Öt perc alatt elkapta a szigetelést a halálos paneltűz

Nem pontosan az engedélyeknek megfelelően újították fel azt a miskolci panelházat, ahol három ember meghalt, amikor augusztusban tűz ütött ki az egyik lakásban - állítja a tűzesetről készült szakértői jelentés. A vizsgálat szerint a felújításnál olyan megoldásokat is használtak, amelyek után szélsőséges esetben akár egy gyufával is meg lehett volna gyújtani a szigetelést. A miskolci tűzoltók levelet írnak az önkormányzati minisztériumnak, hogy keressen megoldást a hasonló esetek megelőzésére. A minisztérium szerint a korábbi felújításokat végző önkormányzatok a felelősek.

Sok szempontból szabálytalan volt annak a panelháznak a hőszigetelése, amelyik augusztusban égett le Miskolcon - állapította meg a tűzeset után elvégzett szakértői vizsgálat. A tűzoltók már korábban jelezték, hogy szerintük a tűz gyors terjedését a panelház gyorsan kigyulladó szigetelése is segíthette. A szakértői vizsgálatból kiderült, hogy a házra nem olyan szigetelés került, amilyenre az engedélyeket kiadták, de jelentés azt is megjegyzi, hogy nem kizárólag ez segítette a tűz terjedését.

A nyári miskolci paneltűzben három ember vesztette életét, több lakót pedig a tűzoltók mentettek ki. A lángoló házról készült képeken úgy látszott, hogy a felújított ház falának külső oldalán lángra kapott és több emelet magasságban leégett a szigetelés. Az erről készített, az [origo] birtokába került vizsgálati jelentés szerint "valószínűsíthető, hogy a homlokzaton létesített hőszigetelő rendszer a tűzhatás korai szakaszában az égésben közreműködött". Az épületre elvileg csak bevizsgált, tűzvédelmi szempontból is biztonságos szigetelés kerülhet, és a beruházás dokumentációja szerint a szigetelés rendben is volt. A szakértői vizsgálat szerint azonban a papírok nem felelnek meg a valóságnak: "a megvalósult homlokzati hőszigetelő rendszer nem azonos típusú az átadási dokumentációban hivatkozott építőipari műszaki engedélyben szereplő hőszigetelő rendszerrel."

A falon - mint a magyarországi épületek legtöbbjén - éghető anyagot tartalmazó, polisztirol alapú szigetelés volt - mondta az [origo]-nak Bódi Zoltán alezredes, a miskolci tűzoltóság szóvivője. Ez olcsóbb, mint a teljesen tűzálló szigetelő anyagok, ezért a legtöbb helyen ezt használják. Az éghető anyagot úgy teszik tűzvédelmi szempontból biztonságossá, hogy szabályozzák a polisztirolréteg vastagságát, a szigetelésdarabokat pedig ragasztóval és tűzálló üveghálóval vonják be. A vizsgálat megállapította, hogy a szigetelés kezelését a miskolci ház kivitelezője nem az előírás szerint végezte.

A miskolci tűzoltóság az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.-t (ÉMI) bízta meg a szigetelési rendszer vizsgálatával - mondta Bódi Zoltán. A többhetes laboratóriumi vizsgálat után kiderült, hogy bár a szigetelés minden eleme engedéllyel rendelkezett, és minőségében nem hagyott kívánnivalót maga után, az elkészült szigetelőrendszer mégsem volt azonos az engedélyezett verzióval. Az engedélyezett 5 cm vastag polisztirolréteg helyett 7 cm vastag szigetelést tettek a házra, a tűzvédelmi üvegháló pedig nem megfelelően borította be az elemeket.

Az ablakoknál a védőhálót nem hajtották vissza a szigetelés szélén, így az éghető réteg szabadon maradt. A szigetelést tehát az ablakból kiáramló nyílt láng közvetlenül elérhette: ott 60-70 fokos hőmérsékleten akár már egy gyufával is be lehetett volna gyújtani a házat borító polisztirolréteget - állapította meg egy másik, szintén a tűzoltóság által rendelt szakvélemény, amelyet egy vegyész szakértő egyetemi professzor készített - mondta Bódi Zoltán.

A szigetelőelemeket borító vakolat is vékonyabb volt az előírtnál, a tűzben megrepedezett, és emiatt a fal kívülről is lángra kaphatott - tette hozzá Bódi az ÉMI vizsgálati jelentésére hivatkozva. A jelentés úgy fogalmaz, hogy "a hőszigetelő rendszer elégtelen tűzvédelmi teljesítményének oka" elsősorban "a vakolat elégtelen rétegvastagságában keresendő."

A szigetelés belső oldalán az segítette a tűz terjedését, hogy a polisztiroltáblákat csak foltokban ragasztották hozzá a ház falához. A szigetelés és a fal között így légrés alakult ki, amin a lángok könnyedén végigfutottak- magyarázta Bódi. Az előírás szerint az elemek széleit összefüggő ragasztóréteggel kellett volna rögzíteni, hogy a szigetelés és a fal közti rés apró területekre tagolódjon. Ezt a kivitelezők elmulasztották - mondta az alezredes a szakértői véleményekre hivatkozva.

A szigetelésnek Bódi szerint összességében 45 percen keresztül kellett volna ellenállnia a lángoknak, ehelyett 4-5 perc alatt már égett, és le is vált a falról. A szakértői vizsgálat szerint  egyértelmű, hogy a szigetelés kevésbé állta a tüzet, mint kellett volna: "a megvalósult hőszigetelő rendszer tűzvédelmi tulajdonságai - kiemelve a homlokzati tűzterjedési határértéket - elmaradnak a műszaki specifikációban szereplő, laboratóriumi vizsgálattal igazolt értéktől". A jelentés megjegyzi ugyanakkor, hogy a hibás szigetelés nem egyedüli és döntő eleme volt a tűz terjedésének.

