A korábbi ígéretekhez képest több hónapos késésben volt a kormányzati portál megújítása hétfőn, amikor végre elindult, majd üzemzavar miatt le is állt az átszabott portál. A közel ötmilliárd forint uniós forrásba kerülő fejlesztés egyik célja a portál üzembiztosabbá tétele lett volna, ami rá is fért volna az oldalra, hiszen csak az elmúlt hónapban négyszer fordult elő üzemkiesés. A hétfői leállás miatt két vizsgálat is indult, felelőst is keresnek, de arról senki nem beszél, hogy az oldal bedöglése és a késés miatt kell-e fizetnie a projektgazdának, az oldal üzemeltetőjének.

A régi, megszokott felület fogadja kedden a felhasználókat a Magyarorszag.hu kormányzati portálon, ahol a hivatalos ügyek elektronikus intézésére használt Ügyfélkapu is működik, pedig hétfőtől már a tervek szerint megújulva kellett volna jelentkeznie az oldalnak. A portál és az ügyfélkapu péntek este tíz órától állt le - először előre tervezetten, a hétvégére időzített átállás idejére - hétfőre virradó hajnali egy óra öt percig.

A megújult portál hétfő reggel elindult, de nem sokkal ez után leállt. A rendszerhiba-nyilvántartás szerint hétfő reggel 9:45-től délután 16:07-ig "a Központi Rendszerben jelentkezett műszaki probléma miatt a rendszer szolgáltatásai nem voltak elérhetőek". Hétfő délután aztán átmenetileg visszaállították a korábbi felületet.

Felelőst keresnek

A kormányzati informatikai biztonsági felügyelő hétfőn vizsgálatot indított a leállás miatt. A felügyelő az az ember, aki a közigazgatási informatikáért felelős miniszter egyes, informatikai biztonsággal összefüggő feladatait látja el, a miniszter által átruházott jogkörökkel és felhatalmazással. Jogosult az elektronikus közszolgáltatásokat érintő minden olyan esetben adatot és felvilágosítást kérni, amikor az üzemszerű működésben rendellenességre derül fény.

A Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs államtitkársága kedden az [origo] megkeresésére azt közölte, hogy a felügyelő vizsgálatot azokban az esetekben indít, amikor az informatikai biztonságot érintő, a kritikus kockázati körbe sorolható esemény valószínűsíthető. A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer előre nem tervezett leállása - bármilyen okból - indokolja a vizsgálat indítását - közölte az államtitkárság. A felügyelő vizsgálata az esemény pontos okának feltárására, és a felelősség megállapítására irányul. Az államtitkárság szerint a vizsgálat folyamatban van, első része hamarosan befejeződik, és ennek előzetes eredményéről néhány napon belül tájékoztatást adnak.

Ezzel párhuzamosan indított egy műszaki vizsgálatot a Kopint-Datorg, a portál üzemeltetője is. A cég sajtóirodájának hétfői közlése szerint a hiba az egyik alapszoftver nem várt működéséből adódott. A portál megújítására irányuló projekt egyik eredeti célja pedig éppen az volt, hogy növeljék a meglévő rendszer megbízhatóságát, üzembiztonságát, rendelkezésre állását, javítsák a meglévő szolgáltatások minőségét és ügyfélbarátabbá tegyék őket.

Közel ötmilliárdba került a megújulás

A kormányzati portál megújítását teljes egészében uniós forrásból finanszírozták az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében. Az uniós támogatást nem pályázati formában ítélték oda erre a célra, hanem úgynevezett kiemelt projektnek számított a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer bővítése, a közművesített szolgáltatások kialakítása és fejlesztése című munka.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által kihirdetett tervezési felhívásban az állt: "a kiemelt projektre a Kopint-Datorg Zrt. vagy az általa vezetett konzorcium nyújthat be projektjavaslatot". A kormány még 2007-ben fogadta el egy kormányhatározattal az EKOP akciótervét. Ez a kormányhatározat is rögzítette már, hogy a projekt megvalósítója a Kopint-Datorg lesz, ez az állami tulajdonban álló cég volt ugyanis már akkor is a központi rendszer, és azon belül az ügyfélkapu üzemeltetője.

Az NFÜ végül 2008 márciusában döntött úgy, hogy támogatja a Kopint-Datorg projektjét, és 4 milliárd 865 millió forint uniós támogatást ítélt meg a rendelkezésre álló ötmilliárdos keretből.

