Fantomdiákok vittek csődbe egy egész falut

Gyakorlatilag felszámolóbiztos őrködik a teljesen eladósodott Borsod megyei falu, Selyeb pénzügyei felett, ahol a földeket, munkagépeket is pénzzé tették, de így is csak több hónapos késéssel tudták kifizetni a közalkalmazottakat. A falut a polgármester szerint egy kevesebb mint két évig működő szakiskola tette tönkre, ahol a tanárok nagy részének tudta nélkül, a normatíva megszerzéséért hetven olyan tanulót is nyilván tartottak a naplókban, akik valójában nem jártak az iskolába. A nyomozók az egykori igazgatót gyanúsítják, aki előbb táppénzre ment, majd egy másik iskola vezetője lett.

Selyeb útjait február végén elborítja a sár. Az egykori Virradat Műanyagüzem már nem működik, és a Virradat Termelőszövetkezetből megmaradt mezőgazdasági vállalkozások sem adnak sok munkát a Borsod megyei falu 500 lakójának.

Kocsma sincs, csak egy vegyesbolt és egy italbolt. Az iskolában alsó tagozat működik, összesen négy osztályteremben. Megszűnt az iskola konyhája is, a gyerekek Miskolcról hozott ételt kapnak ebédre. Nincs tornaszőnyeg, és már az egyetlen, ősrégi számítógépet sem kell javítgatni, mert ellopták.

2009-ben több mint 40 millió forintot visszavont a selyebi önkormányzattól a Magyar Államkincstár, de visszafizetni csak kis részét tudták. A falu adósságrendezés alatt áll, egy pénzügyi ellenőr - a falubeliek szerint gyakorlatilag felszámolóbiztos - őrködik a szétesett gazdálkodás felett. Az önkormányzat eladott három hektár földet, mezőgazdasági gépeket, elbocsátott hat embert - takarítónőket, karbantartókat -, de nem tudott egyenesbe jönni.

A közalkalmazottak tavaly októberi bérét januárban tudták kifizetni. 123 millliót nyertek egy óvoda építésére, de az adósságok miatt végül ezt az összeget sem kapták meg. Lehetetlen helyzetbe került a falu - mondta Taskó Béla polgármester.

Hetven nem létező diák

A falu összes bajának oka a polgármester szerint a szakiskola, amely kevesebb mint két évig működött. Az iskola egy hónappal az előtt indult el, hogy Taskó 2006-ban elfoglalta a hivatalát. Azért hozták létre, mert a helyi általános iskolát a túl kevés gyerek miatt bezárás vagy egy közeli intézménybe olvadás fenyegette.

"2007-ben jutott el hozzám a pletyka, hogy sok olyan diákot is beírnak a névsorba, akik nem is tanulnak ott" - mondta Taskó. Biztosat azonban a tanárok sem tudtak, és a pontos létszám sem volt világos. Akkor kezdett komolyan gyanakodni, hogy az iskolaigazgató által az önkormányzatnak szolgáltatott adatok nem fedik a valóságot, amikor egy távozó tanár a jegyzőnek panaszos levelet írt arról, hogy mi folyik az iskolában: azt állította, fiktív gyerekek után is felvesznek normatívát.

Az önkormányzat vizsgálatot indított. 2008 februárjában egy egri oktatási szakértő arra jutott, hogy számos gyerek személyi anyagait hibásan vezették, 2006-ban 26, 2007-ben pedig 70 fiktív diákot írtak be a nyilvántartásokba. Olyan is előfordult, hogy a papírok szerint egy tanár egy időben két órán is helyettesített. Taskó 2008 februárjában feljelentést tett, a Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) jelenleg is nyomoz.

Selyebi általános iskolások - már csak alsós tagozat működik

A fiktív tanulók után a szakiskola 6 916 000 forint normatívát kapott az államtól jogosulatlanul - közölte a VPOP az [origo] kérdésére. Eddig egy embert gyanúsítottak meg az ügyben, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt. A Magyar Államkincstár is vizsgálódott, az iskolában talált szabálytalanságok - a polgármester szerint részben a fiktív tanulók, részben a személyi anyagokban talált hiányosságok - miatt vonták vissza végül a mintegy 40 millió forintot a polgármester szerint.

P. Csaba, az egykori igazgató az [origo]-nak megerősítette, hogy tavaly decemberben a VPOP közölte vele, jogosulatlan gazdasági előnyszerzéssel gyanúsítják, amelyért a Büntető törvénykönyv szerint akár öt év börtönbüntetést is ki lehet szabni. Azt mondta, ügyvédje tanácsára nem tett vallomást, és nem is akar nyilatkozni arról, voltak-e fiktív tanulók az iskolában.

Szerinte 40 millió forintot nem lehet törvénytelenül csak normatívákból összeszedni, és az önkormányzat adósságait "nem lehet az iskolára ráhúzni". Hozzátette, igazgatósága idején súlyos konfliktusai voltak a polgármesterrel, és az sem igaz, hogy az óvodaépítésre nyert 123 millió forinttól is az iskola miatt esett el a település.

