Eddig is csak mutatóban voltak női képviselők a magyar parlamentben, de a választások után megalakuló új országgyűlésben még kevesebben lesznek: a mostani 43-ról 33-ra fog visszaesni a számuk az [origo] mandátumbecslése szerint. Számszerűen a Fidesz adja majd a legtöbb nőt, de arányaiban a Jobbik és az LMP is kevésbé macsó, mint a Fidesz vagy a szocialisták.

A magyar parlamentben jelenleg 383 aktív képviselő van, közülük 43 nő, tehát a nők aránya most 11,2 százalék. Az új parlamentben 386 képviselő kezd majd dolgozni várhatóan május végétől (erről itt olvashat bővebben), de közülük csak 33 lesz nő az [origo] mandátumbecslése szerint. Vagyis a nők aránya visszaesik 8,5 százalékra.

Magyarországon a nőknek eddig sem volt sok esélyük arra, hogy szerephez jussanak a politikában. A Világgazdasági Fórum 2009-ben is vizsgálta a nők politikai szerepvállalását a világ 134 országában: Magyarország ezen a listán a 81. helyen szerepelt, a környező országok közül Szlovákia megelőzött minket, igaz, Románia és Csehország rosszabb besorolást kapott.

Egyéniben Czunyiné és Talabér futott be

Az első forduló után biztosan befutó 119 fideszes egyéni jelölt közül mindössze kettő nő: Czunyiné Bertalan Judit, aki Kisbéren szerzett mandátumot, és Talabér Márta, aki Várpalotán nyert.

A területi listákra adott szavazatok 146 mandátum sorsáról döntöttek. Hogy ez a 146 hely melyik jelölteknek jut, részben a választás második fordulóján múlik, mert aki egyéniben győzni tud a második fordulóban, annak a neve lekerül a területi listáról, és így az utána következő előrébb lép. Az viszont már most is biztos, hogy területi listáról egyetlen jobbikos nő sem jut a parlamentbe, az MSZP területi listáiról ketten - Lendvai Ildikó és Szili Katalin - fognak bekerülni, az LMP-től pedig egy ember: Osztolykán Ágnes.

Listáról ismert fideszesek juthatnak be

A Fidesz-KDNP területi listáiról tíz nő fog biztosan mandátumhoz jutni, köztük van Ékes Ilona, Pelczné Gál Ildikó, Hoffman Rózsa, Lanczendorfer Erzsébet, Selmeczi Gabriella és Mátrai Márta. Mindenképpen bejut a parlamentbe a Fideszből Mágori Józsefné, Székyné Sztrémi Melinda és Bábiné Szottfried Gabriella. Ők mindhárman indultak egyéniben és szerepelnek területi listán is. Ha nem győznek egyéniben a második fordulóban, akkor is biztos bejutó helyük van a területi listán.

Jó eséllyel pályázik mandátumra az egyéniben induló Menczer Erzsébet és Rónaszékiné Keresztes Mónika: előbbi 44,33 százalékot szerzett az első fordulóban Budapest III. kerületében, utóbbi pedig 46,34 százalékot a fővárosi VII. kerületben.

Két másik fideszes női politikus, Brájer Éva és Magyar Anna Mária területi listákon lehet esélyes, bejutásukhoz az kellene, hogy a listán őket megelőző, de egyéniben is induló párttársaik megnyerjék a második fordulót. Területi listán is szerepel és egyéniben is indul továbbá Jánosiné Bene Ildikó és Csöbör Katalin: nekik a bejutáshoz a második fordulót kell megnyerniük, ha pedig ez nem sikerülne, még mindig reménykedhetnek abban, hogy a területi listán mások győzelme miatt előbbre léphetnek.

A Jobbik szóvivője is odaérhet

Az országos listákon szereplő politikusok között összesen 64 mandátumot fognak szétosztani. Az országos listáról annak alapján osztják ki a mandátumokat, hogy az első fordulóban a pártok jelöltjei mennyi töredékszavazatot szereztek. Töredékszavazatnak azok a voksok számítanak, amelyeket a vesztes jelöltekre adnak le. Az [origo] mandátumbecslése szerint a 64 mandátum megoszlása a pártok között várhatóan ilyen lesz: 7 mandátum jut az LMP-nek, 25 a Jobbiknak, 32 az MSZP-nek és egy sem a Fidesznek.

