Két szülő másfél év letöltendő börtönt kapott, mert gyerekeik sokat lógtak az iskolából, a tévészékházat 2006-ban felgyújtók viszont felfüggesztett börtönt kaptak. Az [origo]-nak nyilatkozó büntetőbírók és ügyvédek szerint a közvélemény félreérti a büntetések felfüggesztését: minden ügy más, sok a szubjektív szempont, amit a laikusok nem mérlegelnek, ráadásul aki felfüggesztett börtönt kap, az kétszer is meggondolja, hogy mit csinál. A rendszer nem tökéletes, néhány bűncselekmény megítélése szinte megyénként változik, és vannak olyan bűnelkövetők, akik nem rémülnek meg a felfüggesztett börtöntől, vágják a centit és ugrásra készen várják próbaidejük végét.

Szeptemberben a tévészékházat 2006-ban felgyújtó támadók és az államellenes bűncselekménnyel vádolt Budaházi György is felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Azok a szülők, akiknek két gyereke túl sokat lógott az iskolából, majdnem másfél év letöltendő börtönt. Többször előfordult hasonló eset, 2001-ben például - szintén pár hét különbséggel - a halálos balesetet okozó énekes, Császár Előd felfüggesztett börtönbüntetést, az Orbán Viktor terepjáróját ellopó férfi majdnem tíz év fegyházbüntetést kapott. Az [origo] arra volt kíváncsi, mi befolyásolja a bírósági ítéleteket, mi okozza, hogy néha a laikusok számára nehezen érthető, aránytalannak tűnő ítéletek születnek.

"Egyetértek azzal, hogy a laikusok bizonyos ügyeknél felháborodnak a felfüggesztett büntetés hallatán, és rögtön vagy arra gondolnak, hogy az elítélt ezzel megúszta, vagy pedig, hogy ezt a bírót biztos megvették" - mondta az [origo]-nak egy büntetőbíró, aki névtelenséget kérve beszélt a magyar bíróságok ítélkezési gyakorlatáról. Szerinte a közvélemény számos dolgot félreért, mikor azt hallja, hogy a bíróság a kiszabott börtönbüntetés végrehajtását felfüggeszti. "Ez nem jelent kivételes büntetést, a törvény kimondja, hogy ilyenkor is el kell érnie célját a büntetésnek. Ez tulajdonképpen egy évekig tartó fenyegetés, ami sok esetben el is éri a hatását" - mondta.

A büntető törvénykönyv (Btk.) szerint a bíróság csak a két évnél rövidebb szabadságvesztés végrehajtását függesztheti fel. A próbaidő egytől öt évig terjedhet, ez idő alatt az elítéltnek megfelelő magaviseletet kell tanúsítania, ha ezt nem tudja betartani, akkor le kell töltenie a büntetést. A Btk. azt is kiköti, hogy felfüggesztett büntetés akkor szabható ki, ha az elkövető személyes életkörülményei alapján feltételezhető, hogy a büntetés így is eléri a célját.

Életében először odavág

Vannak olyan esetek is, amikor - függetlenül a büntetés hosszától - a Btk. kizárja a büntetés felfüggesztése: ha valaki bűnszervezetben követ el a bűncselekményt vagy erőszakos többszörös visszaeső, akkor csak végrehajtandó börtönt kaphat. A próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény következményei duplán súlyosak: nemcsak az újabb esetért kell az elítéltnek felelnie, de ilyenkor a korábbi, felfüggesztett büntetést is le kell ülnie.

Az [origo]-nak nyilatkozó büntetőbíró szerint a törvény megfelelő keretet szab az ítélkezéshez, de így is rengeteg dolgot szubjektíven kell mérlegelnie a bíráknak ahhoz, hogy végül "mindig az adott esetre és személyre szabott" büntetés szülessen. Számít, hogy milyen súlyú bűncselekményről van szó, szándékosan vagy gondatlanul követték-e el, az áldozat viselkedése is hatott-e a bűncselekményre, és melyek az enyhítő körülmények. "A felfüggesztésnél sokat nyom a latba, ha a vádlott még nem volt büntetve, mert igenis vannak megtévedt emberek. Gyakori példa erre a kocsmai verekedés, a szerencsétlen talán életében először odavág egy nagyot, előtte még provokálták is, a másik részeg meg úgy vágódik el, hogy komolyan megsérül" - mondta az [origo]-nak a büntetőbíró.

