"Nem lesznek kiváltságaid"

2009.12.17. 13:01

Évtizedekkel ezelőtt is biciklivel jártak, nem nézik el, ha szemét van az utcán, és ugyan lenne pénzük drága autókra, de beérik egyszerűbb kocsikkal is. Dánia ideális helyszínnek tűnik az eddigi legnagyobb szabású klímakonferenciához, és ennek titka talán valahol a dánok lelkének mélyén van elrejtve - derül ki az [origo] riportjából.

A koppenhágai klímakonferencia résztvevői a fagyos időben sorbanállással töltött órák mellett valószínűleg a Bella Centerben elfogyasztott ebédekre sem túl nagy örömmel gondolnak majd vissza. Ránézésre sem túl bizalomgerjesztő, időnként kifejezetten borzalmas ízű ételeket lehet kapni, nem is éppen olcsón. A dán konyha ugyan valóban nem világhírű, de a házigazdák kifejezetten büszkék ezekre a legtöbbször ízetlen zöldségekből és furcsa állagú húsokból álló fogásokra. Azzal dicsekednek ugyanis, hogy ezek főként organikus élelmiszerekből készülnek, vagyis a feldolgozásuk során közel sem károsítják annyira a környezetet, mint a hagyományos hozzávalók.

"Elég nagy kihívás volt megtalálni a megfelelő mennyiségű organikus élelmiszert ahhoz, hogy megfeleljünk a dán külügyminisztérium elvárásához, amely azt kérte, hogy 65 százalékban organikus legyen az étel. Különösen nehéz volt elegendő organikus húst találni, ami elég ritka a zöldségekhez képest, de mivel már egy évvel ezelőtt elkezdtük feladni a rendeléseket, sikerült" - idézi a konferencia blogja a Bella Center vendéglátási osztályának helyettes vezetőjét, a büszkén nyilatkozó Brian Manssont. Valóban nem mindennapi mennyiségről kellett gondoskodniuk, a blog szerint ugyanis a konferencia két hete alatt összesen 10 ezer organikus csirkével, 50 tonna krumplival, 2 tonna kuszkusszal és 5 tonna tonhallal készülnek.

A skandináv letisztultság

Ebből is látszik, hogy a dán házigazdák valóban nagyon komolyan vették az eddigi legnagyobb szabású klímakonferencia szervezését, és ügyeltek arra, hogy maga az esemény is passzoljon a tárgyalások üzenetéhez. A központ területén mindenhol szelektíven gyűjtik a hulladékot, a papír mindkét oldalára nyomtatnak, és minden résztvevőnek ingyen bérletet adtak, hogy ezzel is ösztönözzék őket arra, hogy ne autóval mozogjanak, hanem tömegközlekedéssel.

Ez a hozzáállás persze nem meglepő a dánoktól, akiket Európa legkörnyezettudatosabb lakói között tartanak számon. "A dánok és a skandinávok általában szeretik a tiszta környezetet. Nem szeretünk szemetet látni az utcán" - mondta az [origo] tudósítójának John Andersen, a Klimaforum 2009 nevű kísérőrendezvény vezetőségének tagja. Szerinte erre rímel, hogy a skandináv design és építészet a letisztultságról szól. "Ez a skandináv gondolkodás" - jegyezte meg a középkorú férfi, akivel tudósítónk egy környezetvédelmi civil rendezvényen találkozott Koppenhágában.

A dán főváros valóban példát mutathat minden más településnek tisztaságból, és biciklibarátsága is szembetűnő. Minden úton van egy legtöbbször kicsit megemelt sáv, amelyen a biciklisek közlekednek, a város pedig tele van nagy kerékpártárolókkal, ahol sokszor lakat nélkül sorakoznak a bringák. A bicikli már évtizedekkel ezelőtt is népszerű volt - mondta egy 71 éves koppenhágai nő, Elisabeth Holtegaard. "Annyira szerettem biciklizni, hogy amikor átmentem Londonba, oda is vittem magammal a kerékpáromat. Nagyon érdekes látvány volt, ahogy ott bicikliztem az Oxford streeten" - idézte fel az ötvenes évek végéről származó élményeit az idős asszony.

Margrete Auken európai parlamenti képviselő azonban úgy emlékszik, hogy azért Dániában is kellett küzdeni a biciklisek jogaiért. "Tagja voltam a dán parlamentnek, és mindig biciklivel jártam be. Sikerült kiharcolnom, hogy több autóparkolót felszámoljanak és a helyére kialakítsanak egy 120 férőhelyes kerékpártárolót" - mondta az EP zöld csoportjához tartozó képviselő, akivel tudósítónk egy klímarendezvénynek otthont adó templom előtt találkozott.

