Még nem döntött a BKV a bérletek meghosszabbításáról

Még nem döntötte el a BKV vezetése, hogy meghosszabbítják-e a bérletes utasok szelvényeinek érvényességét, hogy így kompenzálják az utasokat a múlt heti sztrájk miatt. Az [origo]-nak nyilatkozó jogász szerint egy BKV elleni kártérítési perre lenne szükség, így kiderülne, hogy az utasok jogai védhetőek-e a magyar törvények alapján. Egy készülő uniós jogszabály a városi tömegközlekedés károsultjait is védené.

A BKV vezetése hétfőn délig nem döntött arról, hogy meghosszabítja-e a bérletek érvényességét a hatnapos sztrájk miatt - közölte az MTI-vel a közlekedési cég sajtóirodája.

Kocsis István BKV-vezérigazgató a múlt csütörtökön azt nyilatkozta, ellentételezni kell azokat a bérlettel rendelkező utasokat, akik a sztrájk idején nem kapják meg a számukra szükséges szolgáltatásokat. Ezt Szabó Máté ombudsman levelére reagálva mondta, aki arról érdeklődött, hogy a bérletes utasok kárát kifizeti-e a vállalat. Kocsis azt mondta, ennek módját még nem tudja, de elképzelhető, hogy a bérletek érvényességét fogják meghosszabbítani. (Erről bővebben itt olvashat.)

Az Index meg nem nevezett forrásból származó információja szerint a BKV kedden jelenti majd be, hogy a bérleteseknek több nappal meghosszabbítják a szelvények érvényességét. A tervek szerint azok kapnak majd néhány napos hosszabbítást, akik megveszik az új bérletet, de nem dobják el a régit, így a kettőt be tudják majd mutatni, vagy pedig azok, akiknek a régi bérlete még a bejelentéskor is érvényes lesz.

Lehetne perelni

A sztrájk nem számít vis maiornak, és mivel annak ideje alatt a BKV nem tud szolgáltatni, az utasok jó eséllyel indíthatnak kártérítési pert a közlekedési cég ellen - mondta az [origo]-nak Lattmann Tamás jogász. Hozzátette, nem tud arról, hogy valaki megpróbálkozott volna ilyesmivel, de szerinte szükség lenne precedens értékű ítéletre a hasonló esetek jogi értékeléséhez. Aztán a BKV rendezheti az így keletkezett kárát az esetleg jegellenesen sztrájkot szervező szakszervezeteivel - fogalmazott.

Az [origo] megkérdezte a BKV-t, mi az álláspontjuk az esetleges kártérítési perekről. Arra is kiváncsiak voltunk, előfordult-e már, hogy az utasok beperelték a sztrájkok miatt keletkezett káruk miatt a céget, és megkérdeztük azt is, hogy a BKV megpróbálná-e a költségeket a szakszervezetekre hárítani. Délután fél háromig nem kaptunk választ.

Az EU még nem védi a városi utasok jogait

Lattmann szerint a jelenlegi uniós fogyasztóvédelmi szabályok alapvetően nem vonatkoznak a kifejezetten városi tömegközlekedésre. Léteznek ugyan olyan jogszabályok, amelyek az utasok jogait védik, de ezek leginkább a légi közlekedésre, vagy a nemzetközi vasúti- és buszutazásokra vonatkoznak.

Az Európai Bizottság 2008 augusztusában készült el egy rendelettervezettel, amely kifejezetten a buszokon utazók jogait védené. A szöveg szerint a javaslat alapvetően a városon belüli, a külvárosi és a helyközi regionális buszjáratokra is vonatkozik.

Azonban a javaslatban az is szerepel, hogy "a városon belüli, a külvárosi és a helyközi regionális autóbuszjáratokat általában olyan közszolgáltatási szerződések szabályozzák, amelyek nagy figyelmet fordítanak az utasok jogaira és a szolgáltatás minőségére. Az autóbusz üzemeltetők kötelezettségei és az utasok megfelelő jogai így a nemzeti jogszabályokban vannak meghatározva. A tagállamok ezeket a szolgáltatásokat a rendelet alkalmazási köréből kivehetik, amennyiben ezek a szerződések az utasoknak a rendeletben meghatározotthoz hasonló mértékű jogokat biztosítanak." Vagyis az elképzelés szerint az EU nem feltétlenül akar beleszólni a helyi jelentőségű utazási problémákba, hiszen jogot ad a tagállamoknak, hogy a rendeletet ezekre a buszjáratokra ne alkalmazzák.

A tervezet kimondja, hogy a járattörlésekért, illetve a legtöbb esetben a két órát meghaladó késésekért az autóbusz-társaságok a felelősek. Ilyen esetekben - ha a társaság által felajánlott alternatívákat az utasok nem fogdják el - vissza kell téríteni a jegyek árát.

Ha viszont a busztársaság nem tud alternatívát biztosítani az utasainak, akkor köteles egy hónapon belül visszafizetni a jegyárak 100 százalékát - olvasható a tervezetben, amely azt is kimondja, "e rendelet rendelkezései nem zárják ki, hogy az utasok a közlekedési járatok törlése vagy késése miatt kártérítési igényeikkel a nemzeti bíróságokhoz forduljanak".