Pengeélen táncol Magyarország a kreatív kvótabiznisszel

Kellemetlen következményei lettek a magyar állam egy jogilag tiszta, de példátlan kvótaügyletének. A négymilliárd forintos tranzakciót a környezetvédők a klímabiznisz ünnepelt úttörőjéből hitelét vesztett sereghajtójává vált Magyarország kényszerű húzásának tekintik, de van, aki szerint kreatív ötletről van szó.

Áll a bál a széndioxid-kibocsátási kvótakereskedelemben a magyar állam egy múlt heti tranzakciója nyomán. A környezetvédelmi minisztérium ugyanis úgy adott el kibocsátás-csökkentési egységeket négymilliárd forint értékben, ahogy eddig még senki. A tranzakció nem volt ugyan szabálytalan, sokan mégis meghökkentek, pláne azután, hogy az eredetileg Japánba szánt papírok, eddig ismeretlen közvetítők révén, visszakerültek az uniós piacra, ez ugyanis már nem lett volna szabad. Az uniós piacra visszakerült papírok miatt szerdán leállították a velük való kereskedést.

A minisztériumnak, szerdai tájékoztatása szerint egyáltalán nem volt szándékában az EU-n belül értékesíteni. Közvetítőkön keresztül Japánba szánták a papírokat, amit külön kikötöttek a róluk szóló szerződésben is. Japánban szabadabban kereskednek ezekkel, és nagy rájuk az igény is. A 2005-ben aláírt kiotói klímaegyezmény teszi lehetővé, hogy ha egy ország kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit a nemzetközi egyezmény lehetővé tesz a számára, akkor a felesleget eladhatja a megengedettnél többet szennyező országoknak. (A széndioxid-tőzsdék leállításáról, a közvetítők soráról, a kibocsátási egységekről bővebben korábbi cikkünkben olvashat.)

Kreatív ötlet

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy felbukkantak-e már korábban is előzőleg értékesített CER típusú egységek az európai piacokon, amilyeneket Magyarország adott el a múlt héten. A CER (Certified Emission Reduction) olyan kibocsátás-csökkentési egység, amely akkor keletkezik, amikor valahol - egy a kiotói szerződésben kibocsátás-csökkentést nem vállaló országban - kibocsátás-csökkentő beruházás valósul meg.

Az üzlet miatt Japánban is elbizonytalanodtak. "Egyelőre a helyzet értelmezésén fáradozunk. Soha nem gondoltuk, hogy ilyesmi megtörténhet" - idézett az MTI egy névtelenségbe burkolózó tokiói illetékest. A japán kormány ugyanakkor jelenleg nem tervezi, hogy megtiltja a belföldi kereskedést egyszer már értékesített CER-ekkel.

"Voltaképpen ez egy kreatív ötlet " - értékelte az állam lépését az [origo]-nak Civin Vilmos, az MVM Zrt. környezetvédelmi osztályvezetője, aki szintén nem hallott még ehhez hasonló tranzakcióról előtte, de ő sem találta jogszabályba ütközőnek a lépést. Szerinte a magyar kormány azzal okozta a meglepetést, hogy azokat a CER-eket, amelyekkel elszámoltak feléje kibocsátásukról a cégek, magáévá tette, és áruba bocsátotta.

Így pörög a kvótabiznisz

Ehhez tudni kell, hogy a szennyező gázt kibocsátó társaságoknak évente el kell számolniuk kibocsátásukkal. Ez úgy történik, hogy a számukra előzetesen meghatározott kibocsátási mennyiség értékében ingyen kapnak EUA (EU emission Allowance, EU kibocsátási egység) elnevezésű kibocsátási egységeket. Ha tartani tudják kibocsátásukat, a fiktív egységeket elszámoláskor mind leadják az államnak, amely megsemmisíti ezeket. (A CER-en és az EUA-n kívül van még több másfajta kibocsátási egység, de a könnyebb érthetőség kedvéért ezek részletezésétől eltekintünk).

Ha többet bocsátanak ki, akkor pénzért kell vásárolniuk a többletkibocsátás értékében EUA-kat, vagy más elérhető kibocsátási egységeket. Ez kibocsátásuk 10 százalékában lehet CER. Ilyen kvótát azért érdemes venni, mert kedvezőbb árú az EUA-nál: jelenleg 1-1,5 euróval olcsóbb a CER. Azért olcsóbb, mert gyakran olyan országokban keletkezik, ahol politikai, illetve technológiai szempontból bizonytalan a mögöttük álló klímabarát beruházás megvalósulása, ezért kockázatot hordoznak magukban.

Nincs, de mégis van

Ha egy adott cég kevesebbet bocsát ki, akkor a megmaradó kibocsátási egységekkel gazdálkodhat, EUA-it eladhatja például kibocsátási limitjüket túllépő cégeknek. Sok üzemeltető ugyanakkor rájött, hogy érdemes kicserélni ezeket CER-ekre (kibocsátásuk tíz százalékáig ezt meg is tehetik), mivel utóbbi olcsóbb és így jelentős összegeket tudnak spórolni. "Nem viselkedett ésszerűen a piacon, aki ezt nem csinálta meg" - mondta erről az [origo]-nak Civin.

