Parlamenti bizottság fogja vizsgálni a sukorói ügyet

Bizottságot állított fel az országgyűlés fideszes javaslatra annak tisztázására, milyen körülmények között történhetett meg a sukorói telekcsere. Többek között azt is tisztáznia kell a bizottságnak, hogy valóban a sukorói beruházásnak kedvezett-e azzal a kormány, hogy több olyan jogszabályt is hozott, amely segítette a befektetőket.

Parlamenti bizottság vizsgálhatja a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatos kormányzati tevékenységet, az Országgyűlés hétfőn ugyanis elfogadta a testület létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. A képviselők egyhangúlag, 361 igen szavazat mellett döntöttek így.

A Fidesz kezdeményezte vizsgálóbizottságnak arra kell választ találnia: milyen számításokkal állapította meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a Joav Blum tulajdonában álló, csereingatlanként szolgáló albertirsai, illetve pilisi telekegyüttes csereértékét. Az országgyűlési határozat szerint a vizsgálatnak választ kell adnia arra is, hogy a sukorói beruházásra tekintettel alkották-e meg a Veres János volt pénzügyminiszter által előkészített vagyontörvényt, amely megteremti a verseny nélküli földcsere lehetőségét.

Azt is tisztáznia kell a bizottságnak, hogy volt-e egyéb pályázó a közép-dunántúli régióban, hogy ki határozta meg a pályázat kiírásának és megnyerésének feltételeit, hogy mikor kezdődtek meg a tárgyalások Joav Blum üzletemberrel a kiemelt beruházás megvalósításáról, illetve a telkek cseréjéről, hogy milyen döntési joggal rendelkezett az ügyben Bajnai Gordon - akkor még gazdasági miniszterként - és Veres János, valamint hogy milyen indokok alapján minősítette a kormány a King's City-t kiemelt fontosságú nemzetgazdasági beruházássá. A bizottságnak a tevékenységéről jelentést kell készítenie.

Az országgyűlési képviselőkből álló nyolcfős testület akkor jöhet létre, ha tagjait, akikre a frakciók vezetői tesznek ajánlást, megválasztja az Országgyűlés. A bizottságba az MSZP négy, a Fidesz kettő, az SZDSZ és a KDNP pedig egy-egy tagot delegálhat. A testület elnökére a Fidesz tehet javaslatot, az alelnökére pedig a kormánypárt. A vizsgálóbizottság megbízatása a jelentés benyújtásáig, de legfeljebb a megalakulástól számított 90 napig tart.

Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője július 22-én jelentette be, hogy vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatos kormányzati tevékenység feltárására. Az ellenzéki politikus akkor úgy vélekedett, hogy a kormány az eddigi tevékenysége során legalább hét lépésben támogatta a beruházást. Példaként említette, hogy Veres János előkészítette az új vagyontörvényt, amely lehetőséget ad a verseny nélküli földcserére. A fideszes képviselő szerint tudni lehet azt is, hogy maga Bajnai Gordon javasolta a Fejér megyei közgyűlésnek: változtasson a sukorói ingatlan besorolásán, és tegye beépíthetővé a területet. A Fidesz helyettes szóvivője elmondta: semmi sem indokolja a projekt nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánítását.

A Központi Nyomozó Főügyészség vezetője - a kirendelt igazságügyi szakértő véleménye alapján - október 1-jén közölte, hogy valós értéküknél csaknem 600 millió forinttal drágábban szerepelnek a sukorói ingatlancsere szerződésében a pilisi és albertirsai földterületek. A Pénzügyminisztérium október 9-én arról tájékoztatott, hogy Oszkó Péter tárcavezető a sukorói telekcsere ügyében az eredeti állapot helyreállítását kezdeményezte, továbbá létrejött a játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós szerződés.

A beruházás ügyében több sajtótájékoztatót is tartó Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója október 20-án adta át Sukoróval kapcsolatos bizonyítékait a Központi Nyomozó Főügyészségnek. Budai Gyula szerint az ügyészségnek átadott iratok két ember felelősségét alapozzák meg a kaszinóberuházás telekcsere-szerződésével kapcsolatban: a szerződést aláíró Tátrai Miklósét, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatójáét és az előterjesztő Benedek Fülöpét, aki a vagyonkezelő vezérigazgató-helyettese. További cikkeinket a sukorói beruházásról itt olvashatja.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK