Sokan csak az utolsó pillanatban döntenek szavazatukról

2010.04.09. 21:00

A választások előtti utolsó héten megváltozott a közvélemény-kutatók felméréseiből kirajzolódó trend: a korábban töretlenül növekedő Jobbik a legtöbb közvélemény-kutató szerint támogatókat vesztett a hajrában. Az intézetek előrejelzései nem egységesek, a Jobbik megtorpanása mellett csak abban értenek egyet többen, hogy a Fidesz az utolsó héten is növekedni tudott, és fölényesen megnyeri a választásokat.

Korábban a választások előtt egy hétig kampánycsendet kellett tartaniuk a közvélemény-kutatóknak, a vasárnapi az első olyan szavazás, hogy még az utolsó héten is publikálhatják a legfrissebb kutatásokat. A hét elején nyilvánosságra hozott felmérésekből a korábbiakhoz képest csak annyi újdonság olvasható ki, hogy a korábban töretlenül növekvő Jobbik a kutatóintézetek szerint visszaesett a hajrában, az LMP pedig egyre esélyesebb arra, hogy bejusson a parlamentbe.

Hét közvélemény-kutató legfrissebb kutatása szerint a Fidesz vasárnap fölényesen megnyeri a választásokat, és valószínűleg bejut az LMP is, így négypárti parlament alakulhat. A teljes lakosság körében mért pártpreferenciák nagyon elértőek az egyes intézeteknél, a Fideszt például húsz százalékos különbséggel mérte a Forsense és a Nézőpont: előbbinél 31, utóbbinál 51 százalék a párt támogatottsága.

Kisebb a szórás az MSZP-nél. A kormánypárt támogatottsága a Gallup szerint a legalacsonyabb, 9 százalék, míg a Századvég szerint 14 százalékon áll az MSZP. A Jobbik támogatottsága 7 és 11 százalék között mozog, az MDF-et 1 és 3 százalék közé teszik, míg az LMP a Tárki és a Nézőpont szerint a teljes lakosság körében is eléri a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.

Forrás: [origo]-grafika

Egy-két héttel a választások előtt még mindig nagyon sokan voltak, akik nem tudták, hogy kire fognak szavazni, vagy nem árulták el választásukat a közvélmény-kutatóknak. A válaszmegtagadók aránya a Nézőpontnál a legkisebb, kutatásuk szerint a teljes lakosság 7 százaléka nem tudja, hogy kire fog szavazni, 9 százalék nem árulta el választását, 3 százalék pedig azt válaszolta, hogy nem szavazna. A Forsense-nél a válaszadók közel fele, 46 százaléka nem tudta, vagy nem mondta meg, hogy kire fog szavazni. A Mediánnál 24 százalék, a többi kutatóintézetnél pedig 30-40 százalék között van a bizonytalanok és a válaszmegtagadók aránya, ez azt jelenti, hogy sokan az utolsó pillanatig kivárnak. A tapasztalatok szerint a válaszmegtagadók között a mértnél nagyobb arányban szoktak lenni a radikális pártok támogatói, most viszont az MSZP jelöltjei reménykedenek abban, hogy sok szavazójuk nem meri bevallani, hogy a kormánypártra szavaz.

Az LMP bejuthat, az MDF nem

A biztos szavazók pártpreferenciáit jóval egységesebben mérték az intézetek, a Fideszt mindegyik körülbelül 60 százalékosra teszi, a legkisebb, 59 százalékos támogatottságot a Századvég mérte, ennél csak 3 százalékkal kapott többet a párt a Gallup felmérésében. Az MSZP helyzete a biztos választók között is nagyon bizonytalan: a Nézőpontnál az aktív választóknak csak 12 százaléka szavazna rájuk, a Tárki viszont ennek majdnem dupláját, 22 százalékos támogatottságot mért a pártnak.