A cégek aztán az éves elszámoláskor az így szerzett itt már másodlagos CER-eket (mert nem általuk közvetlenül megvalósított beruházás révén, hanem vásárlás útján került a tulajdonukba) az EUA-kkal együtt leadják az államnak, amelynek utóbbiakat kötelezően meg kell semmisítenie. A CER-ekre azonban nincs ilyen szabály, csak annyi, hogy ez után az európai piacon már nem lehet értékesíteni. Eddig azonban úgy tűnik, senkinek nem jutott eszébe, hogy ezeket továbbértékesítse. A magyar állam eddig példa nélkül álló értékesítésével ezek a másodlagos CER-ek harmadlagos CER-ekké váltak, amelyek Civin Vilmos szerint "elvileg nem is létezhetnének, de mégis vannak".

Elsőkből utolsók

Szigorúbban ítélik meg a magyar lépést a környezetvédők. Dallos György, a WWF munkatársa azt mondta az [origo]-nak, hogy a minisztérium feltehetően azért merészkedett ebbe a szerinte szürke zónába, mert a kvótakereskedelem más területein - jóllehet két éve nagy elismerést aratva ő taposta ki az utat -, "kiszorult a mainstreamből", vagyis a piac szélére szorult. Ennek oka szerinte abban keresendő, hogy miután 2008-ban megkötötte az első igazán nagy kvótaüzletet (több mint 28 milliárd forintos üzlet Spanyolországgal és Belgiummal), az ahhoz kapcsolódó vállalásokat csak késve, és vitatható módon teljesítette.

Hiába dolgozták ki úttörő módon az ilyen nagy üzlet lebonyolításához szükséges törvényi hátteret és szervezeti előfeltételeket (a Zöld Beruházási Rendszert, ZBR), és hiába kötött elsőként a világon Magyarország ilyen üzletet, a ZBR gyakorlati megvalósítása, a hozzá kapcsolódó pályázatok kiírása sokat késett. Eredetileg 2008 végére ígérték, de akkorra nem lett belőle semmi, ráadásul 2009 elején a válságra hivatkozva befagyasztották az egész összeget - magyarázta az [origo]-nak Stoll Barbara a Greenpeace munkatársa, aki szerint úgy tűnt, "le akarták nyelni a forrásokat".

2008-ban 28,2 milliárd, 2009-ben 8 milliárdos bevétel született kvótaértékesítésből Magyarországon. Ez a múlt heti 4 milliárdos üzlettel együtt 40 milliárd forintnyi zöld beruházásokra fordítandó forrást jelent. Ebből eddig 14,5 milliárdra lehetett pályázni a panelházak korszerűsítéséhez, illetve a közelmúltban 2 milliárdos keretet hoztak létre a hagyományos épületek korszerűsítésére. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium korábban, noha nagy hírverést csapott az első - 2008-as - nagyszabású kvótabiznisz körül, sokáig nem volt hajlandó elárulni, hogy mennyi pénzt is hozott a konyhára az üzlet. Erről bővebben korábbi cikkünkben olvashat.


Egyszer volt Budán kvótavásár?


A helyzet tavaly odáig jutott, hogy a belga és a spanyol kormány is hivatalos levéllel fordult a szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése miatt a Külügyminisztériumhoz. Stoll szerint a két ország még decemberben is aggódott amiatt, hogy mi lesz a zöld beruházásokkal. A kvótaüzletből származó pénzt ugyanis csak ilyen célra lehet felhasználni.

A késlekedés, illetve az hogy a kormánynál "ültek a pénzen", valamint hogy hiába lehetne a törvény szerint csakis újabb beruházásokra - amelyekre még nem szerepelt forrás a költségvetésben - költeni ezeket a forrásokat, az egyik pályázat mégis jelentős átfedéseket mutatott a korábbi panelprogrammal, bizalmatlanságot szült. Emiatt meghiúsult egy jelentős kvótaüzlet 2009 tavaszán Japánnal, amely Magyarország helyett Ukrajnával és Csehországgal kötött szerződést. A CER-ek múlt heti értékesítésével "totálisan elvágtuk magunkat a további kvótaértékesítések terén" - állítja Stoll, aki baklövésnek nevezte a minisztérium legújabb tranzakcióját.

Juhász András, a kibocsátás-csökkentő projekteket fejlesztő Carbon-Aero Kft. vezetője szerint az ügylet, és a CER-ek kereskedelmére vonatkozó szabályokat nagy valószínűséggel felül fogják vizsgálni Brüsszelben - ahol már keresik az esetleges korábbi hasonló tranzakciókat -, és könnyen lehet, hogy úgy alakítják majd a szabályokat, hogy a példa nélküli magyar tranzakciót senki ne tudja megismételni.

Az [origo] igyekezett megtudni, hogy a KvVM valóban a kvótakereskedelemben ellehetetlenedett helyzete miatt folyamodott-e ehhez a valaki szerint kreatív, más szerint szürke zónás megoldáshoz, de minisztériumi forrásunk nem akart belemenni ezekbe a feltételezésekbe. Az általa elmondottak alapján nem a KvVM volt a kezdeményező, hanem üzletkötők találták ki, és feltehetően másokat is megkerestek ilyen ajánlatokkal. Forrásunk azt is sejttette, hogy amúgy nem tolonganak a minisztériumnál kvótavásárlási ajánlatokkal a vevők.

KAPCSOLÓDÓ CIKK