Nincs olyan része az őszödi beszéd kiszivárgását vizsgáló nemzetbiztonsági jelentésnek, amely ne tartalmazna titkosított információt - közölte az [origo]-val a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója. Az NBH erre hivatkozva elutasította azt a kérésünket, hogy a jelentés bizonyos részeit megismerhessük.

Az őszödi beszéd kiszivárgását vizsgáló nemzetbiztonsági jelentés egésze államtitkokat tartalmaz, így az semmilyen formában, még bizonyos részek kitakarásával sem ismerhető meg - írta az [origo]-nak pénteken megküldött levelében Balajti László, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója.

A főigazgató válaszában azt írta: annak ellenére, hogy a közérdekű adatok megismeréséről szóló törvény széles körű lehetőséget biztosít a kormányzati szervek által készített anyagok megismerésére, ez a lehetőség többek között nemzetbiztonsági érdekek miatt korlátozható. Balajti a bővebben ki nem fejtett nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva azt írta: a minősítés feloldásához, illetve a betekintés biztosításához nem kíván hozzájárulni. A főigazgató levele egy nappal a törvényben megszabott válaszadási határidő lejárta után érkezett meg. 

December végén zárult le az a hároméves vizsgálat, amely annak járt utána, hogyan szivárgott ki 2006-ban Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök őszödi beszéde. A vizsgálat eredményéről a kormány mindössze annyit közölt: az MSZP 2006 májusi őszödi frakcióülését - ahol Gyurcsány a beszédét elmondta - nem hallgatták le, a felvételt nem titkosszolgálati eszközökkel rögzítették, a beszéd belső embertől szivárgott ki. A jelentést azonban a kormány nem hozta nyilvánosságra.

Szollár Domokos kormányszóvivő január közepén az [origo]-nak azt mondta: az NBH által készített jelentés azért nem nyilvános, mert a dokumentum arra vonatkozó titkos információkat tartalmaz, hogyan, milyen módszerekkel dolgozik a titkosszolgálat. Szollár szerint ezek nyilvánosságra hozatala nemzetbiztonsági érdekeket sértene. Erre utal, hogy a vizsgálat nem arra irányult, hogy ki szivárogtatta ki a beszédet, hanem arra, hogy megfelelő volt-e a kormánykomplexum nemzetbiztonsági védelme.

Szollár hozzátette: a dokumentum titkosságának feloldásáról csak az NBH dönthet, mivel ők készítették a jelentést. Jóri András, az adatvédelmi biztos irodája januárban az [origo]-val azt közölte: ha egy dokumentumot az NBH titkosított, akkor ebből nem következik, hogy a dokumentum teljes egészében elzárható a nyilvánosság elől, vagyis a dokumentum nem titkosított részeit meg lehet ismerni. Az ombudsman hozzátette: az NBH azonban ezt nemzetbiztonsági érdekből megtagadhatja.

Az NBH-t ezt követően január végén kerestük meg azzal a kéréssel, hogy a titkosított részek kitakarásával engedélyezzék a jelentés megismerését. Ezt utasította el pénteki levelében az NBH főigazgatója.