A vallás és a termékenység is hiányzik Sólyomnak a népszámlálásról

Vágólapra másolva!
Sólyom László megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a 2011-es népszámlálásról szóló törvényt, amelyet október elején fogadtak el. A köztársasági elnök kifogásolja, hogy a korábbi népszavazással szemben nem gyűjtenének adatokat a vallásról és az egészségi állapotról, illetve csak a kisebbségekhez tartozók arányát mérnék fel.
Vágólapra másolva!

Visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek a 2011-es népszámlálásról szóló törvényt Sólyom László köztársasági elnök szerdán. Az Országgyűlés október 5-én fogadta el a jogszabályt, amely szerint népszámlálást tartanának 2011-ben Magyarországon.

A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye szerint az államfő azzal nem értett egyet, hogy az Országgyűlés által elfogadott törvény alapján nem gyűjtenének a termékenységre, az egészségi állapotra és fogyatékosságra, valamint a vallásra vonatkozó adatot, pedig ezek a kérdések a korábbi, 2001-ben tartott népszavazáson szerepeltek. Sólyom szerint "egyrészt valamennyi adat fontos jellemzője a társadalomnak, másrészt a társadalmi folyamatok könnyebben megérthetőek és elemezhetőek, ha a tíz évente sorra kerülő népszámlálásokon ugyanazok a kérdéskörök szerepelnek, és így a felvett adatokat össze lehet vetni".

Az államfő azt is kifogásolja, hogy a népszámláláson csak a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás kérdése szerepelne, nem pedig általában a nemzetiség, függetlenül attól, hogy valaki kisebbségi vagy többségi nemzetiséghez tartozónak vallja magát. Szerinte átfogó, a társadalom egészére vonatkozó statisztikai eredmény csak a teljes nemzetiségi adatkör felmérésével érhető el, ebből lehet következtetéseket levonni többek között arra nézve, mely nemzetiségek milyen arányban vannak jelen Magyarországon.

Az MSZP-s és szabad demokrata képviselők 192 igen, egy nem szavazattal fogadták el a törvényt, a 155 fideszes és MDF-es képviselő tartózkodott. A törvény szerint a népszámlálás a természetes személyek, a lakások, valamint az intézetek bizonyos adataira terjedne ki. Természetes személyeknél a következő adatokra kíváncsiak: nem, születési idő, állampolgárság, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás, családi állapot, jelenlegi és egy évvel korábbi lakóhely, születési hely, háztartások és családok összetétele, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkáltató, lakáshasználat jogcíme.

Az adatszolgáltatás - a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás kivételével - kötelező, és kötelező a valóságnak megfelelő adatot közölni. Nem szerepel viszont benne az önkéntesen megválaszolható kérdés az egyházhoz, vallási közösséghez tartozásról, mert az Országgyűlés nem támogatta a fideszes Balog Zoltán ezt kezdeményező módosító javaslatát.

Az Alkotmány úgy rendelkezik, hogy a köztársasági elnök az Országgyűlés által elfogadott törvényeket aláírás előtt észrevételeinek közlésével megfontolásra visszaküldheti. Az Országgyűlés ilyenkor a törvényt újra megtárgyalja, és újra dönt róla. Ha megint elfogadja, akkor ezt a köztársasági elnök köteles aláírni és öt napon belül kihirdetni.