Ígéretek földje - A felsőoktatás

Másfél hét van hátra a választásokig. Bár a pártok nem túl közlékenyek terveiket illetően, de az [origo] minden hétköznap felvet egy olyan problémát, amire megítélésünk szerint választ kellene találniuk a hatalomra törő pártoknak. Pénteken a felsőoktatásról lesz szó. Legyen-e tandíj? Elég-e kevesebb egyetem? Jöjjön velünk az Ígéretek földjére!

22842278o4AJQ2DIMVid9ICx22852279tXsGnOYCq1f1uIRw22862280akSEBWwnpXpm2wph

Olvassa el, hogy milyennek tűnik eddig olvasóinknak az ígéretek földje!

A probléma: a felsőoktatás

(Lebetegedett a felsőoktatás - az [origo] cikke a megújított felsőoktatás első éveiről.)

Mit lépne a Fidesz?
Nem derül ki programjából

A tartalomjegyzéken kívül mindössze két helyen fordul elő felsőoktatás szó a Fidesz programjában, pedig a dokumentum külön fejezetet szentel a témának. A Fidesz szerint a felsőoktatásban megbomlottak az arányok, míg egyre többen vesznek részt a felsőoktatásban, addig egyre kevesebb a jól képzett szakmunkás. A Fidesz szerint ezeken az arányokon változtatni kell a gazdaság megerősítése érdekében.

Az egyetlen dolog, amiben viszonylag egyértelmű irányt jelöl ki a Fidesz az a szakképzés átalakításe. Az elméleti helyett a gyakorlati oktatásra fektetné a hangsúlyt. A Fidesz szerint erősíteni kell a vállalkozói ismeretek oktatását, illetve a természettudományos és a mérnökképzést is. A párt a program szerint megpróbálna fellépni a piacon nem versenyképes diplomák számának csökkentéséért is, de csak annyi derül ki programjából, hogy pontosabb tájékoztatást adna a felvételizőknek az általuk választott diploma értékéről.

(A Fidesz programját itt, az [origo] összefoglalóját pedig itt olvashatja.)

Mit lépne a Jobbik?
Megszüntetné a pár éve bevezetett bolognai rendszert

A Jobbik felsőoktatási elképzeléseiben abból indul ki, hogy hiba volt a bolognai rendszer bevezetése (az egységes uniós felsőoktatási rendszerhez Magyarország 2006-ban csatlakozott, erről részletesen itt olvashat). Szerintük azonban az egyetemek a "színvonaltalan tömegképzés melegágyává váltak", megnőtt a felsőfokú végzettségű munkanélküliek száma, miközben egyes szakokon pedig alulképzés van.

A párt ezért - megszüntetve a bolognai rendszert - visszaállítaná a 8 féléves főiskolai és 10 féléves egyetemi képzést úgy, hogy a két különböző természetű oktatás elváljon egymástól. A "tömegesedő" felsőoktatás ellen az intézmények akkreditációjának szigorításával lépnének fel, és a "hosszú távú nemzetgazdasági előrejelzések alapján" határoznák meg az egyes szakokon a kvótákat, illetve az államilag finanszírozott helyek számát.

A Jobbik programjának több pontja a külföldi és magyar felsőoktatási intézmények együttműködésével foglalkozik: a történelem és magyar szakoknál ösztönöznék, hogy a diákok gyakorlati idejüket határon túli magyar területen töltsék el, erősítenék a külföldi magyar intézetek rendszerét, kiemelt ösztöndíj-programot ígérnek a magyar történelemmel és kultúrával kapcsolatos tanulmányokat folytató hallgatóknak.

A párt növelné a hallgatói juttatások, így az ösztöndíjak összegét, és rászorultsági alapon visszaállítaná a jegyzettámogatást. A kiemelkedő diákoknak járó Köztársasági Ösztöndíj összegét is felemelnék a mindenkori minimálbér szintjére. Ugyanakkor azt szeretnék, ha a hallgatóknak diákmunka keretében több munkalehetőségük lenne. A végzett diákok itthon tartása csak a program egy elemében jelenik meg: két évig az állam vállalná a diákhitel kamatainak kifizetését azok helyett, akik lediplomáznak, de nem tudnak elhelyezkedni - feltéve, hogy külföldön sem vállalnak munkát.

(A Jobbik programját itt, az [origo] összefoglalóját pedig itt olvashatja.)

Mit lépne az LMP?
A közoktatásra koncentrálna az egyetemek helyett

Az LMP programja nem szentel külön részt a felsőoktatás rendszerének és problémáinak: bár terjedelmes fejezetben foglalkozik az oktatás reformjával, az nem az egyetemekre és főiskolákra, hanem az alapképzést adó iskolákra, a közoktatásra van kihegyezve. A párt az oktatásban a munkaerőpiac kiszolgálásának és a szegénység elleni küzdelemnek a lehetőségét látja, de sem a munkanélküliek, sem a hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javulását nem várja az egyetemektől. Ehelyett az óvodákat, bölcsődéket, általános- és középiskolákat fejlesztené, hogy olyan alapképességeket tanítsanak meg a gyerekeknek, amelyekkel később rugalmasan tudnak tovább tanulni, felnőttként is képesek lesznek szakmát váltani és új szakterületeket megismerni, új területen munkába állni.

