Az őszödi beszédet kárhoztatta ünnepi beszédében Sólyom

Az őszödi beszéd nyílttá tette a morális válságot, amit még tovább erősített, hogy a parlamenti többség bizalmi szavazáson jóváhagyta a hatalom megszerzésének ezt módját - mondta ünnepi beszédében a Műegyetemen Sólyom László köztársasági elnök. Az államfő szerint nem szabad összemosni, ki hol állt 1956 őszén, mert nincs folytonosság a Kádár-rendszer és a demokrácia közt.

"Az '56-éhoz való hűség azt jelenti, hogy nem engedjük összemosni a szabad Magyarországot az 1989 előtti rendszerrel" - mondta Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön, a Műegyetem aulájában tartott megemlékezésen. Az államfő szerint az 1956-os forradalom élményének lényege az a felszabadulás volt, hogy végre kimondták az igazságot, és a rendszerváltás lényege is a Kádár-rendszer hazugságától való megszabadulás volt.

"Tartozunk a forradalom halottainak azzal, hogy nem engedjük összemosni, ki hol állt akkor, 1956 őszén, hol állt a megtorlás éveiben, és hol áll most '56 megítélésében" - mondta a köztársasági elnök, aki szerint egy "abszolút törésvonal" van, ezért nem lehet folytonosság '56 és a Kádár-rezsim között, illetve Kádár és az új demokratikus jogállam között. Sólyom szerint a kerekasztal-tárgyalások jegyzőkönyveiből egyértelműen kiolvasható, hogy az MSZMP és az úgynevezett harmadik oldal "nem akart eljutni az abszolút törésvonalig", vagyis körömszakadtáig ragaszkodtak ahhoz, hogy a szocialista rendszeren belül maradjanak.

Az "alapvető normák bizonytalanná válása" azonban gyengítette a tisztánlátást abban, hogy 1956 és a rendszerváltás alapkérdése ugyanaz - mondta Sólyom László, aki szerint ez a bizonytalanság a morális válság, amit Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése "sokkoló módon nyílttá" tette. Az elbizonytalanodást pedig Sólyom szerint még tovább erősítette, hogy a parlamenti többség "bizalmi szavazáson jóváhagyta" a hatalom megszerzésének "Őszödön bevallott módját".

Az államfő ugyanakkor azt mondta, akik azt mondják, nem volt rendszerváltás, azok nem értheti meg '56 lényegét sem. "Ha sokan hiányolják 1989-90-ből a nagy forradalmi élményt - akkor gondoljanak arra, hogy mi a vidám barakkban nem nyílt és durva elnyomásban éltünk, hanem hazugságban" - mondta Sólyom. 1989-ben szerinte Nagy Imre újratemetése volt az a katartikus élmény, ami megadta a nemzet számára a hazugságtól való megtisztulás érzését.