Forrás: [origo]-grafika

A Tárki kutatásában az MSZP relatív magas támogatottsága mellett szembetűnő az is, hogy náluk a Jobbiknak csak fele annyi -11 százalék -támogatója van, mint a szocialistáknak, így ez a kutatás mérte a legnagyobb különbséget a két párt között. A Századvégnél és a Forsensenél 7 százalékkal vezet az MSZP a Jobbik előtt, a Nézőpontnál 4, a Századvégnél pedig 3 százalékos az előnyük. A Gallup az egyetlen olyan közvélemény-kutató, ahol a Jobbik megelőzi az MSZP-t: három százalékkal vernek rá a szocialisták 14 százalékos támogatottságára.

A biztos szavazók között mért eredmények szerint az LMP a Forsense, a Nézőpont és a Századvég szerint eléri az 5 százalékos parlamenti küszöböt, a Szonda és a Tárki szerint csak 3 százalékot kapnak, a Gallup és a Medián pedig 4 százalékra tette őket. Az MDF-nek egy kutatóintézet szerint sincs esélye bejutni a parlamentbe, legjobban a Századvégnél állnak, de az a kutatás is csak 3 százaléknyi támogatót talált.

A két kis párt közül az LMP-nek minden oka megvan a bizakodásra, a közvélemény-kutatások szerint az elmúlt hónapokban folyamatosan nőtt a támogatottságuk, ezért egy jó hajrával még úgy is van esélyük a parlamentbe jutni, hogy nem minden közvélemény-kutató szerint érik el a küszöböt. Az MDF támogatottsága nem változott az elmúlt hónapokban, ezért a kis pártnak csak az adhat reményt, hogy a Nézőpont szerint a megkérdezettek 12 százaléka Bokros Lajost választaná miniszterelnöknek, valamint hogy a Gallup mérése szerint a biztos szavazók ötöde (21 százalék) szívesen látná a pártot a parlamentben.

Nő a Fidesz, csökken a Jobbik

Az utolsó héten megváltozott az elmúlt hónapok közvélemény-kutatásaiból kirajzolódó trend. A Fidesz támogatottsága a 2006-os választások után nőtt, tavaly nyár végén, ősszel volt a legmagasabb, azóta a legtöbb kutatóintézet szerint valamelyest csökkent. Bár a korábbi tapasztalat is az volt, hogy közvetlenül a választások előtt csökken a különbség a két nagy párt között, azaz a vezető támogatottsága kisebb, a második helyen álló párté pedig nagyobb lesz, a friss felmérések szerint az idei választások megfordítják ezt a trendet. A mérések szerint a Fidesz hatalmas előnye ellenére tovább tudott növekedni. A teljes lakosság körében négy közvélemény-kutató szerint tudtak javítani, a Szonda és a Medián pedig még a biztos választók között is 5 illetve 3 százalékos növekedést mért.

Forrás: [origo]-grafika

A grafikonon piros pont jelöli a Fidesz EP-választáson elért eredményét

 

A jó eredmények ellenére a Fidesz vezetőinek a kampányzárón is az volt a legfontosabb üzenete, hogy a választást még nem nyerték meg, minden szavazatra szükség van. Ez az üzenet azért is fontos, mert a nyerésre álló pártok szavazói a biztos győzelem tudatában hajlamosabbak otthon maradni szavazás napján. Az EP választások tanulsága pedig az, hogy bár a Fidesz fölényesen megnyerte azt a szavazást, a közvélemény-kutatók jelentősen "felülmérték", táblázatunkból is látszik, hogy a Medián például 67 százalékosra mérte a pártot, de több mint tíz százalékkal kevesebbet, 56,36 százalékot kaptak.

