Az elmúlt hetekben több külföldi állam- és kormányfő is megfordult Orbán Viktornál, a Fidesz elnökénél. A látogatások megfelelnek a diplomáciai szokásoknak, de még a Külügyminisztérium is elismeri, hogy szerepet játszik bennük az is, hogy Orbán kormányzásra készül. Párttársai szerint Orbán jól mozog a diplomáciai környezetben és most még komolyabb konfliktusok vállalása nélkül is tud építkezni: megmutatja magát leendő tárgyalópartnereinek, választóinak pedig jelzi, hogy külföldön is számít.

Alig egy hónap alatt négy külföldi vezető - Nguyen Tan Dung vietnami miniszterelnök, Toomas Hendrik Ilves észt, Boris Tadic szerb és Hoszni Mubarak egyiptomi államfő - szakított rá időt, hogy hivatalos magyarországi látogatásán, a kormány képviselői mellett Orbán Viktor Fidesz-elnökkel is találkozzon. Az Egységes Oroszország Párt múlt hétvégi kongresszusán pedig Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök fogadta Orbánt, hogy - a találkozóról szóló hivatalos közlemény szerint - szót váltsanak az orosz-magyar kapcsolatok jövőjéről. Bár a Fidesz elnöke az Európai Néppárt alelnökeként eddig is gyakran tanácskozott külföldi államok vezetőivel, az utóbbi időben láthatóan megsokasodtak hasonló programjai.

Általában az ide látogató külföldi vezetők vagy gazdasági szakemberek kezdeményezik a találkozót, ezt megerősítette az [origo] kérdésére az észt és a vietnami nagykövetség is. "Bevett gyakorlat a nemzetközi kapcsolatokban, hogy egy vezető, a látogatása során a különböző politikai pártokkal is találkozik" - írta a vietnami nagykövetség. A Külügyminisztérium az [origo]-nak azzal magyarázta Orbán látogatóinak megszaporodását, hogy a diplomáciai naptárban a szeptember-október hónap hagyományosan zsúfolt, bár elismerték, hogy "a választások közeledte a látogató vezetők politikai mérlegelését befolyásolja".

"A külföldi politikusok is a közelgő választások várható eredményének fényében járnak el" - állította Martonyi János, az Orbán-kormány egykori külügyminisztere. Szerinte a külföldi állami vezetők Orbán iránt megélénkült érdeklődése már a lehetséges miniszterelnöknek szól.

A politikai ellenzék vezetőivel való kapcsolattartás "mindig is része volt a diplomáciai szokásoknak" - mondta Martonyi és megjegyezte, hogy legalább ennyi találkozón vett részt 2002 előtt a szocialista párt részéről Kovács László, az MSZP akkori elnöke is. "Tévedés azt hinni, hogy attól, hogy valaki nem kormányoz, már nem is számít" - mondta. Martonyi ott volt az előbb említett találkozók többségén, amelyeken elsősorban Magyarország helyzetéről és az aktuális nemzetközi kérdésekről beszéltek.

Feltételes módban már a jövőről beszélnek

A Fidesz elnöke utolsó jelentős külpolitikai találkozóját a hétvégén tartotta Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel Szentpéterváron. "Oroszország megkerülhetetlen, ezért fontos, hogy a kapcsolatokat új alapokra helyezzük, ennek érdekében próbált lépéseket tenni Orbán" - mondta az [origo]-nak a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke, Simicskó István, aki egyben a Fidesz-KDNP frakciószövetség frakcióvezető-helyettese. Úgy fogalmazott, kölcsönös érdek, hogy "ne a nulláról induljanak majd".

Simicskó szerint Orbán más államok vezetőivel folytatott tárgyalásai nem a gesztusokról szólnak csak, "feltételes módban már lehet beszélni a jövőbeni tervekről, szándékokról is". Havasi Bertalan, a Fidesz sajtófőnöke azt állította, hogy Orbán "tájékoztatja külföldi partnereit kormányzati elképzeléseiről is". A kapcsolatépítés azonban kölcsönös, Havasi szerint az egyiptomi elnök és a vietnami miniszterelnök hivatalos látogatásra is meghívta Orbánt, Simicskó pedig azt állította, hogy a külföldi vezetőknek is hasznosak az ilyen találkozók, mert ezzel szélesítik mozgásterüket.

"Őt is keresik, mint potenciális kormányfőt, de azért Orbán is keresi a lehetőségeket" - mondta névtelenséget kérve egy fideszes országgyűlési képviselő, aki szerint semmi meglepő nincs abban, hogy az utóbbi időben több magas rangú külföldi vendég is érkezett Orbánhoz.

Most még simulhat

A párton belül Orbánról úgy tartják, hogy otthonosabban mozog a külpolitikai fórumokon, találkozókon, mint a többi fideszes politikus. Névtelenül nyilatkozó forrásunk szerint ez leginkább annak köszönhető, hogy a 2002-es választási vereség után Orbán a "külföld felé nyitott, mondhatni, arra menekült, utána meg ez valahogy így maradt".

Orbán 2002 októbere óta az Európai Parlament legnagyobb frakciójának, az Európai Néppártnak az alelnöke. Névtelenül nyilatkozó fideszes forrásunk szerint "jól beszél angolul, és ismeri ezt a környezetet, tudja, hogyan kell fellépni egy konferencián, egy négyszemközti találkozón, illetve hogyan beszélnek egymással egy brüsszeli étteremben a politikusok" - magyarázta. A fideszes országgyűlési képviselő szerint Orbán most még megteheti, hogy a külföldi vezetővel inkább diplomataként viselkedjen, és "belesimuljon a helyzetbe", ha a győztes választás után hatalomra kerülne, már sokkal inkább az érdekérvényesítésre kellene koncentrálnia, ami "több konfrontációval jár".

Simicskó szerint az egyeztetéseknek belpolitikai haszna és üzenete is van, hiszen mutatja, hogy Orbánnak "van respektje nemzetközi színtéren is".