Az iskolai diákvezértől a polihisztorig - az MSZP egyéni jelöltjei

2010.03.20. 11:06

Iskolai diáksztrájk szervezője, sikeres építész-operaénekes-festő és arab diplomás mezőgazdász is indul az MSZP jelöltjeként az áprilisi választáson. A párt a Fidesznél több fiatalnak és nőnek ad lehetőséget, de a kerületek többségében a már kipróbált embereit indítja. A negyvenévesnél idősebb jelöltek közül szinte mindenki tagja volt az MSZMP-nek, van, aki 10 évig emésztgette a rendszerváltást. Ismerje meg az MSZP egyéni jelöltjeit!

Új jelölt, új program - hirdeti a Magyar Szocialista Párt országos kampányszlogenje Mesterházy Attilát, a párt miniszterelnök-jelöltjét. Az MSZP 176 egyéni képviselőjelöltjének listáján azonban nem sok nyoma van a megújulásnak, a párt egy-két kivételtől eltekintve a már ismert, kipróbált, régi embereit indítja az országgyűlési választásokon. Cikkünkben a Fidesz, a Jobbik, az LMP és az MDF jelöltjei után most az MSZP indulóit mutatjuk be.

"A Balatonring létrehozásának és a MotoGP rendezői jog elnyerésének kormányzati mentora" - újságolja magáról Ujhelyi István a választási oldalára feltöltött önéletrajzban. Sok más jelöltnek is lenne mit mesélnie az elmúlt nyolc évből: az MSZP 176 jelöltje közül több mint százan már voltak országgyűlési képviselők, és alig tizen vannak azok, akik nem fordultak meg legalább egy önkormányzati képviselőtestületben. Az MSZP jelöltjeinek átlagéletkora 48 év, ez egy évvel magasabb, mint a Fidesz jelöltjeié, ugyanakkor körülbelül kétszer annyi - több mint ötven - negyven év alatti jelöltje van a szocialistáknak, mint Fidesznek. Több közöttük a nő is: a Fidesz 9, az MSZP és a Jobbik 14, az MDF pedig 24 nőnek ad lehetőséget az egyéni választókerületekben.

Már az iskolában is sztrájkot szervezett

A fiatal indulók között is kevés a kezdő. A párt legfiatalabb jelöltje, a 24 éves Szaniszló Zoltán sem teljesen zöldfülű, már négy éve képviselő a baji önkormányzatban és a Komárom-Esztergom megyei önkormányzatban is. Az iwiwen a választókerületéhez tartozó településekhez külön profilt készített magának, ezeken az "április 11-én Szaniszló napján szavazzon Szaniszló Zoltánra!" felhívással buzdítja a látogatókat.

Most először kap lehetőséget jelöltként a huszonnyolc éves Hajmási Judit, aki Somogy megyében, a balatonboglári választókerületben indul. Azt mondja, azért választotta az MSZP-t, mert úgy látja, ez az egyetlen párt, ahol felvállalhatja a saját véleményét. Már az iskolában is politikus alkat volt, nagyszájúnak és igazságszeretőnek mondja magát. Mindig volt valami közösségvezető tisztsége, és ha kellett, sztrájkot is szervezett az iskolában. "Még a városi képviselő-testület is tárgyalta az ügyet. Úgy éreztem, hogy a testneveléstanárunk igazságtalanul bánik velünk, ezért sztrájkoltunk. De már iskolásként is ragaszkodtam a demokratikus, parlamentáris eljárásokhoz, nem a felforgatás, a bomlasztás volt a célom, előbb mindig megpróbáltam tárgyalással elrendezni a problémákat a tanároknál, az igazgatónál" - mesélte az [origo]-nak.

Mégsem ezek az élmények politikusi pályájának közvetlen előzményei, azt mondja, politikai eszmélése akkor kezdődött, amikor 2002-ben - főiskolai feladatként - végigkísérte Lamperth Mónika kampányát. Akkor még nem pártszimpátiája vezette az MSZP-hez, a kaposvári pártok házában mindenhol jelentkezett, de csak Lamperth segített neki. "Bevitt mindenhol a kulisszák mögé, találkozhattam Kovács Lászlóval, Bródy Jánossal - nagy szó volt, hogy velük készíthettem interjút a főiskolai rádióba" - meséli. Végül többek között azért nem lett újságíró, mert például "a helyi lapnál kerek perec megmondta a főszerkesztő, hogy a cikkek politikai megrendelésre készülnek" - mondta.

