Nehéz sors vár a Magyarországon születő, állampolgárság nélküli gyerekekre, ezért két civil szervezet az ombudsmanhoz fordult segítségért. Ezeket a gyerekeket sokszor visszaküldik az őket elhagyó szülők országába, még akkor is ha egyáltalán nem kötődnek oda. Egy korábban Komárom-Esztergom megyében nevelkedő 5 és fél éves kisfiúból így lett erdélyi tehénpásztor.

Hároméves koráig a kecskeméti SOS-Gyermekfaluban egy nevelőszülői családban élt egy állampolgárság nélküli kisfiú, miután születése után vér szerinti, román állampolgárságú anyja a kórházban hagyta. A gyámhivatali döntés szerint a gyereket vélt származási országába, Romániába kell szállítani.

A nevelőszülő nem kapott információt arról, hogy hova viszik a kisfiút, csak annyit mondtak neki, hogy új otthona Brassóban lesz. A gyermekfalu munkatársai a kiszállítás előtt pár nappal személyes kapcsolataik segítségével elérték a brassói hatóságokat. Ekkor derült ki, hogy román kollégáiknak nem jutott eszébe, hogy a gyermek csak magyarul beszél

Az SOS Gyermekfalu alapítványa számolt be erről a történetről, amikor a Magyar Helsinki Bizottsággal együtt Szabó Mátéhoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult. Szerintük nemcsak szívtelen, de alkotmányellenes is a nem magyar állampolgárságú, hosszabb ideje Magyarországon nevelőszülőknél élő gyermekek hazaküldése

"A kisfiú a fővárosi TEGYESZ (Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat) előtt beült a román nagykövetség kisbuszába, vigyorogva integetett, azt hitte, valamilyen kirándulásra viszik. Egy kisgyereknek ilyenkor nem lehet elmagyarázni, hogy mi fog vele történni" - mondta az [origo]-nak Magyar Gyöngyvér, az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványának gyermek -és ifjúságvédelmi főmunkatársa.

A gyermekfalu telefonhívásának eredményeként a magyar-román határra egy magyarul beszélő nő jött a gyerekért, aki egy magyarul beszélő nevelőszülőhöz vitte. A nevelőszülőnek egyebek mellett az volt a feladata, hogy románul tanítsa a kisfiút, akit néhány hónappal később egy román család fogadott örökbe. A fiú buszos utazása és az örökbefogadás között körülbelül egy év telt el, ezalatt a korábbi nevelőszülő kétszer látogatta meg. Az örökbeadás óta a gyerek eltűnt a szülő és az alapítvány szeme elől. 

Van, akiből tehénpásztor lett

"Nem egyedi ez az eset: tavaly két gyerekünket is szerették volna az úgynevezett repatriálási folyamat során kivinni Romániába" - mondta Magyar Gyöngyvér. Egy 17 hónapos kisfiú magyar nevelőszüleitől Kovászna megyébe székely nevelőszülőkhöz került. Magyar Gyöngyvér szerint a gyereket hamarosan örökbe adják vagy vér szerinti családjának valamely tagjához fog kerülni.

Mint mondta, volt olyan ismeretlen állampolgárságú gyerekük is, aki sokkal rosszabbul járt társainál: egy 5 és fél éves fiú Komárom-Esztergom megyében élt nevelőszülőknél, ahonnan Segesvár mellé, egy tanyára vitték. Magyar Gyöngyvér szerint a fiú rendkívül szegény körülmények közé került, nevelőszülei pedig befogták tehénpásztornak. A fiú csak magyarul tud, ennek ellenére román óvodába íratták, ahol napokig egy sarokban gubbasztott. Szerinte a család a gyerek után kapott támogatást pénzkeresetként fogja fel.

Minderről Magyar és kollégái úgy szereztek tudomást, hogy a nevelőszülői nagymama kétszer kilátogatott a kisfiú új otthonába. Mint mondta, a látogatások után most a nagymama legalább annyit szeretne elérni, hogy a fiút rakják át egy magyar óvodába. Magyar szerint bármelyik ismeretlen állampolgárságú gyerekkel megtörténhet a három eset valamelyike: "Minden nevelőszülő, akiknél ilyen gyerek él, retteg, hogy mikor érkezik az értesítés az V. kerületi gyámhivatalból" - tette hozzá.

Ha az inkubátorban hagynák, automatikusan magyar állampolgár lenne

A gyerekek legtöbbször úgy kerülnek a rendszerbe, hogy a nem magyar állampolgárságú, de gyakran magyar nemzetiségű anya megszüli valamelyik magyar kórházban a gyereket, majd egyszerűen otthagyja. Miután a kórházban tudják, hogy az anya állampolgársága nem magyar, a gyereket a jogszabályok szerint ilyenkor ismeretlen állampolgárságúként anyakönyvezik.