A becslésnek számos bizonytalan pontja van, de abból indultunk ki, hogy a nyitva maradt 57 egyéni választókerület nagy többségében nincs esélye sem az MSZP-nek, sem az LMP-nek, így számításunk szerint ezeket a mandátumokat egyetlen kivétellel a Fidesz nyeri, MSZP-s jelölt egyedül a XIII. kerületben nyerhet, ahol az első fordulóban is már az angyalföldi szocialista polgármester, Tóth József győzött.

Mandátumbecslésünk alapján az LMP országos listájáról két nő fog bekerülni a parlamentbe: a 3. helyről Szabó Rebeka Katalin, a 6. helyről pedig Szabó Tímea. A Jobbik országos listája négy női képviselőt ad majd: bejut a 11. helyről Hegedűs Lóránt Gézáné, a  26. helyről Bertha Szilvia, a 29. helyről Dúró Dóra és a 43. helyről Szabóné Kocziha Tünde, ugyanis az országos lista elején szereplő jobbikos politikusok nagy része már a területi listáról mandátumot szerez, így átadják helyüket az országos listán utánuk következőknek.

Az MSZP országos listájáról három női politikus tud mandátumhoz jutni: a 9. helyről Lamperth Mónika, a 16. helyről Vadai Ágnes, a 19. helyről Szűcs Erika. A Fidesz tehát összesen 21, az MSZP 5, a Jobbik 4, az LMP 3 nőt küldhet a parlamentbe.

Az MDF idején volt a legférfiasabb a parlament

A rendszerváltás után az első parlamenti ciklusban volt a legkevesebb női képviselő az alakuló ülésen, mindössze 28 női képviselő jutott be a parlamentbe (1994-ig összesen 32 nő fordult meg a képviselők között). Hajszálnyival rosszabb volt a helyzet 1998-2002 között is, akkor 32 női képviselő tett esküt a parlament alakuló ülésén (számuk később 33-ra emelkedett). A Horn-kormány idején, 1994-98-ig volt a legtöbb, 43 női képviselő az alakuló parlamentben. A ciklus során pedig számok 44-re emelkedett. 2002-ben 35 női képviselő jutott be, 2006-ban pedig 41 (számuk később 43-ra nőtt).

A választásokon a legtöbb női jelöltet az LMP indította. "Ma még fájóan hiányzik a nők által megjelenített empátia és kompromisszumképesség a politikában" - állt a párt egyik márciusi közleményében.

A választások előtt a Fidesz és az MSZP vezető politikusai is arról beszéltek, hogy fontos a nők jelenléte a politikában. Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke, tavaly decemberben egy civil konferencián azt mondta, hogy egy "tisztességes pártnak kell rendelkeznie nőpolitikai mondanivalóval". Az MSZP ezután kiadott programja azonban nem foglalkozott a nők helyzetével. Az MSZP-ben ugyan van női kvóta, az országos lista első 75 helyén azonban nem érvényesült az a szabály, amely szerint legalább minden ötödik képviselőjelöltnek nőnek kell lennie. Emiatt a lista elfogadása előtt több, a 90. hely környékére vagy hátrébb sorolt szocalista női politikus is visszalépett a jelöltségtől. (Erről bővebben korábbi cikkünkben, itt olvashat.)

"Fontos, hogy ne csak férfiak, hanem nők is legyenek a politikában. Mint ahogy fontos az is, hogy bölcsek és fiatalok is helyet kapjanak benne" - mondta korábban Szijjártó Péter, a Fidesz kommunikációs igazgatója. Szijjártó a kevés egyéni női jelölt indítását azzal magyarázta, hogy "a kiválasztásnak természetesnek kell lennie, azaz, nem a jelöltek neme a fontos, hanem a képességeik, tehetségük". Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióigazgatója pedig azt mondta december az MTV Az Este című műsorában: "a választókerületben a kampány az egy férfias sport". (A Fidesz női egyéni jelöltjeiről részletesen itt olvashat.)