Ingatlanadót ajánl az iparűzési adó helyett az MDF

Vágólapra másolva!
Megszüntetné az iparűzési adót, de helyette bevezetné az ingatlanadót az MDF. A párt programja szerint ez helyi adó lenne és minden ingatlan után fizetni kellene, sávos rendszerben. A Bajnai-kormány által kitalált, központi ingatlanadót tavaly nyáron fogadta el a parlament, de nem lépett életbe, mert az Alkormánybíróság megsemmisítette.
Vágólapra másolva!

Az MDF minden lakó- és nem lakóingatlanra kiterjedő ingatlanadó bevezetését javasolja az általa megszüntetni kívánt helyi iparűzési adó ellentételezéseként. Herényi Károly országgyűlési képviselő, a párt elnökhelyettese keddi budapesti sajtótájékoztatóján bejelentette: a helyi iparűzési adó jelenleg sokkal több kárt okoz, mint amennyi bevételt hoz. Szerinte a vállalkozások fejlesztésektől, munkahelyteremtéstől, illetve versenyképességük javításától esnek el az adónem létezése miatt. A helyi iparűzési adó megszüntetésével mintegy 400 milliárd forintot kellene pótolni a költségvetésben egy "érdemi egyeztetés után, konszenzussal bevezetett" ingatlanadó segítségével.

Az MDF választási programja szintén tartalmazza az ingatlanadót. "A Magyar Demokrata Fórum fontosnak tartja az ingatlanok adóztatását, de elveti azt a megoldást, ahogy ezt a Bajnai-kormány kialakította volna" - írja a program, amely szerint az ingatlanadót helyi adóként kellene kivetni, azt a járási önkormányzatok (az MDF megszüntetné a 3200 települési önkormányzatot és körülbelül 250 járást hozna létre) vetnék ki.

A program szerint adót kellene fizetni minden ingatlan után, nem csak a lakások, hanem gyárak, irodák, szállodák és a termőföld után is, függetlenül attól, hogy magánszemély vagy gazdasági társaság a tulajdonos. Az MDF szerint az ingatlanadó alapját az teremti meg, hogy az ingatlantulajdonos "nyomot hagy a föld arcán", illetve használja a közös infrastruktúrát is. Az adót a párt elképzelései szerint sávosan, progresszív módon szabnák ki, vagyis az értékesebb ingatlanok után nagyobb kulccsal kellene adózni.

Nem sokat élt az ingatlanadó

Az Országgyűlés még tavaly döntött a vagyonadó kivetéséről. A törvény szerint az értékesebb ingatlanok és gépjárművek (köztük a hajók és repülőgépek) után kellett volna adót fizetni, de az első lakóingatlan után 30 millió forint érték fölött, egy másodiknál pedig 15 millió fölött. A 30 millió forint alatti értékre 0,25 százalék, a 30-50 millió közötti részre 0,35 százalék, az 50 millió fölötti részre pedig 0,5 százalékos adókulcsot kellett volna alkalmazni. A kormány 2010-re 50 milliárd forint bevételt tervezett az ingatlanadóból, az MDF programja szerint azonban legalább 500 milliárdot lehetne beszedni ilyen módon.

Az Alkotmánybíróság (Ab)azonban január végén úgy döntött, hogy az ingatlanadó kivetésének módja az alkotmányba ütközik, ezért megsemmisítette azt (a nagy értékű járművek után továbbra is kell vagyonadót fizetni). A testület nem magát az ingatlanok adóztatását kifogásolta, hanem az adó megállapításának módját: például azt, hogy az ingatlant terhelő adósságokat nem lehet figyelembe venni az érték kiszámításánál. Az Ab szerint a jogbiztonság elvét sérti az is, hogy az adóhatóság korlátlan mérlegelési joggal rendelkezik, amikor ellenőrzi a bevallásokat.

A Fidesz élesen támadta az ingatlanadót, annak ellenére, hogy korábban saját közgazdász szakértőik a Jövőkép című kötetben javasolták a bevezetését (a könyvről itt olvashat részletesen). Amikor pedig Mádi László fideszes képviselő azt mondta egy szakmai fórumon, hogy hosszú távon, széleskörű egyeztetés után elképzelhetőnek tartja az ingatlanadó bevezetését, az ellenzéki párt azonnal levette a választási listájáról a képviselőt. Arra hivatkoztak, hogy Mádi a Fidesz álláspontjával ellentétesen nyilatkozott.