A legtöbb esetben erdélyi nők gyerekeiről van szó, akik hosszabb-rövidebb ideig Magyarországon próbálnak boldogulni, miközben "ki tudja, milyen kapcsolatokból" teherbe esnek - mondta Magyar. Szerinte az apák sok esetben valószínűleg magyar állampolgárok. "Az anyák abban a hiszemben hagyják a kórházban gyereküket, hogy így jobb sors vár rájuk, mintha velük maradna" - tette hozzá. "Ha viszont tudnák, hogy az ismeretlen állampolgárságú gyerekek milyen kálváriának néznek elébe, valószínűleg inkább a kórházak előtt elhelyezett inkubátorban hagynák a csecsemőket. Az inkubátorban talált gyerek ugyanis automatikusan magyar állampolgár lesz" - mondta, hozzátéve, hogy a kórházaknak csak egy része van felszerelve inkubátorokkal.

"Nem lenne kötelező elküldeni a gyerekeket"

Az ismeretlen állampolgárságú gyerekek ügyében az V. kerületi gyámhivatal a kizárólagos eljáró szerv. "A kerületnek a legfőbb kötelessége, hogy rendezze a gyerek helyzetét. Ez szerintük ott kezdődik, hogy a gyereknek legyen állampolgársága, és az állampolgárság megszerzése érdekében erőlteti a repatriálást is" - mondta Magyar Gyöngyvér. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint ezzel az a legfőbb baj, hogy "a jogi elv nem említendő egy lapon egy négyéves gyerek érdekeivel".

Pardavi szerint - noha az V. kerület az utóbbi években rendszerint így jár el - nem kötelező a gyermekek visszaküldése. Elegendő lenne, ha a gyámhivatal tájékoztathatná a román államot, hogy egy feltehetően román állampolgárságú kisgyermek került a magyar gyermekvédelmi rendszerbe - állítja. Mint mondta, ez egy gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletből derül ki, ahol csak lehetséges alternatívaként merül fel a repatriálás. "Hogy mégis miért választja az V. kerületi gyámhivatal az utóbbi rendszeresen ezt a megoldást, fogalmam sincs" - mondta. Az [origo] kereste az V. kerületi gyámhivatalt, de pénteken nem tudtuk őket elérni.

A gyermekfalu munkatársai a hároméves fiú esetének tisztázásakor megkeresték a román nagykövetséget is, ahol - nem hivatalosan - azt a választ kapták, hogy Románia egyáltalán nem ragaszkodik a gyerekek Romániába szállításához. 

A megoldás a törvény módosítása lenne

Az állampolgársági törvény módosítása rendezné a gyermekek helyzetét - állítja Pardavi. "Kezdeményezésünkre tavaly áprilisban valamennyi parlamenti párt egy-egy képviselője benyújtott egy egyéni indítványt" - mondta Magyar Gyöngyvér. A politikusok azt szerették volna elérni, hogy amennyiben az ismeretlen állampolgárságú gyerekek helyzetét egy éven belül nem sikerül rendezni, megkaphassák a magyar állampolgárságot. Az igazságügyi minisztérium tiltakozása miatt azonban ez lekerült a napirendről. Pardavi Márta szerint a tárca indoklásában egyebek mellett az állt, hogy a javaslat nem áll összhangban a nemzetközi szerződésekkel.

A Helsinki Bizottság és SOS-Gyermekfalu szerint a repatriálás nem megfelelő megoldás, és ellentmond az alkotmányos és nemzetközi jogi követelményeknek. "Az évek óta családi környezetben élő, nevelőszüleikhez kötődő gyermekek kiszakítása megszokott életvitelükből jelentős traumát okoz" - áll a bizottság közleményében. Mint írják, ez olyan helyzetet idéz elő, amely sem az Alkotmányban megfogalmazott gyermekvédelmi követelményekkel, sem a Magyarország által is ratifikált 1989-es New York-i gyermekjogi egyezmény előírásaival nem egyeztethető össze.

A bizottság szerint alkotmányos visszásságot okoz továbbá, hogy a szerető nevelőszülők által nevelt ismeretlen állampolgárságú gyermekek ügyében minden előkészítés nélkül érkezik a néhány napon belüli átadást elrendelő határozat, amelyben a gyámhivatal sem a döntés jogszabályi alapját nem adja meg, sem a lehetséges jogorvoslatokról nem nyújt tájékoztatást. A Magyar Helsinki Bizottság és az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa mindezek miatt február végén azt kérte az állampolgári jogok országgyűlési biztosától, hogy soron kívüli, sürgősségi vizsgálatot folytasson le az ügyben.