A bírói gyakorlatban a felfüggesztett büntetést leggyakrabban a halált vagy súlyos sérülést okozó testi sértéseknél illetve a közlekedési bűncselekményeknél alkalmazzák. "A közlekedési bűncselekményekre jellemző, hogy az áldozat súlyos sérülést szenved, vagy meghal a balesetben, a vétkes büntetését sokszor mégis felfüggesztik, mert leggyakrabban gondatlanul elkövetett esetről van szó, így a jog enyhébben szankcionálja. De aki erről mindössze az újságban olvas, annak nehéz ezt megértenie, mert csak azt veti össze, hogy [a felfüggesztett büntetést kapó ember] elvette más életét, mégsem kerül soha rács mögé" - állította a büntetőbíró. Ráadásul ha a vétkes sofőr korábban soha nem állt bíróság előtt, ez is a büntetés felfüggesztése mellett fog szólni.

Császár Előd, Bodnár László - törvény adta lehetőség

Császár Előd énekes másfél éves fogházbüntetésének felfüggesztése is sok vitát váltott ki. Császár még 1998-ban karambolozott BMW-jével Budán, csaknem 100 kilométer per órás sebességgel hajtott egy olyan úton, ahol a megengedett sebességhatár 50 kilométer per óra volt. Egy rendőrautóval ütközött össze, amelynek vezetője, egy fiatal rendőrtiszt életét vesztette. Első fokon halálos közúti baleset gondatlan okozásáért egy év letöltendő fogházbüntetést kapott, a másodfokú, jogerős ítéletben már 1 év 6 hónap fogház szerepelt, de ezt három év próbaidőre felfüggesztették. A bíróság ebben az esetben is azzal indokolta a felfüggesztést, hogy Császár korábban nem került összeütközésbe a törvénnyel.

"Császár Előd ügye a helyén volt kezelve, megfelelt a bírói gyakorlatnak. Csak azért súlyosabb büntetést kellett volna kapnia az ilyen esetekben szokásosnál, mert híres?" - tette fel a kérdést Zamecsnik Péter ügyvéd, aki az énekest védte a perben. "Hiába a halálos végeredmény, ez egy gondatlan közúti baleset volt" - mondta. Szerinte csak azért kapták fel ennyire az esetet, mert a sajtó "kész tényként" kezelte, hogy az énekes bedrogozva, illetve ittasan vezetett, pedig Zamecsnik szerint ennek az ellenkezője bizonyosodott be az eljárás során.

"Arra is legalább ennyien felkapták a fejüket, mikor a szintén halálos balesetet okozó Bodnár Lászlót, a Debrecen labdarúgóját gyorsított eljárásban nemrég egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték" - mondta Zamecsnik. Bodnár ítélete szeptember elején alig két héttel a gázolás után már meg is született, de - mint az ügyvéd mondja - erre ugyanúgy a törvények adnak lehetőséget, mint a büntetés felfüggesztésére. "Nyilván ez egy kedvezmény, de teljesen törvényes" - fogalmazott.

Forrás: AFP

Zamecsnik is egyetért azzal, hogy szükség van a felfüggesztett börtön intézményére, mert hiába sétálhat el a bíróságról az elítélt, a feje felett lebegő büntetés elérheti a célját. A jövőre hatályba lépő, módosított büntető törvénykönyv a büntetés felfüggesztését még aprólékosabban szabályozza. "A bíróságnak így még több szabadsága lesz, hogy jobban egyénre szabja a büntetést" - mondta Zamecsnik.

Le is üli, meg nem is - jön a részbeni felfüggesztés

A Btk. 2010 május elsejétől hatályos módosítása új jogi megoldást vezet be, ez a szabadságvesztés végrehajtásának részbeni felfüggesztését. Ez azt jelenti, hogy a szabadságvesztést kiszabó bíró három lehetőség közül választhat: elrendeli, hogy le kell tölteni a büntetést, próbaidőre felfüggeszti, vagy úgy dönt, hogy a szabadságvesztés egy részét le kell tölteni, a másik részét azonban próbaidőre felfüggeszti - foglalta össze a változás lényegét az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) sajtóosztálya.

Az IRM szerint az új jogintézmény komoly joghátrányt jelent az elítélteknek, mert az új típusú büntetés "leghosszabb tartama akár két és fél év végrehajtandó részből, valamint további ötévi próbaidőből is állhat. A szankció végrehajtása így akár hét és fél évig is tarthat". A részbeni felfüggesztés bevezetésére az IRM szerint is azért van szükség, hogy - több európai büntető törvényhez hasonlóan - nálunk is még jobban lehessen különbséget lehessen tenni a bűncselekmények megítélésében.

