A börtönök közti különbségeket kritizálja az ombudsman

Drámai különbségek vannak az országban lévő büntetés-végrehajtási intézetek között, és ez megkérdőjelezi az egyenlő elbánást - állapította meg Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Az ombudsman szerint ha igény van az egyre több és hosszabb szabadságvesztés kiszabására, akkor elkerülhetetlen a bv-intézetek fejlesztése vagy vissza kellene térni a büntetés-végrehajtás 90-es években jellemző liberálisabb kezeléséhez.

Szabó Máté ombudsman szerint az országban lévő büntetés-végrehajtási intézetek között jelentős különbségek vannak, különösen a régi és az új intézmények, az ország keleti és nyugati részében lévők között, valamint az előzetes letartóztatásban lévő, illetve a kiszabott szabadságvesztést töltő embereket befogadó intézmények között. Szabó ezt azután mondta, hogy megbeszélést folytatott a büntetés-végrehajtás vezetőivel és ügyészekkel a büntetésvégrehajtásban folytatott vizsgálatainak összegzéséről és a fejlesztés lehetőségeiről.

Ezek a drámai különbségek - azaz, hogy a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás nem mindenhol és nem ugyanazt jelenti minden állampolgár számára - visszás helyzetet teremtenek és megkérdőjelezi, hogy a fogvatartottakat egyenlő elbánásban részesítik-e.

Mint mondta, az előzetesen fogvatartottak helyzete relatíve súlyosabb az "előzetesházakban", mint a ténylegesen elítélteké, náluk kisebb a lehetőség a foglalkoztatásra, holott ők még nem bizonyultak bűnösnek a bíróság előtt, fogvatartásuknak átmenetinek kellene lennie. Szabó Máté helytelenítette, hogy éppen akkor zárták be a rendőrségi fogdákat, amikor már elkezdték fejleszteni őket.

Kökényesi Antal altábornagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka elmondta: fontosnak tartják, hogy az ombudsman által kifogásolt területeken fejlesztéseket hajtsanak végre, de szerinte a pénzügyi helyzet miatt viszonylag korlátozottak a büntetés-végrehajtási szervezet lehetőségei. Az ombudsman elismerte, hogy érezhetőek a korlátok.

Szabó szerint ha igény van a szigorításra, az egyre több és hosszabb szabadságvesztés kiszabására, akkor elkerülhetetlen a bv-intézetek fejlesztése, vagy pedig - másik lehetőségként - vissza kellene térni a büntetés-végrehajtás "liberálisabb kezeléséhez", ami a 90-es években volt jellemző. Mint mondta, évente körülbelül száz panasz érkezik a fogva tartás körülményei miatt, általában a kapcsolattartást, a szállítást, az elhelyezést, az élelmezést és a javadalmazást kifogásolják a panaszosok.

Szabó Máté szerint a megoldásra váró feladatok között van az ünnepnapi kapcsolattartás, a családos látogatás, a mindennapos fürdés, a fogyatékosok speciális igényeinek kielégítése. Mint mondta, bár Szombathelyen mozgáskorlátozottak fogadására is alkalmas az új börtön, eddig még nem volt ilyen fogvatartott, az ország más részein azonban, ahol szükség lenne ilyen kialakításra, nincs akadálymentesítés.

Kökényesi Antal azt mondta, hogy gyakran az 1800-as évek végén épült, és bár nagyon masszív, de nem a célnak, az európai uniós és ombudsmani elvárásnak megfelelő épületekben végzik a munkát. Mint mondta, 2002-ben 160 százalék volt a bv-intézetek telítettsége, tavalyra ez 118 százalékra csökkent, azonban idén már nyolcszázzal több embert tartanak fogva, mint tavaly ilyenkor, ezzel ismét 129 százalékos az intézetek telítettsége. A bv-dolgozók száma ugyanakkor 400-zal kevesebb, mint amennyire az állománytábla lehetőséget ad.

Kökényesi szerint főleg az ország keleti felében lévő bv-intézetek telítettek, mivel ebben az országrészben több emberrel szemben lép fel az igazságszolgáltatás, és jogos a fogvatartottak igénye, hogy a lakóhelyükhöz közel helyezzék el őket.

KAPCSOLÓDÓ CIKK