Aláírta Sólyom a holokauszttagadást büntető törvényt

Sólyom László szerint nem alkotmányellenes, ezért aláírta azt a Btk.-módosítást, amely büntethetővé teszi a holokauszttagadást. Az államfő szerint erre a törvényre nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában, de az nem volt helyes, hogy a törvényt a választási kampányban fogadták el.

Aláírta Sólyom László köztársasági elnök a holokauszttagadást büntető Btk.-módosítást szerdán. Az államfő szerint a jogszabály nem alkotmányellenes - közölte Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője. Az aláírást üdvözölte az MDF, amelynek elnökhelyettese, Herényi Károly szerint Sólyom ezzel sokat tett a demokratikus közbeszéd helyreállításáért.

A Fidesz tudomásul veszi az államfő döntését - közölte Répássy Róbert frakcióigazgató, aki szerint azonban a jogszabály büntetőjogi szempontból abszurd helyzetet fog teremteni, mivel, aki nem tagadja a holokausztot, hanem helyesli azt, vagy az elkövetők nézeteivel azonosul, annak nem kell büntetésre számítania. Répássy közölte, a Fidesz és a KDNP képviselői az áprilisi választásokon többségbe kerülnek a parlamentben, az új Országgyűlés nem fog különbséget tenni a nácizmus és a kommunizmus áldozatai között.

A mindössze háromsoros módosításról szóló törvény - amelyet Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje nyújtott be - három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt.

Sólyom: Hiba volt a kampány alatt elfogadni

Kumin szerint az Alkotmánybíróság 2000-ben a nemzeti jelképek megsértése és az önkényuralmi jelképek használatáról hozott határozataival kivételesen lehetővé tette, hogy szűken meghatározott, szimbolikus ügyekben, a politikai szükségességre hivatkozva, bizonyos vélemények kinyilvánítását akkor is bűncselekménynek nyilvánítsa a törvényhozó, ha az nem uszít gyűlöletre. Az ilyen büntető jogszabályokra tehát nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában - jelentette ki Kumin.

Sólyom László szerint ugyanakkor nem volt helyes, hogy ezt a törvényt az Országgyűlés a választási kampányban hozta meg. Az államfő szerint a kampány ideje nem alkalmas ilyen súlyú kérdések higgadt megvitatására - közölte a főosztályvezető.

Óvatos volt Sólyom

Sólyom korábban jelezte, hogy nagyon óvatosan fogad minden olyan törvényi változást, amely a szólásszabadságot korlátozza. A gyűlöletbeszéd-törvényt több ízben küldte el az Alkotmánybíróságnak, egyik indoklása szerint például azért, mert túlságosan "aránytalan mértékben korlátozza a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságát". 2007-ben emiatt ki is vívta zsidó szervezetek haragját: a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetősége nem volt hajlandó részt venni az év végi, Sándor-palotában tartott ünnepélyes ebéden.

Az államfő tavaly egymás után kaszálta a törvényeket, egymaga többet vétózott, mint a korábbi köztársasági elnökök tizenöt év alatt. Sokan nehezen viselték a kudarcokat, és politikai motivációt éreztek fellépése mögött, és volt, aki szenére vetette, hogy érzékeny határokat is átlépett (Sólyom törvényelfogadási gyakorlatáról ebben a cikkben olvashat bővebben).

Értelmetlenné válhat

Az Országgyűlés február 22-i ülésen fogadta el a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, amelybe így bekerült a holokauszttagadás tiltása. A név szerint zárószavazáson 197 igen, egy nem és 144 tartózkodás mellett fogadták el az indítványt. Az MSZP-s és SZDSZ-es képviselők támogatták a módosítást, a Fidesz és a KDNP tartózkodott és egyedül Gulyás József független (korábban SZDSZ-es) képviselő szavazott nemmel.

A javaslathoz benyújtott fideszes módosítás büntette volna a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek emberiség elleni bűneinek nyilvános tagadását is, de ezt a parlament leszavazta. Az MSZP ezt azzal indokolta, hogy jelenleg nem a kommunista eszmék terjednek, és nem a kommunista, szélsőbaloldali pártok térnyerése figyelhető meg, hanem a szélsőjobboldalé.

A törvény jövője azonban Sólyom aláírásával együtt is kétséges, a háromsoros módosításnak több pontja bizonytalan: nem világos, hogyan lehetne alkalmazni a gyakorlatban, és jelenlegi formájában abban a pillanatban értelmetlenné válna, amikor meghal az utolsó holokauszt-túlélő (erről bővebben korábbi cikkünkben olvashat).