Tavasz legvégén jöhet az új kormány

2009.12.17. 14:20

A lehető leghamarabbi időpontra akarja kiírni a 2010-es országgyűlési választást Sólyom László köztársasági elnök - derül ki a Heti Válasznak adott interjújából. Így valószínűleg április 11-én lesz az első forduló, a Bajnai-kormány mandátuma pedig legkésőbb május legvégén megszűnik. Az új kormány pedig júniusban tehet esküt.

Valószínűleg április 11-én lesz a 2010-es országgyűlési választások első fordulója. Sólyom László köztársasági elnök a Heti Válasznak adott interjújában azt mondta, korábbi gyakorlatának megfelelően jövőre is a lehető legkorábbra fogja kiírni a választásokat.

A törvény szerint a választásokat áprilisban vagy májusban kell tartani. Mivel a választás nem eshet ünnepnapra, április 4., húsvét vasárnapja nem jöhet szóba. Az azt követő vasárnap április 11. lesz, a második forduló pedig két héttel később, 25-én lehet.

A választásokat a köztársasági elnöknek legkésőbb 72 nappal a voksolás előtt kell kiírnia, vagyis Sólyomnak - ha valóban április 11-re írja ki a választást - január 29-ig (ez a nap jövőre péntekre esik) be kell jelentenie döntését. Hivatalosan ekkor indul a kampány, innentől kezdve lehet választási témájú hirdetéseket megjelentetni, az ettől kezdve elköltött pénz számít kampányköltségnek (azt azonban semmi nem tiltja, hogy korábban is politikai hirdetések jelenjenek meg aktuális üzenetekkel).

A magyar választási rendszerben a pártoknak előbb egyéni jelölteket kell állítaniuk, ehhez minden választókerületben (összesen 176 ilyen van) legalább 750 érvényes ajánlószelvényt kell összegyűjteniük. Ezek összegyűjtése hagyományosan a választási eljárás legzűrösebb része, az utóbbi időben több büntetőeljárás is indult az időközi választásokon kopogtatócédulákkal elkövetett bűncselekmények miatt (a trükkökről korábbi cikkünkben olvashat részletesen). A cédulákat legkésőbb a választás előtt 58 nappal, ebben az esetben tehát február közepéig kell kiküldeni a választópolgároknak, a pártoknak legkésőbb 30 nappal a válastás előtt, vagyis jövőre március 12-én kell leadniuk a jelöléseket, vagyis egy szűk hónap lesz az összegyűjtésükre.

A megyék és a főváros egy-egy területi választókerületet alkotnak, amelyekben (az egyéni jelöltek mellett) pártlistákra szavazhatnak a választók. Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek az adott megyében az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két körzetben jelöltet tudtak állítani. Országos, úgynevezett kompenzációs listát pedig azok a pártok állíthatnak, amelyek a 20 területi választókörzetből legalább hétben képesek voltak listát állítani.

A második forduló lezárulta után még legalább négy napot kell várni a végleges eredmény megismerésére, mert a választási eljárási törvény szerint ennyi idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a külképviseleteken leadott szavazatokat - a lezárt urnában - Magyarországra szállítsák. Itt hozzákeverik a szavazólapokat az arra kijelölt szavazókörök voksaihoz, és azokkal együtt számolják meg.

Ha valaki megkérdőjelezi a választások tisztaságát (a tapasztalatok szerint sokan szokták, a bejelentők főleg kampánycsend-sértéseket sérelmeznek), három napon belül kifogással élhet. Ezeket a választási bizottságoknak három napon belül kell elbírálniuk. A bizottság határozata ellen három napon belül fellebbezni lehet a területi vagy az országos választási bizottsághoz, majd ha annak döntése sem felel meg a panaszos számára, akkor újabb három napon belül bírósághoz fordulhat. A bíróságnak is három napja van dönteni, vagyis kifogást legkésőbb 15 nap alatt véglegesen el kell bírálni.

Az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnöknek kell összehívnia, a választást követő egy hónapon belül. Vagyis ha április 25-én lesz a második forduló, akkor a parlamentnek legkésőbb május 25-én össze kell ülnie, hogy megválassza saját tisztségviselőit: elnökét, alelnökeit és jegyzőit. 2006-ban május 16-án tartották az alakuló ülést. A köztársasági elnök ezen az ülésen tesz javaslatot az új miniszterelnök személyére, aki a szokások szerint a választásokon győztes párt jelöltje.

Ezzel hivatalosan is megszűnik a leköszönő kormány mandátuma, amely a parlament alakuló ülésétől kezdve már csak mint ügyvezető kabinet látja el feladatát, amíg az új kormány meg nem alakul. Ez utóbbihoz egy sor politikai egyezségnek és alkunak kell megszületnie, ami szerencsés esetben is eltart néhány hétig, esetleg szükség lehet - mint például 2006-ban - a kormányzati struktúrát érintő törvények módosítására.

Az Országgyűlés bizottságai egyenként meghallgatják a miniszterjelölteket, és szavaznak is róluk. Az új kormány hivatalba lépését azonban az az egyszerű többséget igénylő szavazás jelenti, amikor a parlament elfogadja a kormány programját, és ezzel egyben bizalmat is szavaz az új miniszterelnöknek. A kormány 2006-ban június 9-én tette le hivatali esküt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK