Igazat mondott-e Mesterházy Attila március 15-i beszédében?

Tényleg egypártrendszert akar Orbán Viktor? Igaz, hogy a Fidesznek semmi nem tetszett az elmúlt nyolc évben a kormány javaslatai, intézkedései közül? Együttműködik a Jobbik a Fidesszel? Az [origo] megnézte, megfelel-e a valóságnak Mesterházy Attila MSZP-s miniszterelnök-jelölt március 15-i beszédének néhány keményebb kijelentése.

Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelölte március 15-én a Pilvax közben mondott ünnepi beszédet, amelyben hazugságokkal vádolta a Fideszt és a baloldal megújítását ígérte (a beszédről bővebben ebben a cikkünkben olvashat). Megnéztük, hogy Mesterházy néhány kemény kijelentése megfelel-e a valóságnak.

Mesterházy szerint Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott beszédében "azt mondta, hogy a magyar baloldali ember úgy van genetikailag kódolva, hogy amikor csak teheti, ráront nemzetére" - Nem pontos az idézet

Orbán Viktor 2005-ben Tusnádfürdőn elmondott beszédében azt mondta: "A huszadik században megjelent a modern baloldal Közép-Európában, aminek eredményeképpen Magyarország vonatkozásában egy új magatartás is kialakult, ez pedig az, hogy amikor a baloldal erre időnként lehetőséget kapott, rárontott a saját nemzetére." A Fidesz elnöke beszédében valamivel később azt mondta, hogy mindenezek ellenére "nekünk egy nemzeti baloldalra is szükségünk van Magyarországon". Ezek után azt mondta: "sokan persze szkeptikusak, mondván, hogy különböző - genetikainak talán túlzás lenne mondani -, inkább fogalmazzunk úgy, hogy történeti meghatározottság miatt ennek az esélyei csekélyek. Én azonban optimistább vagyok, mint akik így fogalmaznak. Ugyanis, ha valaki végigpásztázza az európai és a közép-európai baloldal történelmét, akkor azt fogja látni, hogy a baloldal rendkívül gyors változásokra képes. Hajlékony, és az általunk vártnál mindig sokkal könynyebben váltogatja a nézeteit. Ezért egy nemzeti fordulat sem zárható ki."

(Cikkünkben korábban Orbán Viktor 2009-es tusnádfürdői beszédével vetettük össze Mesterházy Attila állítását - a szerk.)

"Az elmúlt nyolc évben Orbán Viktorék mindenre csak nemet mondtak, nem volt a kormánynak egyetlen egy olyan intézkedése sem, amire azt mondták volna, igen, ez helyes, jó irányba tett lépés" - Nem igaz

A Fidesz az elmúlt nyolc évben a kormány több javaslatát is megszavazta. Nyolc éve rögtön a kormányváltás után támogatták Medgyessy Péter száznapos programját, ami 2002. július 16-án került a parlament elé. Ezt a képviselők elsöprő többséggel szavazták meg, 16 MDF-es és egy fideszes képviselő tartózkodott, a többi jelenlévő 339 képviselő az igen gombot nyomta meg. A két nagy párt támogatásával fogadták el tavaly decemberben a titoktörvényt is. A Fidesz februárban jó ötletnek nevezte azt a kormány által létrehozott alapot, amelyet a nyelvtörvény miatt megbüntetett magyarok megsegítésére hoztak létre.

"Orbán Viktor demokratikus keretek között egypártrendszert akar, ahogy elmondta elhíresült kötcsei beszédében" - Nem egyértelmű

Orbán Viktor 2009. szeptember 5-én mondott beszédet a Somogy megyei Kötcsén az úgynevezett polgári pikniken. A Fidesz elnöke arról beszélt, hogy a magyar politikai viszonyokat a legutóbbi időkig jellemző "duális erőtér" napjainkra megszűnni látszik, és egy "centrális politikai erőtér van kialakulóban". "Megvan a reális lehetősége annak, hogy a magyar politika következő tizenöt-húsz évét ne a duális erőtér határozza meg. (....) Ehelyett (...) létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza" - mondta Orbán. A Fidesz elnöke egypártrendszerről nem beszélt.

A Fidesz együttműködik a Jobbikkal - Nem igaz

A kampány során a Fidesz politikusai sokszor - többen a párt megnevezése nélkül - támadják beszédeikben a Jobbikot. Orbán Viktor évértékelő beszédében sem nevezte meg a Jobbikot, de hosszan beszélt arról, hogy politikájukat elfogadhatatlannak tartja, a pártra leadott szavazatokat pedig elvesztegetett voksnak érzi. Kövér László februárban kihívásnak nevezte a pártot, korábban pedig azt mondta, az MSZP és a Jobbik "látens" együttműködést kötött a Fidesszel szemben. Legutóbb Kósa Lajos debreceni polgármester szállt szemben a Jobbik programjával kampánykörútján. A két párt képviselői az elmúlt ciklusban több önkormányzatban együttműködtek, de a kampány során tett kijelentéseik alapján nem valószínű, hogy a parlamentben szövetségre lépnek egymással.

Mesterházy szerint a magyar szocialista frakció változtatás nélkül terjesztette be azt a javaslatot, amit két civil szervezet tett a kampányfinanszírozásról szóló törvény megújítására. Azt mondta, az MSZP támogatta ezt a törvényjavaslatot, a Fidesz nem - Részben igaz

A kampányfinanszírozásról szóló törvény megújítását a Transparency International és a Freedom House szervezet kezdeményezte tavaly októberben. A két civil szervezet tervezetéről az MSZP azt nyilatkozta, hogy néhány javaslattal kiegészítve elfogadnák. A civilek novemberben kiszálltak a törvénytervezetről folyó tárgyalásokból, mert nem sikerült megegyezniük a pártokkal. Decemberben az MSZP beterjesztette a parlament elé a civilek által megfogalmazott javaslatokat, a Fidesz-KDNP pedig egy saját törvényjavaslattal állt elő. Januárban már úgy tűnt, mindkét nagy párt letett a törvény megújításáról. "Nincs értelme politikai cirkuszt csinálni" - ezzel indokolta az MSZP-s Tóbiás József az [origo]-nak, hogy mért nem hív össze pártja rendkívüli parlamenti ülést a választási kampányok finanszírozásának rendbetételére. A módosító javaslatról végül februárban szavazott a parlament. A képviselők 185 igennel, nem szavazat nélkül, 131 tartózkodás mellett utasították el a törvényjavaslat kétharmados többséget igénylő részét, míg az egyszerű többséget igénylő részeit 16 igen, 169 nem szavazat és 133 tartózkodással vetették el.