Március végétől egészséges ivóvíz biztosítására kötelezheti az ÁNTSZ azokat a településeket, ahol a megengedettnél magasabb az ivóvíz arzéntartalma. Az érintett önkormányzatok előzetes kalkulációi szerint nem tudnák kifizetni a napi egyszeri vízosztást, legyen az palackos, tasakos vagy lajtos kocsiról csapolt víz. A Csongrád megyei Eperjesen az országban az egyik legmagasabb a víz arzéntartalma, itt már több mint egy éve lajtos kocsi viszi a vizet.

A Csongrád megyei Eperjesiek 2008 karácsonyára kapták meg azt az ÁNTSZ-határozatot, amely szerint a megengedettnél jóval magasabb arzéntartalma miatt többé nem ihatják csapvizüket. Azóta minden reggel lajtos kocsin érkezik a faluba a hat kilométerre fekvő Gádoros vize. A kocsi reggel 8 körüli érkezését eleinte kürtszó jelezte, mostanában sziréna harsog, amire a házakból marmonkannás és ballonos emberek jönnek elő a fejenkénti öt literes adagokért.

A vizet ivásra és főzésre használják, a csapvíz fürdésre, a kert locsolására és a jószágok etetésére marad - mondja az egyik ház előtt beszélgető középkorú asszony, hozzátéve, hogy nem igazán érti a különbséget, hiszen az arzénos vízzel locsolt zöldséget és gyümölcsöt is ők eszik meg. Van, aki óvatos, és csak a bolti ásványvízben bízik meg, míg egyesek, különösen az idősebbek, csak legyintenek: ha évtizedeken át jó volt nekik az eperjesi víz, ezután sem fog ártani.

"Úgy tudom, hogy nemcsak a Dél-Alföldön, hanem országosan is nálunk a legrosszabb a helyzet" - mondta az [origo]-nak Kiss Csaba, Eperjes polgármestere. A hatszáz fős - elsősorban mezőgazdaságból és libatenyésztésből élő - falu két kútból nyeri a vizét, az egyik vize literenként 100, a másiknak 150 mikrogramm arzént tartalmaz, amely a határérték 10-15-szöröse. A szomszéd falu vizéből hat-hétszáz liter fogy naponta, a maradék a falu határában lévő halastóba folyik.

A Dél-Alföldön Békés és Csongrád megyében, illetve a Dunántúlon Zala megyében található a legtöbb olyan település, ahol az ivóvíz arzén értéke meghaladja a literenkénti 10 mikrogrammos felső határt. Békésben a Békés Megyei Hírlap szerint 40-50 településen magasabb az ivóvíz arzéntartalma az uniós előírásnál, Csongrádban valamivel több, mint negyven helyen. A hírlap szerint az ÁNTSZ országszerte 400 településen mért a megengedettnél nagyobb arzén-koncentrációt a vízben. Az ÁNTSZ korábban bejelentette,  hogy március végén, április elején honlapján nyilvánosságra hozza az érintett települések listáját. Április második hetében ez még nem volt kint az oldalon, az ÁNTSZ sajtóosztálya a még folyó vizsgálatokra hivatkozva az [origo]-nak nem árulta el, melyek ezek a települések.

Régi víz, új szabvány

Nem a vízminőség, a szabvány változott: korábban a magyar szabvány 50 mikrogramm volt. A 2004-es EU-csatlakozás után tavaly december 25-ig kaptak halasztást a magyar települések a 10 mikrogrammos uniós szabvány teljesítésére. "Nálunk nem volt decemberben pánikhangulat, az emberek csak azt nem értették, hogy ami eddig jó volt, az most miért nem jó" - mondta Szilágyi Menyhért, a Békés megyei Csorvás polgármestere. Csorváson 30-50 mikrogramm között ingadozik az arzénkoncentráció.

A legtöbb érintett polgármesteri hivatal most egy levél érkezésétől tart: az ÁNTSZ ugyanis március végétől bármelyik pillanatban elrendelheti az egészséges ivóvíz biztosítására kötelező határozatot. A jogszabály szerint ugyanis - bár a szolgáltatónak kell biztosítania az egészséges ivóvizet - az önkormányzat a felelős azért, hogy az egészséges víz eljusson az emberekhez. Ahogy megérkezik az ÁNTSZ-határozat, az önkormányzatok három lehetőség közül választhatnak: vagy lajtos kocsiból biztosítják a lakosoknak a fejenként járó napi 5 liter vizet, vagy tasakos vizet vagy fejenként három liter palackos vizet osztanak. Amelyik önkormányzat ezek valamelyikét nem teljesíti, azt megbírságolják.

Az önkormányzatok intézkedési terveket dolgoztak ki, osztottak-szoroztak, figyelembe vették a lajtos kocsik élelmiszerbiztonsági jellemzőit, a pillepalackok árát, a szállítást, a raktározást, az osztáshoz szükséges munkaerőt és végül olyan eredményre jutottak, amelyet szerintük önerőből nem tudnak teljesíteni. A csorvási polgármester szerint évi százmillió forintba kerülne a palackos vízosztás, a néhány faluval odébb fekvő, közel 4000 fős Medgyesegyházán 180 millió forintot kalkuláltak. Ott 20 körüli, azaz a korábbi magyar határérték alatti, de az uniós fölötti az arzénkoncentráció a vízben.