Mivel jobb lehetőség nem akadt, akkori párjával - aki ma már a férje - külföldre, Izraelbe ment dolgozni. "Szállodákban pincérkedtünk, takarítottunk. Két év után a honvágy hazahozott minket" - mondja. Azóta szült két gyereket, és belevetette magát a politikába. A kampánystábban dolgozott volna szívesen, de amikor felajánlották neki a jelöltséget, nem habozott elvállalni. "Baloldalinak nem csak akkor kell lenni, amikor győzelemre áll a zászló. Az MSZP-nek szüksége van rám. Meg kell mutatni, hogy ha van is egy-két tisztességtelen ember a pártban, az nem azt jelenti, hogy minden baloldali ilyen" - mondja.

Tíz év alatt dolgozta fel a rendszerváltást

A párt negyven év feletti jelöltjei egy-két kivételtől eltekintve mindannyian tagjai voltak az MSZMP-nek. A rendszerváltáskor sokan egyből beléptek az utódpártba, míg Hopka András tiszacsécsei polgármesternek és jelöltnek tíz évre volt ahhoz szüksége, hogy váltson. "Csalódott voltam a rendszerváltáskor, úgy éreztem, becsaptak. Nem értettem, hogy mi történik, és nem értettem a pártot sem, nem értettem, miért pont a munkás szót hagyták el a névből, miért pont azoknak az érdekeit nem képviselik tovább, akik nekem fontosak voltak" - mesélte. Családjától erős baloldali kötődést örökölt, nagyanyjának és édesapjának is komoly munkásmozgalmi múltja volt, meséli. "Mindig azt láttam tőlük, hogy a kisemberek érdekeit képviselik, én pedig őszintén hittem abban, hogy az a rendszer is a kisembereknek akar jót" - mondta. Ő a pályája elején lett az MSZMP tagja, nem annyira politikai elkötelezettségből, mint inkább azért, mert úgy gondolta, vezetőként példát kell mutatnia.

Most máshogy látja a szocialista rendszert: "nem volt jó, hogy az állam mindenhatóként mindent meg akart szabni az áraktól kezdve a termelésig. Ennek ellenére fiatal koromban egyáltalán nem éreztem úgy, hogy hű de be lenne fogva a szánk, hogy nem mondhatjuk el, amit szeretnénk. Emlékszem, mi a Zöld Elefánt sörözőben énekeltük főiskolás korunkban a székely himnuszt." Szerinte nem ront semmit az MSZP megítélésén az, hogy sok jelöltjük volt MSZMP-tag. "Nem nagyon sok olyan ember van, aki függetlenül attól, hogy most mit állít, nem volt cinkosa a rendszernek. Sokan vannak, akik akkor haszonélvezői voltak, most meg a másik oldalról kiabálnak, nekem ők semmivel sem hitelesebbek, mint aki beismeri a tagságot" - mondja.

Tiszacsécsének - ahogy Móricz után ő is nevezi: Boldogságszigetének - 1998 óta nem volt baloldali képviselője. Sokan bolondnak is nevezték, amiért vállalt a jelöltséget, de fontosnak tartja, hogy a helyi baloldaliaknak legyen képviselője. "Ha április 11-én csak egyetlen szavazattal többet kapok, mint a pártom, akkor azt mondom, megérte" - mondja.

Tervez, énekel és fest a budafoki polihisztor

"Langyos víz volt, azt mondtuk, nem kell mozogni, akkor nem fog hullámozni és nem fog felcsapni az ember feje fölé. 800 ezer párttag volt, minden 12. magyar tagja volt az MSZMP-nek, nem volt ez veszélyes dolog" - mondja Szincsák József, aki Lendvai Ildikó helyett indul Budafokon az áprilisi választásokon. Szincsák az MSZP-nek csak egy éve tagja, annak idején az MSZMP-be is csak azért lépett be állítása szerint, mert az egyetemi oktatóknak ez szinte kötelező volt. "Még Kádár volt az első titkár, amikor, 1988 táján, ünnepélyesen kiléptem a pártból. Sok politikus sokat adna most azért a papírért" - meséli, de azt is hozzáteszi, egyáltalán nem látta előre a rendszerváltást.

