Megsemmisítette az Ab a jogalkotási törvényt

Alkotmányellenes a jogalkotás rendjéről szóló törvény az Alkotmánybíróság szerint. A testület úgy döntött, a törvény nincs összhangban a jogrendszerrel. A rendszerváltás óta minden kormány megpróbálta lecserélni a most megsemmisített 1987-es jogszabályt, de nem jártak sikerrel.

Alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság (Ab) a jogalkotásról szóló törvényt, ezért azt 2010. december 31. napjával megsemmisítette - közölte a testület kedden. Az Ab szerint a jogszabály szövege nincs összhangban az alkotmányban rögzített jogforrási rendszerrel, illetve az alkotmányos berendezkedéssel.

A testület szerint a jogalkotási törvény bizonyos rendelkezései nem alkotmányellenesek ugyan, de ha az alkotmányellenes részeket megsemmisítik, akkor a jogszabály többi rendelkezése már nem lenne értelmezhető. Az Ab ezért a törvény teljes, de nem azonnali megsemmisítését rendelte el, hogy 2010. december 31. napjáig elegendő idő maradjon új szabályozás megalkotására.

Az Ab-hez Ádám Antal egyetemi tanár, Salamon László országgyűlési képviselő, Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és Szigeti Péter egyetemi tanár fordult a jogalkotási törvény több rendelkezésének utólagos alkotmányossági vizsgálatát kérve.

Sikertelen próbálkozások

A rendszerváltás óta minden kormány elhatározta, hogy megújítja a kétharmados jogalkotási törvényt, de egyik sem járt sikerrel. A tervezet egyszer, 2003-ban a részletes vitáig is eljutott a parlamentben az előző ciklusban, de a pártok nem tudtak megegyezni, így levették a napirendről. Wiener György, az igazságügyi bizottság MSZP-s tagja szerint az ellenzék kifogásai miatt nem tudtak megegyezni, mert a jobboldal ragaszkodott ahhoz, hogy sorolják fel tételesen azokat a tárgyköröket, amelyeket csak törvénnyel lehet szabályozni, illetve ragaszkodtak a papír alapú minisztériumi közlönyökhöz.

Legutóbb 2006 májusában került napirendre a kérdés, amikor Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök kilenc törvényjavaslatot ajánlott egyeztetésre az ellenzéknek, köztük az új jogalkotási törvényt (a szöveg máig elérhető a korábbi miniszterelnök honlapján). Az Országgyűlés elé azonban csak nyolc tervezet jutott el: a jogalkotási törvény kimaradt (igaz, a többi is elvérzett a parlamentben). Az [origo] 2008-ban azonban már hiába kutatta a tervezet nyomát (erről szóló cikkünket itt olvashatja), még a korábbi igazságügy-miniszter Petrétei József sem tudta megmondani, hogy miért került le a napirendről.

Akkoriban több, neve elhallgatását kérő, kormánypárti forrásunk is utalt arra, hogy a reformokra készülő kormánynak nem állhatott érdekében a törvény elfogadása, mivel az megkötötte volna a kezét. A tervezetben a mainál hangsúlyosabban szerepelt az egyeztetési kötelezettség, és előírta volna azt is, hogy minden jogszabályhoz hatástanulmányokat kell készíteni, amelyek részletesen elemzik a várható pénzügyi és társadalmi következményeket. A törvényjavaslatból végül csak a jogszabálytervezetek véleményeztetéséről szóló rész maradt meg, azt beillesztették azt az elektronikus információszabadságról szóló, egyszerű többséggel elfogadható törvénybe.