A felsőoktatásra csupán néhány pont vonatkozik a programban: az egyetemek a tanári szakjait például az LMP olyan elitszakokká fejlesztené, amelyek magas presztízs kivívására alkalmas tudást és pedagógusi készségeket közvetítenek. A párt szerint szükség van a tanári mesterszakok akkreditációjának felülvizsgálatára, mert az LMP szerint ma sok intézményben képzik a jövő tanárait olyan oktatók, akik nem felelnek meg a nemzetközi követelményeknek.

Az egyetemek a tanárképzés mellett a fenntartható fejlődés népszerűsítésénél kerülnek szóba a programban: az LMP szerint a legtöbb felsőoktatási szakon szükség lenne az adott szakterület fenntarthatósági vonatkozásait tárgyaló tantárgy kidolgozására és rendszerbe állítására. A párt például a lelkészek, szociális munkások, újságírók képzésének tananyagába is beillesztene egy fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos tantárgyat.

(Az LMP programját itt, az [origo] összefoglalóját pedig itt olvashatja.)

Mit lépne az MDF?
Egyetemeket zárna be és tandíjat szedne a hallgatóktól

Az MDF felsőoktatási programjának alaptétele az a Bokros Lajos által már régóta hangoztatott elv, hogy a felsőoktatás nem állampolgári jogon járó ingyenes közszolgáltatás, hanem életre szóló nagybefektetés, amiért fizetni kell. Az MDF nyíltan tandíjpárti, és azt vallja, hogy az államnak csak a tehetséges diákok tanulmányaihoz kell anyagilag hozzájárulnia: a jómódúaknak jelképes, a szegényeknek jelentős mértékű támogatást kell adni, a tehetségtelenek tanulmányait azonban ne fizesse az állam.

A párt a felsőoktatási intézmények közötti versenyt és a munkaerőpiaci igények kiszolgálását tartja a legfontosabb célkitűzésnek. Előbbi érdekében az egyetemek teljesítményét rendszeresen mérnék, és nyilvánosan értékelnék. Az MDF szerint az országban akkreditált 77 egyetem és főiskola túl sok: a kormányzat irányításával, szigorú minőségi követelmények érvényesítése mellett szeretnék ezt a számot csökkenteni. A munkaerőpiaci igényeket a párt úgy érvényesítené, hogy egy minisztérium hatáskörébe vonná az oktatás és a munkaügy területét.

Az egyetemek tulajdonosi és gazdálkodási jogait elvennék az egyetemi szenátustól, és egy új testülethez, a fenntartók tanácsához telepítenék, amelyben az állam, a vállalati szektor és a tudományos élet képviselői foglalnának helyet. Az egyetemek és főiskolák finanszírozását a párt több csatornán keresztül oldaná meg, a fenntartó (állam, egyházak, alapítványok) fizetné az egyetemi infrastruktúra fenntartási és felújítási költségeit, míg az oktatók javadalmazását a tandíj fedezné, a kutatási, fejlesztési, vállalkozási költségeket pedig pályázatokból és adományokból kellene előteremteni.

(Az MDF programját itt, az [origo] összefoglalóját pedig itt olvashatja.)

Mit lépne az MSZP?
Inkább csak a minőségen javítanának

Az MSZP programja a "koncentráltabb, minőségelvű fejlesztést" tűzi ki célul a felsőoktatásban. Szerintük ugyanis jelentős eredmény a felsőoktatásba bekerülők számának "óriási növekedése", azonban ezzel nem tartott lépést az oktatás színvonala, így a minőségi, elit képzésért kell lépéseket tenni.

A bolognai rendszerre való áttérés tapasztalatait a szocialisták is felülvizsgálnák, és ahol kell, ott "szükséges korrekciókat" ígérnek. Az intézmények - amelyek közt egyszerre teremtenének esélyegyenlőséget és versenyhelyzetet - teljesítménykövetelményeit szintén egységesítenék. Az MSZP programjából sem maradt ki a képzés hozzáigazítása a munkaerőpiaci igényekhez, de ennek másik oldalaként csak annyit ígérnek, "megtalálják az útját a demográfiai okok miatt feleslegessé váló felsőoktatási kapacitások leépítésének", ami szerintük minőségi javulást eredményezne.

Általánosságban megfogalmazott ígéretekkel garantálná az MSZP a jó minőségű oktatást: "törvényi szabályozással, állami finanszírozással, akkreditációval és folyamatos ellenőrzéssel". Ezen kívül kidolgoznának egy teljesítményösztönző rendszert, amely a diákokat és az intézményeket anyagilag is érdekeltté tenné a versenyképes képzésben: csak a legjobb hallgatók tartoznának az államilag finanszírozott körbe, a felszabaduló forrásokból pedig szintén teljesítmény alapján támogatnák a költségtérítéses tanulókat. Az egyetemek állami támogatása pedig nem a diákok létszáma, hanem a hallgatók által felvett kreditek alapján járna, akárcsak a diákoknak járó ösztöndíjak.

(Az MSZP programját itt, az [origo] összefoglalóját pedig itt olvashatja.)