Következményekről nem beszélnek

Arra a kérdésre, hogy az átállás kudarca miatt terheli-e valamilyen kártérítési kötelezettség a Kopint-Datorgot, a Miniszterelnöki Hivatal és a cég közötti közszolgáltatási szerződés adhat választ - közölte kedden az [origo] megkeresésére a projektben közreműködő szervezet, a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság sajtóreferense. Ez a szerződés szabályozza ugyanis a Kopint-Datorg feladatait és felelősségeit a központi rendszer üzemeltetése során - tette hozzá. A VÁTI Nonprofit Kft. nem rendelkezik arról információval, hogy ez a szerződés milyen feltételeket nevesít az üzemeltetés során felmerülő hibák kezelésére - írta a sajtóreferens.

Az [origo] megkereste a Kopint-Datorgot és a Kormányszóvivői Irodát is a kudarc anyagi természetű következményeit firtató kérdéseivel, de egyelőre nem kaptunk választ. A Kormányszóvivői Iroda az Infokommunikációs Államtitkársághoz irányította tovább megkeresésünket, de ezekre a kérdésekre onnan sem jött választ. Az [origo] kedd délután közérdekű adatként kérte a VÁTI által említett közszolgáltatási szerződés megismerését is az Infokommunikációs Államtitkárságtól.

A kiemelt projekt meghirdetésekor kiadott NFÜ-útmutatóban is van szó arról, mi történik, ha a kedvezményezett nem vagy csak részben teljesíti a szerződésben vállalt, számszerűen megállapított kötelezettségeit. Az útmutató szerint ha a kötelezettségek legalább 75 százalékát teljesíti a kedvezményezett, akkor a támogatást arányosan csökkenti kell. Ha pedig bármely okból nem vagy ennél kisebb arányban teljesíti, akkor az igénybe vett támogatás egészét kell visszafizetnie a jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelve.

Tízezren bosszankodhattak

Arról, hogy hány felhasználónak okozhatott kellemetlenséget a hétfői leállás, a Központi Rendszer nyilvános látogatottsági adataiból lehet következtetni. Tavaly decemberben összesen 368 766 egyedi látogatót regisztráltak, ez egy napra átlagosan körülbelül 12 ezer embert jelent. Az ügyfélkapus regisztráltak száma idén januárban 834 450 volt.

Az Infokommunikációs Államtitkárság nem válaszolt egyértelműen az [origo]-nak arra a kérdésére, hogy milyen következményekkel járhatott a hétfői leállás a felhasználókra nézve, okozhatott-e problémát, hogy éppen a hónap első napján történt a leállás. Csupán annyit közöltek: "az átállás időpontja úgy került meghatározásra, hogy az ne érintsen nagyobb adózási, bevallási, vagy egyéb - nagy ügyszámot generáló szolgáltatáshoz kapcsolódó határnapot, azaz minél kevesebb állampolgárt akadályozzon munkavégzésében".

A leállások eddig sem voltak ritkák a Magyarorszag.hu-n. Egy kormányrendelet alapján a Kopint Datorgnak közzé kell tennie információkat a legutóbbi harminc nap során előforduló olyan esetekről, amikor a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer nem működött rendeltetésszerűen. A lista szerint a tervezett leállásokon kívül négyszer volt üzemkiesés az elmúlt hónapban, nem számítva a hétfői leállást.

Késett is a megújulás

Ha a megújult portál rendben működött volna hétfőn, akkor is elkésett volna az indulása. Az Ügyfélkapu 2 rövidebb néven emlegetett projekt lezárási dátumát 2009. december 1-jében jelölték ki. Tavaly év elején, január 20-án egy sajtótájékoztatón Baja Ferenc informatikáért felelős kormánybiztos is azt ígérte: decemberben már működni fog az Ügyfélkapu 2. Baja nem sokkal a kitűzött határidő előtt, tavaly november 26-án is azt mondta még, hogy még az idén - azaz 2009-ben - új névvel, arculattal és szolgáltatásokkal jelentkezik a kormányzati portál. A konkrét időpontra vonatkozó kérdést azonban Baja akkor elhárította.

A késésre vonatkozó kérdésre a VÁTI sajtóreferense az [origo]-val azt közölte: a Kopint-Datorgnak a tevékenységek fizikai zárását, december 1-jét követően 90 napja volt leadni a záró beszámolóját a VÁTI részére, és a cég ezt meg is tette hétfőn, március 1-jén. A VÁTI ez után kezdi vizsgálni a záró beszámolót. "Dokumentum alapon, valamint helyszínen egyaránt vizsgálni fogjuk, hogy a Kopint-Datorg Zrt. a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeinek megfelelően bonyolította-e le a projektet" - írta a VÁTI sajtóreferense. Ha a vizsgálat azt állapítja meg, hogy a projektet nem a támogatási szerződésben vállaltak szerint valósították meg, az szabálytalansági eljárást von maga után.