Forrás: [origo]-grafika

A Jobbikot viszont "alulmérték" az EP választás előtt, a Medián és a Tárki 10 és 9 százalékot jósolt nekik, a választáson pedig meglepetésre 14,77 százalékot értek el. A párt már csak abban reménykedhet, hogy most is tévednek a közvélemény-kutatók, no meg abban, hogy a rejtőzködő szavazók között több támogatójuk van, mint a többi pártnak, a friss felmérések szerint ugyanis több intézet is azt mérte, hogy csökkent a támogatók száma. A Jobbik egészen eddig töretlenül növekedett, a leglátványosabb ugrást tavaly az EP választások előtt érték el, akkor az addig átlagosan 3-4 százalékos támogatottságról hirtelen 10 százalék körüli támogatót szereztek. A friss kutatásokban a Századvég, a Szonda és a Nézőpont írt arról, hogy csökkent a Jobbik támogatottsága. A közvélemény-kutatók eredményei ebben sem egységesek, ahogy grafikonunkon is látszik a Medián szerint a Jobbik 2 százalékkal tovább tudta növelni szavazótáborát, a Tárki szerint pedig tartották előző havi eredményüket.

Forrás: [origo]-grafika

Az MSZP támogatottsága nem sokat változott az elmúlt hónapokban, a legtöbb közvélemény-kutatónál legfeljesebb egy-két százalékot tudtak mozdulni. Az elmúlt két évben lassan, de biztosan csökkent a támogatottságuk, grafikonunkon látszik, hogy az EP-választás előtt a Medián pontosan becsülte meg, hogy hányan fognak az MSZP-re szavazni. Az előző kutatás óta a Tárkinál 22 százalékon stagnált, a Mediánnál pedig egy-egy százalékkal csökkent a támogatottságuk, a trend szerint a szocialisták csak abban bízhatnak, hogy az utolsó napokban sikerül mozgósítani azokat a támogatóikat, akik nem akarnak elmenni szavazni, vagy maguk fele tudják billenteni a bizonytalanokat.

Kevesen ígéri, hogy elmennek

Csak két intézet, a Medián és a Nézőpont vállalkozott arra, hogy a legfrissebb felmérések alapján megpróbálja megbecsülni, melyik párt hány helyhez jut a parlamentben. Becslésük csak az MSZP esélyeiben egyezik meg: a Medián szerint 51, a Nézőpont szerint 50 mandátumot szereznek a szocialisták. Bár mindkét intézet azt ígéri, hogy a Fidesz többet szerez a kétharmados többséghez szükséges 258 képviselői helynél, a Nézőpont szerint 284, míg a Medián szerint "csak" 275 helyük lesz. A Jobbiknak a Nézőpont az MSZP-vel majdnem azonos, 50 fős frakciót ígér, a Medián szerint 37-en lesznek. Az LMP-nek is a Nézőpont becslése kedvezőbb, szerintük 15-én, a Medián szerint 10-en lesznek tagjai a következő parlamentnek.

A részvételi arányt három intézet, a Tárki, a Szonda és a Századvég becsülte meg, ezek szerint kevesebben fognak elmenni szavazni az első fordulóban, mint négy vagy nyolc éve. 2002-ben a választásra jogosultak 70,53 százaléka, 2006-ban 67,83 százalék vett részt az első fordulóban, az intézetek most 53 és 65 százalék közötti részvételt jósolnak, de a Századvég megjegyezte, hogy tapasztalataik szerint a tényleges részvétel eddig több esetben jelentősen az előre jelzett szint alatt maradt, így nem biztos, hogy lesz annyi szavazó, mint négy éve.

A közvélemény-kutatásokat március végén és április elején készítették az intézetek, a legkorábban, március 20-án a Tárki kezdte az adatgyűjtést, a Századvég és a Szonda április 2-ig kérdezett. A kutatásokat a hét elején, kedden és szerdán publikálták az intézetek. Szerdán délután került nyilvánosságra az a felvétel, amelyen a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor arról beszél, hogy adatbázist készítettek a támogatókról és a szocialista szavazókról. Csütörtökön a felvétel újabb része is megjelent, pénteken reggelre pedig egy olyan videó került nyilvánosságra, amelyben arról beszél egy arcát és hangját sem vállaló ember, hogy a szocialisták is nyilvántartják, hogy ki szavaz rájuk. Szerettük volna megtudni, hogy a közvélemény-kutatók szerint befolyásolhatja-e az eredményt a két eset, de megkereséseinkre érdemben nem válaszoltak.

KAPCSOLÓDÓ CIKK