"Nem akarom tönkretenni mások jövőjét"

Nemcsak a sok biciklis feltűnő, hanem az is, hogy Dánia ugyan gazdag ország, a legtöbben mégis egyszerű autóval járnak. Alig látni sportkocsikat, és a budai hegyekben minden kanyarban szembejövő óriási utcai terepkárók sincsenek túl nagy számban. A vidéken élő Anders Laugesen szerint ennek egyrészt az az oka, hogy Dániában kifejezetten magas adók terhelik az autókat, azon belül is azokat, amelyek sok szennyezést bocsátanak ki. Másrészt azonban szerinte sokakban van felelősségérzet a környezet és a jövő nemzedékei iránt. "Nagyon szeretek teperjárót vezetni, de mégsem veszek magamnak, pedig megengedhetném. Nem veszek, mert nem akarom tönkretenni mások jövőjét" - mondta Koppenhága belvárosában a középkorú, szakállas férfi, miközben a mellette álló kamaszkorú fia felé fordult.

Több általunk megkérdezett dán is azt mondta, hogy nem kellett őket külön a környezet védelmére oktatni, mert amúgy is kímélő életmódot éltek. "Nem a környezetvédelem járt a fejükben" - véli Elisabeth Holtegaard, aki szerint egyszerűen természetes volt például az, hogy jobb biciklivel járni, mint autóval. Anders Laugesen szerint azonban ennek köze van a dán néplélekhez is, amelyet ő úgy jellemzett, hogy "ne gondold, hogy különleges vagy". Mint mondta, "itt nincsenek nagyon gazdag emberek és nagy lángelmék, de a középréteg elég erős minden szempontból", és szerinte ez adja az ország erejét.

Nem ment azonban minden magától, kellettek komoly erőfeszítések is ahhoz, hogy Dánia zöld országként legyen számon tartva. "Volt egy nagy kampány volt az 1970-es, 1980-as években a nukleáris energia ellen, amit megnyertünk. Ez együtt járt a megújuló energiák melletti kampányolással" - magyarázta Margrete Auken az előzményeket. Ennek a folyamatnak az lett az eredménye, hogy - mint a Dán Energia Ügynökség 2009 februári jelentéséből kiderül - a dán gazdaság ugyan 1980 óta 78 százalékkal nőtt, az energiafogyasztás azonban nagyjából ugyanazon a szinten maradt, és közben a szén-dioxid kibocsátást is csökkenteni tudták.

Fotó: Pethő András [origo]

Becsületbeli ügy

A kormány azóta is ösztönzi az energiahatékony megoldásokat, Laugesenék például épp nemrég állami segítséggel cserélték ki az összes ablakot a farmjukon, és így most jóval kevesebbet kell költeniük fűtésre. A férfi büszkén újságolta azt is, hogy a sütőjük is új, energiatakarékos technológiával működik, a környezetvédő John Andersen szerint azonban vannak veszélyes trendek is Dániában. "Sok mindent privatizáltak, például a buszközlekedést. A hulladékkezelés is állami kézben volt, elég jól is működött, de ezt is magánosították" - mondta, és szerinte attól lehet tartani, hogy ezzel háttérbe kerülnek a zöld szempontok.

A kormányt ugyan nyilván a közpénzek elköltésének ésszerűsítése hajtotta ezeknél a döntéseknél, Andersen szerint azonban ennek rossz vége lesz. "Ha állami kézben van a busszolgáltatás, akkor a kormánynak van hatása az árra. Így az alacsony árakkal ösztönözni tudja az embereket arra, hogy a tömegközlekedést használják. Ha viszont piaci kézbe kerül, akkor elvész a kormány befolyása, és az elmúlt években valóban egyre drágábbá is vált a tömegközlekedés" - magyarázta a környezetvédő, aki szerint hasonló logika érvényesül a hulladékkezelésnél is: "Ha piaci alapon megy, akkor az a fontos, hogy minél olcsóbb legyen a feldolgozás. Márpedig a szemét szétválogatása drága."

Vannak tehát elégedetlen hangok még a ránézésre példamutatóan környezettudatos országban is. Margrete Auken is kritizálja a politikai riválisai által vezetett kormányt, bár azt elismeri, hogy nagyon sokat dolgoztak a klímakonferencia előkészítésén. Úgy tűnik, hogy a csúcstalálkozó a dánok számára becsületbeli ügy is, legalábbis Auken szerint nagyon rosszul viselnék, ha Koppenhága neve összefonódna a kudarccal. Márpedig szerinte a klímaváltozás elleni harccal mindenki nyer. "Tisztább környezetben fogsz élni, szebb lesz a házad, a városod" - sorolta az előnyöket az energikus politikus, majd hozzátett egy tipikusan dánnak tűnő megjegyzést is: "Úgy fogsz élni, hogy nem lesznek kiváltságaid mások kárára."

KAPCSOLÓDÓ CIKK