"Rengeteg lehetőséget ad a hibára"

Bódi Zoltán szerint a ház hibái nem feltétlenül szándékosságból adódnak. Szerinte nem lehet a problémát egyetlen kivitelezőnek felróni, mivel "olyan szakipari munkáról van szó, amely rengeteg lehetőséget ad a hibára".

"Az ilyen hibás kivitelezés általánosnak biztos nem nevezhető, de a miskolci panel példája komoly figyelmeztetés, hiszen nem biztos, hogy egyedi eset" - mondta az [origo]-nak Bánky Tamás, a tűzeset utáni vizsgálatot végző ÉMI tudományos igazgatója. Szerinte a felújított panelházak közt biztos kisebbségben vannak a hasonlóan szabálytalanul felhúzott szigetelések, de a kivitelezők esetleges képzetlensége miatt hibák előfordulhatnak.

Bánky szerint fontos lenne, hogy a nagy állami és magánpénzeket megmozgató panelfelújításoknál minősített kivitelezőket, az adott szigetelési rendszer ismeretéről tanúsítvánnyal rendelkező cégeket és munkásokat bízzanak meg. Ez a gyakorlat több európai országban általános - állította Bánky, aki szerint a minősített, képesített munkások drágábbak, a piaci árverseny pedig olcsóbb munkaerőt követel, ez befolyásolja a felújítást végző cégek felkészültségét és technikai hátterét is.

Bódi Zoltán nem akart állást foglalni arról, hogy a dokumentációnak nem megfelelően elkészített, tűzveszélyes panelszigetelés általános probléma lehet-e, de közölte: a miskolci tűzoltóság az augusztusi tapasztalatok alapján levélben jelzi többek között a katasztrófavédelemnek, az önkormányzati minisztériumnak és az építésügyi hatóságnak, hogy az ilyen esetekre megoldást kell találni. A tűzoltók augusztus óta átfogó vizsgálatot folytatnak a miskolci panelházakon, hogy ellenőrizzék, adottak-e a tűzoltási feltételek a középmagas és magas épületeknél.

A tűzoltók attól tartanak, hogy a magas miskolci épületek egy részénél nem tudnak hozzáférni a felsőbb emeletekhez, mivel a domboldalra épített Avas lakótelepen sokszor nincs olyan terület, ahol az emelőkosaras autó le tud talpalni - mondta. Ilyen szempontból az augusztusi miskolci paneltűz szerencsés eset volt, mert itt használni tudták az emelőkosarat az emberek mentéséhez és a gyorsan terjedő lángok oltásához.

Nem vizsgálják felül a panelokat

2008 óta a panelfelújítási programban részt vevő házakra a korábbinál szigorúbb ellenőrzési eljárás érvényes, többek között a tűzoltók is megnézik és véleményezik a terveket (a miskolcon leégett ház még 2008 előtt épült). Bódi Zoltán szerint az elvárások már meglehetősen szigorúak, de nagyon nehéz betartatni azokat, mivel az ellenőrzésnél a tűzoltók sokszor már csak a kész, levakolt falat látják, és nincs szaktudásuk, lehetőségük, hogy például rétegvizsgálatot végezzenek a szigetelésen. A kiérkező tűzoltó a panel felújításáról szóló bizonylatokat ellenőrzi, ha azonban a bizonylat hamis, nem lehet mit tenni - mondta.

Hasonló problémáról számolt be Bánky Tamás is, aki szerint a már elkészült panelszigeteléseket még a képesített szakemberek is csak nehezen tudják felülvizsgálni. A szigeteléshez csak a rendszer roncsolásával, megbontásával tudnak hozzáférni, az ilyen megbontott rendszerek azonban nem állíthatóak helyre teljesen, beázást, esztétikai hibákat okozhatnak. Ráadásul a hatalmas falfelületek minőségére egy-két pont ellenőrzéséből nem feltétlenül lehet az egész felújítás állapotára következtetni - tette hozzá. Sőt, ha egy panelházról kiderülne, hogy a leégett miskolci épülethez hasonlóan, az engedélyektől eltérő módon szigetelték, akkor sem biztos, hogy javítani lehetne: Bánky szerint ezeknek a rendszereknek a javítására nincs kiforrott eljárás, és az is lehet, hogy drágább lenne a javítás, mint egy teljesen új szigetelési rendszer.

A tűzoltók levélben javasolják az Önkormányzati Minisztériumnak, hogy jogszabály-változtatással szigorítsák az ellenőrzés folyamatát, tegyék lehetővé, hogy a kivitelezés során, menet közben is ellenőrizni lehessen a készülő szigetelést - mondta Bódi Zoltán. Jauernik István, az Önkormányzati Minisztérium államtitkára ugyanakkor az [origo]-nak azt mondta, szerinte nincs szükség további változtatásra, csupán szigorúan be kell tartani a panelprogramban előírt biztonsági feltételeket. Szerinte a tűzoltók most is ellenőrizhetik a szigetelést a kivitelezés bármely fázisában. A tárca nem tervezi azt sem, hogy felülvizsgálják a korábban felújított panelokat. Közölte, a 2008-as szigorítás előtt az önkormányzatok voltak a panelfelújítások beruházói, így az ő felelősségük, ha nem szabtak kellően szigorú tűzbiztonsági feltételeket.

Az [origo] csütörtökön délelőtt megkereste a kiégett miskolci épület felújítását végző FK Raszter Építő Zrt.-t. Az épület felújításáért felelős főmérnök, Oláh Zoltán annyit mondott, hogy csak a vezérigazgató nyilatkozhat. A vezérigazgató délután annyit közölt, hogy nem kíván nyilatkozni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK