Nem hagyja annyiban a kormány Sólyom kitiltását

2009.10.13. 16:54

Magyarország az Európai Bizottságnál kötelezettségszegési eljárást indít, amiért Sólyom László államfőt augusztusban kitiltották Szlovákiából. Ha a többlépcsős eljárás végén az Európai Bíróság megállapítja a jogsértést, átalányösszeg és kényszerítő bírság fizetésére is kötelezhetik Szlovákiát. A szlovák külügy szerint semmilyen uniós szabályt nem szegtek meg, de tiszteletben tartják a magyar lépést.

Magyarország kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottságnál, amiért Sólyom László köztársasági elnököt augusztus 21-én nem engedték be Szlovákiába - közölte Szollár Domokos kormányszóvivő. (Sólyom László kitiltásáról itt talál részleteket.)

A kötelezettségszegési eljárás megindítása szerinte semmilyen formában nem érinti a Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök közötti szeptember 10-i, szécsényi megállapodás végrehajtását. Magyarország tovább fejlesztené az együttműködést Szlovákiával - tette hozzá.

Az eljárás megindításával Magyarország célja, hogy az ügyet jogszerűen és megnyugtatóan zárja le annak érdekében, hogy hasonló incidens a jövőben sehol Európában ne történhessen meg, és az uniós polgárok szabad mozgására vonatkozó európai irányelv egységes értelmezést nyerjen minden érintett országban - olvasható a Kormányszóvivői Iroda keddi közleményében.

A kötelezettségszegési eljárás ad lehetőséget arra, hogy fellépjen az Európai Bizottság a kötelezettségüket megsértő tagállamokkal szemben, és adott esetben az ügyet az Európai Bíróság elé vigye, amely megállapíthatja a jogsértést. Az eljárás végén a vétkesnek bizonyuló tagállamot átalányösszeg és kényszerítő bírság fizetésére is kötelezhetik.

Az EUvonal tájékoztató szolgálat honlapja szerint ilyen eljárást bármilyen tagállam indíthat, ha úgy ítéli meg, hogy egy másik tagállam az Európai Közösséget létrehozó szerződésből eredő valamely kötelezettségét megsértette. Mielőtt azonban benyújtaná a keresetet, először a bizottság elé kell terjesztenie az ügyet. Az Európai Bizottság elsőként úgynevezett "bírósági eljárást megelőző eljárást" indíthat. Ez még lehetőséget nyújt a tagállamnak arra, hogy nemzeti jogát önként a közösségi jog követelményeihez igazítsa.
   
Ez az eljárás több lépésből áll, és megelőzheti információgyűjtési vagy vizsgálati szakasz is. Ez leggyakrabban akkor fordul elő, ha a bizottság kívülről beérkezett panasz alapján indítja meg az eljárást, amint ez most a magyar panasz esetében is megtörténik. Brüsszel kivizsgálja, megtörtént-e a jogsértés, ennek a vizsgálatnak az időtartamát nem szabályozták.
   
Ezt követően a bizottság figyelmeztetést küld a tagállamnak, melyben felszólítja, hogy adott határidőn belül tegye meg észrevételeit a közösségi jog alkalmazásával kapcsolatos konkrét problémáról. Ezután a bizottság úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld a tagállam számára. A dokumentum ismerteti a bizottság adott jogsértéssel kapcsolatos álláspontját, és meghatározza, mi lenne a tárgya az esetleges bírósági eljárásnak. Az indokolással ellátott vélemény tartalmazza továbbá azt az időpontot, ameddig a tagállamnak lehetősége nyílik önként igazodni a közösségi joghoz.
   
Az utolsó lépcső a bírósági szakasz, amely az Európai Közösségek Bíróságának bevonásával kezdődik. Általában ilyen csak ritkán történik, mert a tagállamok és Brüsszel igyekeznek még a peres szakasz előtt megoldást találni. Ha a bíróság mégis ítéletet hoz, és utólag megállapítja, hogy az érintett ország nem tett eleget az ítéletében foglaltaknak, a tagállamot átalányösszeg és/vagy kényszerítő bírság fizetésére kötelezheti.

A brüsszeli bizottság egyébként szabadon mérlegelheti, indít-e hivatalos jogsértési eljárást, illetve az Európai Bíróság elé terjeszt-e egy adott ügyet. Arról is önállóan dönthet, mikor teszi meg ezeket a lépéseket. A Sólyom-ügy érdekessége, hogy az Európai Unió kevés tapasztalattal rendelkezik ezen a téren. A jogszabályok nem különböztetik meg a közjogi méltóságokat bármely más állampolgártól a szabad közlekedés tekintetében. A szabad mozgás viszont valamennyi uniós állampolgárnak szerződésben lefektetett joga, amelyet csak közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból lehet korlátozni. Az ilyen korlátozások alkalmazásának megítélése az Európai Bíróság ellenőrzési hatáskörébe tartozik.
    
Jacques Barrot igazságügyi biztos már korábban jelezte, hogy írásos választ kíván adni arra a magyar megkeresésre, amelyben a kormány a Sólyom-incidensről alkotott véleményéről, a bizottság jogi álláspontjáról érdeklődött. A választ nem hozták nyilvánosságra.

A szlovák külügy szerint nem szegtek meg uniós szabályt

A szlovák külügyminisztérium nem ért egyet azzal az érveléssel, hogy a magyar köztársasági elnök belépésének megtagadása Szlovákia területére ellentétes lenne az Európai Unió irányelveivel és szabályaival - jelentette ki a szlovák külügyminisztérium szóvivője, Peter Stano kedden, a magyar bejelentésre reagálva Pozsonyban. Szerinte az intézkedés indoklásakor, valamint az azt követő diplomáciai jegyzékben a szlovák fél világosan megmagyarázta, hogy szerintük a lépés miért van összhangban az uniós jogszabályokkal. A magyar fél által kezdeményezett eljárást azonban Pozsony tiszteletben tartja, "a magyar félnek joga van erre a lépésre" - tette hozzá a szóvivő.
       
A szlovák külügyi szóvivő is azt mondta, hogy a kötelezettségszegési eljárás indítása semmit sem változtat azon, hogy a két fél "intenzíven dolgozik" a szeptember 10-i szécsényi magyar-szlovák kormányfői találkozón elfogadott 11 pontos program megvalósításán. "Számunkra jelenleg az a fontos, hogy dolgozunk a program megvalósításán" - mondta a szlovák szóvivő.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK