusban visszaküldte azt a törvényt, amely a gazdákat védte a felvásárlók tisztességtelen gyakorlatától, illetve a társasházakról szóló törvény módosításával is elégedetlen volt. Tavaly októberben a bűnügyi adatcseréről szóló törvényt küldte vissza, ami az amerikai vízummentességi megállapodás egyik feltétele volt, de belekötött 2008 nyarán a Balaton-törvénybe, 2007 decemberében pedig a Gyurcsány-kormány egészségügyi reformját tartalmazó egészségbiztosítási törvénybe is.

Tíz évig készült

Az Országgyűlés szeptember 21-én fogadta el az új polgári törvénykönyvet (ptk.). A végszavazáson 191 képviselő támogatta az új magánjogi kódexet, 168-an szavaztak nemmel, négyen tartózkodtak.

Az új ptk. az élet számtalan területét szabályozza, szó szerint a születéstől a halálig. Megalkotására azért volt szükség, mert a jelenleg hatályos törvénykönyv eredeti változatát még 1959-ben fogadták el, egy olyan korban, amikor a magánjogi viszonyokat minimális szintre szorították - például erősen korlátozták a magántulajdont. Az elmúlt évtizedekben számtalanszor módosították, de így is elavult volt már.

A törvény több mint egy évig feküdt az Országgyűlés előtt: tavaly júniusban terjesztette be az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium. Zárószavazása többször is késett. Szeptember elején például azért halasztották el, mert az utolsó pillanatban több száz módosító javaslattal állt elő a kormány. Ezek egy része nyelvhelyességi, helyesírási vagy szóhasználati pontosítás, de rengeteg érdemi változtatási javaslat is van közöttük. A Fidesz szerette volna ismét elhalasztani a zárószavazást, hogy meg lehessen vitatni a módosító javaslatokat, de a szocialisták ezt nem támogatták. (A törvényről részletesen itt olvashat.)

A törvény sok változáson ment keresztül, a végső verziót vállalhatatlannak tartotta annak a szakmai kodifikációs bizottságnak a vezetője, amelyik 1998-tól csaknem tíz éven át dolgozott a tervezeten. A Vékás Lajos akadémikus vezette bizottságtól 2007-ben átvette a munkát az igazságügyi és rendészeti minisztérium (IRM), hogy a végső tervezetet maguk készítsék el. A történteket a Legfelsőbb Bíróság "kedvezőtlen fordulatnak" minősítette nyilvános véleményében, azt írták: az IRM-féle tervezet mögül hiányzik a széles körű szakmai konszenzus, ezért nem tartják alkalmasnak a benyújtásra.

A Fidesznek és a Jobbiknak nem kell

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke júniusban, az európai parlamenti választás után az MSZP-hez írt nyílt levelében kijelentette: ha bevezetik, akkor hatalomra kerülése után visszavonja az új Ptk.-t a Fidesz.

A Fidesz a törvény elfogadása után közölte, kormányra kerülése esetén felülvizsgálná az új polgári törvénykönyvet (Ptk.) a Fidesz, feltéve, ha egyáltalán életbe lép a jogszabály. A párt szerint feltételezhető, hogy lesz olyan, aki az Alkotmánybíróságon megtámadja a jogszabályt a megfelelő felkészülési idő hiánya miatt. A kódexről sem szakmai, sem politikai konszenzus nem alakult ki - közölte a párt, amely szerint politikai prezstízstörvényről van szó, melynek az a célja, hogy a jogszabály megalkotása Bajnai Gordon és Draskovics Tibor nevéhez fűződjön.

A Jobbik múlt héten közölte, hogy megítélése szerint a parlament az új ptk. elfogadásával "lazított" a családjogi törvényén, ezzel az új törvény súlyosan támadja a társadalom alapját képező házasság és család intézményét. A Jobbik fölszólította Sólyom László köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az új ptk.-t, hanem küldje vissza a tervezetet a parlamentnek.