Szincsák építész, a Műegyetemen tanít. "Gyors voltam és olcsó", mondta, szerinte legalább 1200-1500 olyan családi ház van Budafokon, amit ő tervezett. Fiatal építészként "behappolta" a tanács is, így néhány középületet is tervezett, "társadalmi munkában, mert a tanácstagnak csak egy villamosbérlet volt a fizetsége".

Bár a kerületben díszpolgár is, sokan nem is ismerik ezen a néven. Plakátján a Szincsák alatt zárójelben a Csák József név is szerepel, és reméli, a szavazólapon is feltüntetik rövidebb, ismertebb nevét is. "Amikor a fele életemet adtam a muzsikának, azt mondtam, a fele nevemet is adom: a hátsó felemet" - mesélte nevetve Szincsák, aki nemcsak építész, operaénekes is. "A magyar ember olyan, hogy ha iszik, óbégat" - így indult az ő énekesi karrierje is egy családi vacsorán, aztán nyolc éven át tanult komoly tanároktól, mígnem egyikük 1984-ben beajánlotta az Operaház igazgatójának. A meghallgatáson elénekelt egy "bravúráriát", és egyből szerződtették.

Csák József: Londonban hej

Megbízható tanári állását nem akarta otthagyni a bizonytalan művészéletért, ezért csak félállásban volt magánénekes, azaz szólista. Első kisebb szerepe után 33 főszerepet énekelt, volt Bánk bán, Dózsa György, Don Carlos, Faust és Cavaradossi is. Az egész világot bejárta Dél-Amerikától kezdve a Távol-Keletig. Két éve az Operában nem, már csak koncerteken énekel, operarészletek mellett operetteket és magyar nótát is. Mindezek mellett még fest is, tájképeket, csendéleteket, ahogy mondja, "posztimpresszionalista" stílusban, legközelebbi kiállítása a hónap végén nyit meg Budafokon. "Ez csak ujjgyakorlat", mivel rajzot is tanít az egyetemen, így készül az órákra, a sok képből pedig sok kiállítás lesz - mentegetőzik.

Arabul vásárol a keleti boltokban a Mothy Python rajongó dékánhelyettes

Trópusi szakon lett agrármérnök, majd Líbiában arab nyelvből szerzett diplomát Kispál Tibor erzsébetvárosi jelölt. "Kollégista koromban volt több arab csoporttársam is, ők keltették fel az érdeklődésem" - mondja, miért döntött úgy Magyarországon, hogy a trópusi mezőgazdaságot tanulja ki a Szent István Egyetemen. Akkoriban ez nem különcség, hanem reménykeltő pálya volt, magyarázza, ugyanis a világ nagy része, a közel-keleti országoktól kezdve Kalifornián át Ausztráliáig ebbe az éghajlatba tartozik, Magyarország akkoriban még a világ harmadik legerősebb mezőgazdasága volt, és élénk kapcsolatokat tartott fenn a trópusi országokkal.

Líbiában két évig tanult az egyetemen egy államközi egyezménynek köszönhetően, direkt azért ment, hogy megtanulja az arab nyelvet. "Ha bemegyek egy keleti boltba, akkor nem magyarul, hanem arabul vásárolok" - mondott példát arra, mikor veszi hasznát nyelvtudásának. Ezen kívül arab barátaival és az egyetemen az angol nyelvű képzésre járó diákokkal társalog arabul. Választási honlapja szerint a közel-keleti éghajlat mellett az angol humorért is rajong, kedvenc filmje a Brian élete. "Azért ezt írtam, mert van benne egy betétjelent, amiben arról vitatkoznak, mit köszönhetnek a rómaiaknak. Most is észre kellene venni, hogy nem csak rossz dolgok történtek, egy csomó dolog fejlődött is az elmúlt az években" - mondja.

Politikusként és tanárként is az a célja, hogy "az egy főre eső értelmes emberi élet hányadosa közelítsen az egyhez". "Ma a parlamenti nagypolitika arról szól, hogy a körzetekbe viszik le az acsarkodást. Én ezt akarom megfordítani, ha bekerülök az országgyűlésbe, Erzsébetvárost viszem be oda" - mondta.

KAPCSOLÓDÓ CIKK