Hét rendőr mulasztása miatt szökhetett meg M. Róbert

A BKV-sztrájk is közrejátszott abban, hogy szökése napján nem ellenőrizték a rendőrök a Ragyás Tóniként ismert H. Antal megöletésével vádolt M. Róbertet - állapította meg a rendőrség belső vizsgálata. A budapesti rendőrfőkapitány szerint ugyanakkor ez nem mentség, a XIII. kerületi kapitányság hét munkatársa - köztük a kapitányságvezető - is mulasztást követett el. Az igazságügyi tárca az eset miatt február végéig ki akarja dolgozni a házi őrizet szabályainak módosítására vonatkozó javaslatait.

Hét rendőr felelősségét - köztük parancsnoki beosztásban lévőkét - állapította meg a rendőrség belső vizsgálata, amely a házi őrizetben lévő M. Róbert szökésének körülményeit tárta fel - közölte kedden Tóth Gábor budapesti rendőrfőkapitány. A kapitány szerint mind a hét rendőr a XIII. kerületi kapitányságon szolgált, közöttük van a váltásparancsnok és a kerületi kapitány is.

Tóth szerint csak később döntenek arról, hogy a mulasztásokat fegyelmi vagy büntetőeljárás keretében vizsgálják majd ki. Szerinte főként fegyelmi mulasztások történtek, de 1-2 esetben katonai bűncselekmény - kötelességszegés szolgálatban - sem zárható ki.

Tóth szerint a gyanúsított január 16-án a reggeli órákban szökött el, de erről csak másnap 8.45-kor szereztek tudomást a rendőrök. Nem jelentették rögtön M. Róbert eltűnését, pedig egy külön erre a célra megadott számon értesíteniük kellett volna a bíróságot, hanem aznap még háromszor visszamentek a lakáshoz, és csak ezután jelezték a szökést. A rendőrfőkapitány azt mondta: a legsúlyosabb mulasztás az volt, hogy a szökés napján nem adták ki feladatként a házi őrizetesek ellenőrzését, holott ezt a váltásparancsnoknak névre szólóan meg kellett volna tennie.

M. Róbertet bűnszervezet szervezésével vádolják, valamint többek között azzal, hogy ő ölette meg a Ragyás Tóniként ismert H. Antalt, egy rivális alvilági vezetőt. A belső vizsgálatot a múlt szerdán, soron kívül rendelte el a budapesti rendőrfőkapitány.

A rendőrfőkapitány azt mondta, a vizsgálat szerint a szökésben közrejátszott a BKV-sztrájk is, mivel a XIII. kerületben csak hatan tudtak aznap rendesen dolgozni, a többieket kivezényelték az utcára, de hozzátette, hogy ez nem mentség. Tóth ugyanakkor megjegyezte, hogy a házi őrizetesek szökésének lehetősége teljesen akkor sem zárható ki, ha a szabályok szerint ellenőrzik őket. A rendőrfőkapitány közölte azt is, hogy jelenleg nincs mód a házi őrizetesek folyamatos ellenőrzésére.

Egyrészt a bíróság rendeli el, milyen rendszerességgel kell ellenőrizni a házi őrizeteseket, és ezt a rendőrség nem írhatja felül, a bíró által meghatározott szükséges mértéken túli ellenőrzés az őrizetes zaklatásának minősülne. Másrészt Tóth szerint ha a jogi lehetőségek adottak lennének is, kapacitáshiány miatt akkor sem tudnának folyamatosan ellenőrizni. Tavaly összesen 3549-szer ellenőriztek házi őrizeteseket a budapesti rendőrök, és ez 32 ezer munkaórát foglalt le. Jelenleg 94 házi őrizetes tartozik a BRFK-hoz. Tóth hozzátette: hogy ez sem mentség a hibákra.

Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszter a sajtótájékoztatón azt mondta: jogosan keltett felháborodást M. Róbert elszökése. Szerinte három dologra van szükség: a rendőrségnek mindent meg kell tennie a szökevény előkerítésére, felelősségre kell vonni a mulasztókat és át kell gondolni, hogyan lehet a szökést kizárni a jövőben.

A miniszter szerint törvényalkotási feladatuk nincs, mert tavaly már módosították a büntetőeljárási törvényt. A módosítás július 1-i hatályba lépése után három évről négy évre emelkedik az az időtartam, ameddig valakit előzetes letartóztatásban lehet tartani. (M. Róbert az után került előzetesből házi őrizetbe 2008 őszén, hogy letelt az akkor még hároméves maximális időtartam.) Forgács hozzátette, hogy megpróbáltak gyorsítani a büntetőeljáráson is, például ha a tárgyalás során a bíró vagy az ülnök személye változik, ezentúl nem kell újrakezdeni a tárgyalást, elég átadni az iratokat.

Szükség van viszont Forgács szerint a munkaszervezés átgondolására a rendőrségnél, és a miniszter utalt arra, hogy a BKV-sztrájk is nehezítette a szökés napján a rendőrök munkáját. Módosítani kell a házi őrizetre vonatkozó szabályokat is Forgács szerint, de erről konkrétumot nem mondott, csak annyit, hogy február közepéig megfogalmazzák javaslataikat.

Bár a törvény lehetőséget adna rá, és M. Róbert is hozzájárult, nem helyeztek el rajta a házi őrizet alatt nyomkövető eszközt. Forgács szerint az ilyen eszközök használatát csak költséghatékonysági számítások után lehet bevezetni Magyarországon. "Ha több milliárdba kerülne, akkor ennek jelenleg nincs realitása" - mondta a miniszter.

Forgács közölte azt is, hogy hétfőn beszélt Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság elnökével. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács akár már a jövő héten foglalkozhat azokkal a folyamatban lévő kiemelt ügyekkel, amelyek M. Róbertéhez hasonlóan bűnszervezet miatt indultak. A tanács hozhat olyan döntést, amellyel elérik, hogy mielőbb lezárják ezeket az eljárásokat - tette hozzá.

Forgács beszélt arról is, hogy M. Róbert ügyvédje a Tv2 Mokka című műsorában azt üzente szökésben lévő védencének, hogy ne jöjjön haza. Forgács szerint ez megengedhetetlen és méltatlan az ügyvédi hivatáshoz. Közölte, hogy felhívta a tábornok figyelmét arra: vizsgálják felül, hogy az ügyvédnek ez a nyilatkozata megalapozza-e valamilyen bűncselekmény gyanúját. Forgács levelet írt az ügyben az ügyvédi kamarának is.