Marmonkannával az óvodába

Az ilyen nagyságrendű összegek szerintük - különösen a forráshiányos alföldi településeken - nem áll az önkormányzatok rendelkezésére. Nagy Béla, Medgyesegyháza polgármestere szerint sokan a kötelező szolgáltatásokhoz, mint óvoda, iskola, sem tudják előteremteni a pénzt, csak külső segítségre számíthatnak. A forráshiány mellett más kérdések is felmerülnek: "Az egyedül élő Kovács néni hogyan viszi haza a három litert? És az óvodákba és iskolákba minden demizsonban vinné magával a vizet?" - sorolta kételyeit Nagy Béla.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
Fejenként öt liter vizet kapnak az eperjesiek

Az [origo] által megkeresett települések közül eddig csak Eperjesre érkezett meg a határozatot tartalmazó ÁNTSZ-levél, de ez nem hozott változást, mivel itt több mint egy éve amúgy is lajtoskocsiról osztják a vizet. "Kezdetben volt egy kis pánik, az emberek azt hitték, hogy rossz vagy fertőző a víz, aztán hozzászoktak. Az emberek azért most is morgolódnak, hogy ugyanúgy fizetik a vízdíjat, mint korábban: joggal várják el, hogy a vezetékes víz legyen iható" - mondta a polgármester. "Bosszantó, hogy közben ivóvízminőséget fizetünk. Ez semmiképp sem végleges megoldás" - mondta két kislányával a háza körül tevékenykedő asszony, aki a védőnő tanácsára a gádorosi vizet is mindig felforralja gyerekeinek.

Havonta 150-200 ezer forintjába kerül az önkormányzatnak a szükségmegoldás, amely évi másfél- kétmillió forintra rúg. Az összeget egyelőre vissza tudják igényelni a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól, de Kiss szerint ha hirtelen megsokszorozódik az alternatív ivóvíz biztosításra kötelezett települések száma, nem valószínű, hogy a minisztérium győzni fogja.

Csorváson nem terhelik a szervezetet tengeri halak

Nagy Béla szerint a megoldhatatlannak tűnő probléma gyökere egy 1986-os EU-irányelv: ekkor határozta meg az unió az arzén maximális megengedett értékét a vízben. Az [origo]-nak nyilatkozó valamennyi polgármester szerint azért ilyen szigorú ez az érték, mert a határozat meghozatalakor szinte csak tengerparti országok voltak az unió tagjai, akik sok nagy arzéntartalmú tengeri halat és herkentyűt esznek. Szerintük a tengeri halat alig fogyasztó magyarokra nézve túlzó a szabvány. "Az unióban a víz mellett a tengeri halak is terhelik a szervezetet, Csorváson viszont nem terhelik" - mondta az 5600 fős kisváros polgármestere.

Kiss Csaba nemcsak polgármesteri tisztet tölti be Eperjesen, ő a háziorvos is. Eddig a  faluban nem tapasztalt összefüggést a víz arzéntartalma és a megbetegedések között. Mint mondja, nagy mennyiségben az arzén akár akut mérgezést is okozhat, májkárosító, hajhullást és bőrelszíneződést okozó hatása lehet és daganatos megbetegedések kialakulását is elősegítheti. Náluk szerinte jelenleg nincs daganatos megbetegedés, a lakosság negyven százaléka hatvan év feletti, akik egész életükben ezt a vizet itták.

Az arzénos víznek nincsenek különösebb jellemzői, és tipikus íze sincs. Ha valaki elszíneződést vagy tejszerű állagot észlel a vízben, annak nem az arzén az oka, hanem az, hogy a vízvezeték-rendszerekben vannak vakszakaszok, ahol esetenként pang a víz - állította Kiss. Szerinte náluk az lenne a megoldás, ha Gádorosról vezetnék át a vizet, ami a kalkulációk szerint 50 millió forintba kerülne. Csorvás a helyben lévő öt kútját tisztítaná és az 1962-ben készült ivóvízhálózatot cserélné ki. Az első becslés szerint a beruházás 400 millió forintba kerülne. Medgyesegyházán is a meglévő kutakat szerelnék fel új technológiával.

Az ÁNTSZ-nek ésszerű döntést kellene hoznia az ügyben, nem pedig lehetetlen megoldásokra kötelezni az önkormányzatokat - állítják a polgármesterek. "Az olyan helyeken, ahol tudják, hogy ötven éve magas az arzéntartalom, egyszerűen meg kellene vizsgálni a KSH-adatokat, hogy az arzén tartalom és a megbetegedések között van-e bármilyen összefüggés" - mondta Kiss Csaba, aki nem tud ilyen tanulmányról. "Vagy megalapozott az óvatosság az arzénnal kapcsolatban és akkor évek óta bűnt követünk el, vagy megalapozatlan, akkor viszont felmerül, hogy vállalnunk kell-e ilyen kötelezettségeket, szabad-e erre milliárdokat elkölteni" - mondta Nagy.