Sólyom még gondolkodik a holokauszttagadást büntető törvényen

Még várni kell Sólyom László köztársasági elnök döntésére a holokauszttagadás büntetéséről szóló, hétfőn este elfogadott törvényről, amely egyelőre meg sem érkezett az államfőhöz. Sólyomnak 15 napja van a döntésre, de korábbi megnyilvánulásaiból tudható, problémásnak tartja a szólásszabadságot korlátozó jogszabályokat. Az [origo] által megkérdezett alkotmányjogász szerint Sólyom következő lépése lehet a kulcs a törvény túléléséhez, az Alkotmánybíróság ugyanis alapvetően a szólásszabadság védelmében szokott dönteni.

Még nem kapta meg Sólyom László államfő a hétfőn elfogadott Büntető törvénykönyv-módosításról szóló törvényt, amely három évig terjedő börtönnel sújtaná a holokauszttagadást. A módosítást hétfőn, a ciklus utolsó ülésén fogadta el a parlament Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje javaslatára. Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője az [origo]-nak azt mondta, az államfőnek 15 napja van arra, hogy eldöntse, aláírja-e a törvényt.

Sólyomnak más lehetősége is van: ha nem ért egyet a törvénnyel, visszaküldheti megfontolásra az Országgyűlésnek, vagy az Alkotmánybírósághoz fordulhat. A köztársasági elnök már korábban jelezte, hogy nagyon óvatosan fogad minden olyan törvényi változást, amely a szólásszabadságot korlátozza. 2007-ben kivívta zsidó szervezetek haragját azzal, hogy nem írta alá azt a törvényt, amely a zsidók elleni gyalázkodókkal szemben lépett volna fel polgári jogi eszközökkel.

A mindössze háromsoros módosításról szóló törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt. A hétfői szavazáson az MSZP és az SZDSZ képviselői támogatták a javaslatot, a Fidesz és a KDNP pedig tartózkodott.

Nyakó István, sz MSZP szóvivője közölte, bíznak abban, hogy módosítás kiállja az alkotmányosság próbáját és Sólyom László köztársasági elnök is aláírja. A törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba. (A törvény elfogadásáról bővebben ebben a cikkben olvashat.)

A Szonda Ipsos tavaly augusztusban közzétett felmérése szerint a magyarok 12 százaléka azonosul holokauszttagadó állításokkal. A férfiak, az alacsonyan képzettek és a fiatalok között az átlagnál többen osztanak ilyen nézeteket. (Erről bővebben itt olvashat.)