Három ember kerül börtönbe a vecsési számlagyár miatt

Ítéletet hirdetett a Fővárosi Bíróság a vecsési számlagyár ügyében: három ember letöltendő szabadságvesztést kapott, többeket pedig felfüggesztettre vagy pénzbüntetésre ítéltek. A vádlottak az 1990-es évek végén fiktív számlákkal igazoltak nem létező teljesítéseket, és így adót igényeltek vissza.

Hárman kaptak letöltendő szabadságvesztést a sok százmilliós vecsési számlagyár ügyében a több mint 50 vádlott közül, a Fővárosi Bíróság pénteken kihirdetett másodfokú, jogerős ítélete szerint. Az adócsalás, csalás és okirat-hamisítás miatt bíróság előtt álló vádlottak nagy része felfüggesztett szabadságvesztést kapott, köztük Balázsi Tamás egykori vecsési szocialista elnök, többen pedig pénzbüntetést.

Az elsőrendű vádlott öt év letöltendőt kapott, a másodrendű hármat, a negyedrendű három és felet. Hét vádlott esetében az elsőfokon kiszabott büntetéseket enyhítette a Fővárosi Bíróság. A másodfokú bíróság a Pesti Központi Kerületi Bíróság januárban kihirdetett elsőfokú ítéletét 19 vádlott esetén részben a minősítések, részben pedig a cselekmények rendbelisége tekintetében megváltoztatta.

A fiktív számlákkal elkövetett, országos méretű bűncselekmény-sorozat az 1990-es évek második felében kezdődött. 2001 augusztusában derült ki, hogy Balázsit előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság. A politikus fogva tartását az ügyészség szüntette meg 2002 áprilisának végén.

Az ügyészség szerint az elkövetők 1997-2002 között az egész országra kiterjedő, fiktív cégekből álló hálózatot hoztak létre, hogy fizetség fejében valótlan tartalmú számlákat állítsanak ki. Nagyrészt az alacsony alapítási költségek miatt betéti társaságokat alapítottak.

A vádlottak többek között hajléktalanokat kerestek, akik pénzért vállalták, hogy a nevüket adják fantomcégek alapításához és működtetéséhez. A számlákat valós gazdasági tevékenységet végző vállalkozások szerepeltették a könyvelésükben, a számlák mögött azonban nem volt teljesítés, munkavégzés.

A hamis számlákat költségszámlákkal ellentételezték. A befogadó cégek áfát és társasági adót igényelhettek vissza, és így csökkenthették adófizetési kötelezettségüket. Előfordult, hogy a fiktív számlákat olyan társaságoknak is értékesítették - azok igényeinek megfelelően közvetítői jutalék ellenében - amelyek ténylegesen működtek. A számlákat befogadó cégek vezetői közül is többen a vádlottak padjára kerültek.