Hideg tanári, fűtött tanári

A polgármester szerint az iskola korábbi igazgatója, P. Csaba és segítője, a felesége a nyomozás kezdetén a feleségével együtt táppénzre ment, és vissza sem jött. Az egykori igazgató azóta a Rom Som Alapítvány megbízásából elindított egy iskolát Tomoron, azonban a helyi önkormányzat szerint 2009 szeptemberében már nem indult el a képzés ott sem.

A kérdésre, hogy miért ment táppénzre a feleségével együtt a nyomozás kezdetén, P. Csaba az [origo]-nak azt válaszolta: már egy hónappal a feljelentés előtt táppénzre ment, mert rosszul lett az iskolában, és azóta több hónapot kórházban töltött. Később jobban lett, ezért vállalta el a felkérést a tomori iskola vezetésére - tette hozzá. A felesége szintén megbetegedett abban az időben - mondta.

Selyeben P. Csaba távozása után "teljes adminisztrációs káosz volt, az iskolát nem adták át rendesen. Több dokumentumot nem találtunk, és a nem létező gyerekeket mindet ki kellett írni. Szakemberek sem voltak itt elegen. A vizsgákat sem készítették elő, pedig 11 vizsgázó gyerek volt itt, akik nem tehettek semmiről" - emlékezett vissza az igazgató távozása utáni időkre a jelenlegi intézményvezető, Kovácsné Demeter Ilona. (A selyebi iskola ma már nem önálló, a laki iskola tagintézménye, és csak alsó tagozatos osztályokat működtet.)

Az iskolában a meggyanúsított igazgató idején tanító két pedagógus, Mészáros Kálmán Istvánné, és Vigóczki Jánosné is azt mondta, ők nem sejtették, hogy mi történik. Szerintük a korábbi igazgató idején két csoportra szakadt a tantestület, az egyik fele fűtetlen tanáriban, a másik pedig az igazgatói szobában tartózkodott a legtöbbet. A fagyoskodókkal kevés információt osztottak meg az iskola ügyeiről. Igaz, meg sem fordult a fejükben, hogy mások naplóját nézegessék - mondta Vigóczkiné. A többiek ma már nem dolgoznak az iskolában - maguktól elmentek, vagy felmondtak nekik - tette hozzá.

Halott diákot is beírtak

Voltak azért furcsa jelek. "Egyszer megpróbáltam beírni a hiányzókat. Óriási szidást kaptam, hogy annak az osztálynak a hiányzását csak az osztályfőnök vezetheti" - mondta Mészárosné, aki 1980 óta tanított Selyeben. Az osztályfőnök az igazgató felesége volt - tette hozzá. P. Csaba viszont kérdésünkre azt válaszolta, soha senki nem tiltotta meg, hogy a tanárok beírják a hiányzókat a naplóba.

Vigóczkiné szerint előfordult, hogy megjelentek emberek, akik "azt az iskolát keresték, ahová csak hetente kétszer kell bejárni". Ők akkor még nem értették a kérdést, elküldték az érdeklődőket. A tanárokkal a selyebi iskolában aláírattak egy titoktartási nyilatkozatot is. Más iskolákban ez nem szokás - mondta a jelenlegi vezető.

A Virradat Műanyagüzem épületéből óvodát alakítottak volna ki

Kovácsné szerint neki is feltűnt egy-egy név a papírokban, akiket sosem látott. De csak később derült ki a naplóból, hogy sok a fiktív gyerek. "Nem mindenkinek találtuk meg a beiratkozási lapját" - mondta Kovácsné, hozzátéve, nem tudja, honnan vehették a neveket. Erről Vigóczkiné és Mészárosné is csak találgatott. Előbbi a korábbi selyebi általános iskolások adataira tippelt, utóbbi szerint egy korábban működő, másik szakiskolába járók adatait vehették át.

Az [origo]-nak nyilatkozó tanárok és a polgármester szerint kiderült, hogy a fiktív diákok egy része valójában a selyebi vagy a felsővadászi önkormányzatnál dolgozott, legalább egyikük pedig abban az időben már halott volt. P. Csaba szerint nem igaz, hogy olyan diák is járt volna papíron az iskolába, aki már meghalt, és "érthetetlen és nevetséges" állítások hangzanak el vele szemben.

"Tavaly tudtam meg, hogy oda jártam"

Voltak, akik feltehetően tudtak róla, hogy beírták őket, de nem kellett bejárniuk az iskolába, másokat viszont ez meglepetésként ért. Egy fiatal, neve elhallgatását kérő lány azt mondta, ő utólag, a nyomozóktól értesült arról, hogy hivatalosan diák. "Egy éve tudtam meg, hogy oda jártam. Pedig nem is mehettem volna, mert terhes lettem" - mondta, hozzátéve, hogy a visszaélés eléggé bosszantja, ahogy az egész falut.

A lány azt mondta, édesanyja az önkormányzatnál közmunkás, a történtek után az önkormányzat pénzügyi gondjai miatt több hónapig ő sem kapott pénzt. A pedagógusok a 2007-2008-as tanévben ledolgozott túlóráikból még semmit nem láttak, Mészárosné például állítja, hogy több mint 200 ezer forinttal tartozik neki az önkormányzat.