Egyik megyében felfüggesztik, a másikban leülné

Az [origo]-nak nyilatkozó ügyvédek egyetértettek abban, hogy nagy eltérések vannak az ország egyes részei között is abban, hogy egy bűncselekményért hol szabnak ki letöltendő és hol felfüggesztett büntetést. Vannak bűncselekmények, amelyekért Budapesten és egyes megyékben szinte biztosan felfüggesztett jár, más megyében viszont jó eséllyel leültetik az elkövetőt - mondta Futó Barnabás büntetőügyekben jártas ügyvéd, hozzátéve, hogy ezzel maguk az ügyvédek is számolnak.

Neki is volt olyan ügyfele, akinél biztosra vette, hogy felfüggesztett ítélettel zárul a per, mert a hatvanadik életévéhez közelítő vidéki férfi korábban soha nem állt bíróság előtt. "Csaknem öt évig húzódó eljárás után kapott letöltendő börtönt testi sértésért, és tudtam, hogy ha ezt Budapesten szabják ki, biztos felfüggesztik" - mondta. Szerinte azért hatásos a felfüggesztés, mert a próbaidő alatt kétszer is meggondolja az elítélt, mit tesz. "Ráadásul a hosszan elhúzódó eljárások miatt ez évekig tartó bíróságra járást jelent, és a jogerős ítélet után még további éveken át érezheti a fenyegetettséget" - tette hozzá.

Jó érzékű bírók

Az alkotmány szerint a Legfelsőbb Bíróság (LB) feladata biztosítani, hogy az ország különböző részein egységesen folyjon az ítélkezés. Az LB büntető kollégiumának vezetője, Kónya István az [origo]-nak azt mondta: a büntetés kiszabása "az ítélkezés legindividuálisabb része", a törvény mégis biztosítja, hogy ne legyenek nagy eltérések. "Tudomásul kell venni, hogy a jogegység elvének szoros értelemben véve nem része a büntetéskiszabás, aminek kiszámíthatónak kell lennie, de uniformizálni akkor sem lehet" - mondta. Így szerinte arra lehet törekedni, hogy "olyan kirívóan súlyos vagy enyhe ítéletek ne szülessenek, ami igazságtalanként csapódna le".

A büntető kollégium vezetője szerint a bírák "jó érzékkel bánnak" a felfüggesztés alkalmazásával, annak ellenére, hogy az emberek ezt olykor túl enyhe ítéletnek tartják. "Ez azért van, mert a többség képekben gondolkodik, számukra csak az a büntetés, ha valakire ráadják a formaruhát és bevonul a börtönbe, pedig ez a legsúlyosabb szankció" - mondta. "Nem a közvéleménynek ítélkezünk, és a bírói függetlenséget sem lehet figyelmen kívül hagyni" - tette hozzá Kónya.

A közvélemény Kónya szerint ugyanígy felhördülne akkor is, ha automatikusabban születnének a döntések, és kevésbé lennének tekintettel az egyéni körülményekre. "Közhely, de igaz, hogy nincs két egyforma ügy, két egyforma ember, vagy azonos körülmények" - válaszolta, mikor az elmúlt évek pár nagy felháborodást keltő esetével szembesítettük. "A lényeg, hogy a felfüggesztett büntetés is büntetés, és egyáltalán nem jelenti azt, hogy az elkövető megússza" - jelentette ki.

Egy nappal elszámolta magát

Az [origo]-nak névtelenül nyilatkozó büntetőbíró ugyanakkor elismerte: a bíróság előtt álló elítélt sokszor mégiscsak úgy éli meg a felfüggesztett büntetést, hogy ezzel megúszta. "Egy részüknél nem ér célt a felfüggesztés, például egy notórius tolvajt ez nem fog visszatartani, vagy legfeljebb csak átmenetileg" - mondta. A felfüggesztett büntetés átmeneti hatására számtalan példa akad, sok elítélt szinte vágja a centit, mikor telik le a feje fölött lebegő büntetés. "Egyszer még az is előfordult, hogy egy elítélt a felfüggesztés utolsó napján követett el újabb bűncselekményt, a bíróságon pedig arra hivatkozott: véletlenül elszámolta a dolgot, olyan pechje volt" - mesélte.

A büntetőbíró szerint a bírák között állandóan beszédtéma, ki milyen ítéletet hozott, hiszen a büntetés kiszabása az egyik legnehezebb, de legizgalmasabb része a munkájuknak. Így a nagyobb médianyilvánosságot keltő, felfüggesztéssel záruló eseteket is megvitatják egymás közt, és olykor maguk is azt gondolják, "enyhén fogott a ceruzája" az eljáró bírónak. "Máskor viszont azt gondolom egy ítéletről, hogy nálam ez nem ért volna ennyit. De ilyenkor eszembe jut, hogy nem tudok az esetről mindent, mintha én tárgyalnám" - mondta.