A pénzügyminisztériumi aggályok ellenére részben egy olyan hatástanulmány alapján döntött a kormány a sávolyi motorpálya állami támogatásáról, amelyet a támogatásban részesülő cég fizetett. Ezt a kormányszóvivő és a gazdasági minisztérium sem tartja aggályosnak, szerintük bevett gyakorlat, hogy hitelügyleteknél az ilyen költséget az fizeti, aki a támogatáshoz vagy hitelhez hozzá akar jutni.

"A hatástanulmány készítéséről szóló szerződést mindhárman aláírtuk" - mondta az [origo]-nak a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik névtelenséget kérő vezető munkatársa. Szerinte a sávolyi motorversenypálya építéséről szóló tanulmányt az MFB rendelte meg, a KPMG Tanácsadó Kft. készítette el, de a Sávoly Motorcentrum Fejlesztő (SMF) Kft. - az állami garanciás hitelt felvevő cég, lényegében a beruházó - fizetett érte.

Az MFB [origo]-nak nyilatkozó vezető munkatársa azt mondta, "olykor előfordul, hogy bevonják" az érintett cégeket a hatástanulmányok elkészítésébe, de ez nem általános gyakorlat, nem mindig történik meg. A cég "folyamatos adatszolgáltatásra volt kötelezve, nem is lehetett kihagyni" - mondta forrásunk, aki szerint a téma és az elemzés mélysége indokolta, hogy a SMF Kft. részt vegyen a hatástanulmány elkészítésében.

Az anyag tartalma azért különösen fontos, mert a kormány részben az abban foglaltak alapján döntött az óriásprojekt támogatásáról, bár azt a pénzügyminiszter nem támogatta, a Pénzügyminisztérium (PM) több osztályvezetője pedig túlságosan kockázatosnak, gazdaságtalannak és jogszerűtlennek ítélte az Index szerint. A PM véleményével szemben a kormány - részben a hatástanulmányban foglaltak alapján - mégis a projekt támogatásáról döntött. (Minderről bővebben itt olvashat.)

"Konspiratív szembeállítás"

Az [origo]-nak számos próbálkozás után sem sikerült elérnie a KPMG szóvivőjét vagy más illetékesét, így ott nem erősítették meg, hogy az SMF Kft. fizette ki a hatástanulmányt. Az SMF Kft. - amelynek illetékeseit szintén többször, több vonalon próbáltuk elérni - nem reagált.

Az [origo] megkérdezte Szollár Domokos kormányszóvivőt, nem aggályos-e, hogy a kormány a Pénzügyminisztérium véleménye ellenére egy olyan tanulmány alapján döntött a projekt támogatásáról, amelynek költségeit valójában maga a beruházó állta. Szollár szerint általános nemzetközi gyakorlat, hogy a beruházót bevonják a költségekbe, a KPMG-t veszélyes megvádolni azzal, hogy emiatt a hatástanulmány ne lenne megalapozott.

Az MFB-t felügyelő Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium is azt állítja, hogy egy "teljesen normális, bevett kereskedelmi banki gyakorlatról van szó, amely szerint a hitelbírálati díj részeként a hitelt igénylő állja a tanulmány elkészítésének a költségeit, tartalmára azonban nincs ráhatása".

Szollár szerint a kormány egy megalapozott tanulmány alapján döntött, a pénzügyminisztériumi vélemény és a hatástanulmány szembeállításáról pedig azt mondta, az előbbi létét még senki nem ismerte el hivatalosan, utóbbi pedig még nem nyilvános, a tartalma nem ismert, ezért "erről beszélni hipotetikus".

A PM mindeddig hivatalosan nem cáfolta az arról szóló sajtóhíreket, hogy tisztségviselői vagy a miniszter nem javasolták a projekt állami támogatását. Oszkó Péter pénzügyminiszter az MTV Ma reggel című műsorában sem cáfolta, csak pontosította az információkat. Azt mondta, másról szólt a sávolyi motorversenypálya-beruházásról készült hatástanulmány, mint a Pénzügyminisztérium vizsgálata, és a kormánynak egy ilyen projekt elbírálásánál sok szempontot figyelembe kell vennie. Úgy fogalmazott: "nem gondolom, hogy a hatástanulmány megalapozatlan lenne". Hozzátette, az MFB "a hitelminősítéshez szükséges vizsgálatokat biztosan elvégezte".

Oszkó szerint a Pénzügyminisztérium (PM) "azt vizsgálta, hogy a konkrét projekt és a konkrét társaság megáll-e a lábán" - fogalmazott. A PM szerinte nem azt mondta, hogy a Balatonring megépítése ne lenne hasznos az országnak, hanem "jogtechnikai aggályokat vetett fel", és felhívta a figyelmet, hogy "az uniós szabályozás szempontjából figyelembe kell venni", hogy mit vállal az ország.

Még mindig nem nyilvános a hatástanulmány

A hatástanulmány nem nyilvános, kiadásáért pert indított az Index újságírója és a TASZ, kérte a közzétételét több civil szervezet, majd a múlt pénteken Bajnai Gordon miniszterelnök is. Ennek ellenére a hatástanulmányt máig nem tették közzé. Az MFB csütörtökön bejelentette ugyan, hogy hozzájárul a tanulmány nyilvánosságra hozásához, azt azonban mégsem tette közzé a honlapján, mert a KPMG és az SMF Kft. ebbe csak feltételekkel egyezett bele. (Erről korábbi cikkünkben olvashat.)

Az MFB munkatársa szerint a hatástanulmányról szóló szerződés titokgazdája a KPMG, az MFB és az SMF Kft., a bank ezért nem adhatja ki önkényesen az anyagot. Azt mondta, hogy az MFB azt is mérlegelte a döntésnél, hogy a KPMG és az SMF Kft. által a nyilvonásságra hozatalhoz támasztott feltételek alapján "beláthatatlan következménye lenne" a hatástanulmány nyilvánosságra hozásának. Ezt azzal indokolta, hogy a cégek feltételei alapján gyakorlatilag bármilyen indokkal pert lehetne indítani az MFB ellen, amennyiben az a hatástanulmányt nyilvánosságra hozza.

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium és a Pénzügyminisztérium által előkészített, a pénzügyminiszter által azonban végül nem támogatott előterjesztést tavaly október végén fogadta el a kormány. E szerint 15 milliárd forint állami hitelgaranciát kap a beruházó, valamint további 20 milliárd forint állami támogatást, amelyet 10 év alatt fizet a Magyar Turizmus Zrt. a MotoGP nemzetközi jogtulajdonosának, a Dornának a versenyszervezés jogáért cserébe.