A drága klímakvótákért borított asztalt Bajnai Brüsszelben

Vágólapra másolva!
Évi több tízmilliárd forintról is szólhat az a vita, amelyet a klímavédelmről folytatnak az Európai Unió régi tagállamai és az újak, amelyek szószólója Bajnai Gordon magyar kormányfő. Bár Magyarország és a keleti országok elfogadják az EU álláspontját, vannak feltételeik. A legfontosabb, hogy 2013 után is felhasználhassák az eddig megmaradt kibocsátási tartalékaikat. A kritikusok szerint azonban előfordulhat, hogy összeomlik a szén-dioxid-piac.
Vágólapra másolva!

Magyarország is kulcsszereplővé lépett elő a nemzetközi klímavédelmi egyezkedésben, amikor a múlt héten Bajnai Gordon kormányfő a brüsszeli EU-csúcson közölte, a keleti tagállamok számára elfogadhatatlan az asztalon lévő javaslat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére. Az unió felajánlása az, hogy a 27 tagállam 2020-ig 30 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, ha más fejlett országok is hasonló vállalásokat tesznek.

Magyarországnak ezzel elvileg nincs gondja, de elvárja, hogy a régi tagok elismerjék az újak eddig elért eredményeit - mondta az [origo]-nak Faragó Tibor klímapolitikai szakállamtitkár. Az eredmények elismerése főként abban mutatkozna meg, ha az EU lehetővé tenné a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országok számára, hogy 2012, vagyis a kiotói jegyzőkönyv lejárta után is felhasználhassák a megmaradt, üvegházhatású gázok kibocsátására feljogosító egységeiket.

A múlt héten a keleti tagállamoknak ebből annyit sikerült elérniük, hogy az Európai Tanács ülésének záródokumentumából kikerült az a megfogalmazás, amely szerint az egységek átvitele "aláássa a környezetvédelmi érdekeket", helyette csak annyi szerepel, hogy "hatással lesz" a kitűzött célok teljesítésére.

A keleti tagállamoknak jelentős mennyiségű kibocsátási kvótájuk maradt kihasználatlanul, amit csak részben tudtak értékesíteni (a magyar kvóták eladásáról részletesen itt olvashat), ezért azt szeretnék elérni, hogy azokat átvihessék a 2012 utáni időszakra is. Azzal érvelnek, hogy az EU egységes fellépése azt jelenti: ha az új tagállamok kibocsátáscsökkenése bekerül a közös kalapba, abból például a klímavédelmi szempontból renitensnek számító Spanyolország (amely 1990 óta 40 százalékkal növelte a kibocsátását) is profitálhatna.

"Ez a nemzeti vagyon része" - fogalmazott Faragó, aki szerint szimbolikus döntés lenne, ha engedélyeznék a kvóták átvitelét, ezzel elismerve azokat az áldozatokat, amelyeket a volt szocialista országok hoztak a rendszerváltás idején. Magyarország 2002-ben csatlakozott a kiotói jegyzőkönyvhöz, és azt vállalta, hogy 1985-87-hez képest 6 százalékkal csökkenti a szén-dioxid és más gázok (például a metán) kibocsátását 2012-ig. Ezt a nehézipar leépülése miatt jelentősen túlteljesíti Magyarország, jelenleg körülbelül 30 százalékkal van a vállalási szint alatt.

Magyarországnak évente körülbelül 25 millió egysége marad (egy egység egy tonna szén-dioxid kibocsátásának felel meg). Ha ezt akár csak 10 eurós egységáron sikerülne értékesíteni (a lipcsei energiatőzsdén jelenleg 14 euró körül van egy egység), az évi 250 millió eurót, több mint 67 milliárd forintot jelentene a költségvetésnek. Ha viszont az a döntés születne, hogy az egységeket nem lehet átvinni 2013 utánra, akkor ezek rohamosan elértéktelenednének, vagyis ennyi pénz elveszne az ország számára. Valószínűleg 2013 után is lenne valamennyi szabad kapacitás, de csak valódi, a szennyezést tényleg csökkentő intézkedésekkel lehetne újabb egységeket szerezni.

Egyes nyugati tagállamok - a BruxInfo hírügynökség értesülései szerint főként Németország, Nagy-Britannia és Dánia - azonban attól tartanak, ha engedélyezik az átvitelt, akkor teszik tönkre a piacot. Ha ugyanis a keleti EU-tagok átvihetik az egységeiket, akkor ezt meg kell engedni Oroszországnak és Ukrajnának is. Ennek a két országnak hatalmas tartalékai vannak, hisz ott is leépült a nehézipar, miközben nem vállaltak kibocsátáscsökkentést. Ha ezzel a mennyiséggel megjelennek a piacon - vélik a kritikusok -, az összeomolhat, így még kevesebb pénz jut a fejlődő országoknak.

Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményének (UNFCCC) tagállamai ezen a héten Barcelonában tesznek egy utolsó kísérletet, hogy megállapodjanak egy új klímavédelmi egyezmény elfogadásáról. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásáról szóló kiotói jegyzőkönyv 2012-ben lejár, az ezt felváltó megállapodást decemberben Koppenhágában kellene elfogadni.