"Nem boldogítani kell a romákat" - Harlem egy kelet-magyarországi városba költözhet

Vágólapra másolva!
Az egyik kelet-magyarországi város cigánynegyedében próbálnák ki szociológusok azt az amerikai módszert, amellyel a harlemi gettóban élő gyerekekből tömegével neveltek egyetemistákat. A Harlem Children's Zone nevű rendszer kitalálóit a washingtoni magyar nagykövetség hozta össze a magyarokkal. A módszer a következő kormány és a városvezetés támogatása nélkül nem működhet, de még a helyi védőnőnek és a cigány közösségnek is akarnia kell.
Vágólapra másolva!

Szenvedély, holisztikus szemlélet, felelősség, biztos irányítás és csapatmunka - ezek biztosan kellenek a magyaroknak az amerikai Marty Lipp, a Harlem Children's Zone (HCZ) projekt szóvivője szerint ahhoz, hogy Magyarországon is működőképes legyen az a módszer, amellyel a harlemi gettóban élő gyerekek százait juttatták el a felsőoktatásig. A HCZ kitalálójával, Geoffrey Canadával a washingtoni magyar nagykövetség vette fel a kapcsolatot, miután a nagykövetnek, Szombati Bélának az az ötlete támadt, hogy a harlemi modell a magyar cigánytelepeken is működhetne.

A 2000-es évek elején indult HCZ programban részt vevő gyerekek ma pontosan olyan jól teljesítenek az iskolában, mint az amerikai átlag, és már 500 egykori diák jár főiskolára. A New York-i módszer annyira bevált, hogy Barack Obama amerikai elnök további húsz városban szeretné meghonosítani.

A HCZ Harlem több tucat épületblokkjának minden gyerek lakóján segíteni próbál, mert Canada szerint "egy gyerek akkor teljesít igazán jól, ha a körülötte élő összes gyerek jól teljesít". A modell lényege, hogy már a gyereket tervező szülőket is bevonja a legkülönfélébb képzésekbe, és - mindig megkeresve a legrosszabb esélyekkel induló gyerekeket - a születésüktől a felsőoktatásig kíséri az életüket. Az oktatáson kívül az összes, szegényeket sújtó társadalmi és egészségügyi problémára is megoldást keres a különféle programokon keresztül. (A HCZ-ről és amerikai sikeréről ebben a cikkben talál részletesebb információkat.)

Júniusban Washingtonban kétnapos konferencián találkozik egy magyar kutatócsoport az amerikaiakkal, hogy végiggondolják, vajon a cigány gyerekek nevelésére alkalmas-e a módszer, vagy túl nagyok a különbségek a két közeg között.

"A magyarokon múlik"

Marty Lipp szerint ők nem azt mondják, hogy a magyarok egy az egyben másolják le a programot. "Azt javasoljuk, hogy a szegénység problémáját a legszélesebb szemszögből nézzék, a kiválasztott területen hozzanak létre egy minden gyereket elérő sűrű védőhálót, és dolgozzanak szorosan együtt a családokkal és a közösség tagjaival" - mondta az [origo]-nak.

A harlemi projekt legfontosabb alapvetéseit azonban szerinte mindenképpen követni kell majd. Az egyik alapgondolat, hogy egy egész közösséget kell segíteni, nem csak egyes gyerekeket vagy családokat. El kell érni, hogy a gettó lakossága, intézményei, döntéshozói közösséget alkossanak - így lehet ugyanis kialakítani a gyerekek fejlődéséhez szükséges környezetet. A szóvivő szerint folyamatosan vizsgálni kell, hogy egy-egy újítás beválik-e, és a tapasztalatok alapján állandóan fejleszteni kell a programot.

A szóvivő szerint jelenleg még csak egy konferenciáról van szó, "az már a magyarokon múlik, hogy hogyan ültetik át a programot". Szombati Béla nagykövet szerint azonban ha a konferencia jól zárul, akkor egy magyar városban kísérleti jelleggel szeretnék elindítani a HCZ magyar változatát.

Amikor megkerestük őket, a HCZ vezetői csak nagyon keveset tudtak a cigányságról és Magyarországról, de "nagyon lelkesek voltak" - mondta Szombati az [origo]-nak. A nagykövet szerint az együttműködést a magyaron kívül az amerikai kormány is támogatja, és jó lenne elérni, hogy valamilyen formában a Fehér Ház is megjelenjen a konferencián. Ez azért is jó lenne, mert a publicitás amerikai szponzorokat is vonzhatna a későbbi folytatáshoz. A HCZ ugyanis nagyon drága projekt, Szombati szerint évente több tízmillió dollárba kerül, ezért "az lenne az igazi", ha nem csak magyarországi kormányzati pénzből valósulhatna meg a jövőben, hanem részben alapítványi forrásokból.

Borsod vagy a Nyírség

Szalai Júlia, a HCZ hazai átültetésének előkészítésére alakult munkacsoport vezetője szerint számos feltétele van egy ilyen projektnek, az egyik legfontosabb a kormány támogatása. Szalai - aki az MTA Szociológiai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója és a CEU tanára - reméli, hogy a következő kormány is támogatja majd az ötletet, de szerinte erre lehet következtetni abból, hogy Járóka Lívia, a Fidesz cigány származású európai parlamenti képviselője melléjük állt.

Arra is szükség van, hogy a kísérletezést támogassa a kiválasztott város vezetése. Szalai szerint ezért először meg kell várni az őszi önkormányzati választásokat, és csak utána lehet végleg eldönteni, hogy melyik - valószínűleg borsodi, vagy nyírségi - városban próbálják majd átültetni az amerikai módszert.

Hasonlít a harlemi gettóra a magyar cigánynegyed

A kutatócsoport vezetője szerint nem kell majd a nulláról kezdeni az építkezést, mert a Harlemben működtetett programokhoz hasonló szolgáltatások már itthon is léteznek, csak eddig senki nem kapcsolta össze őket. "Ezeket be kell ágyazni a helyi társadalomba, össze kell kapcsolni a terhesgondozást az óvodával, a tanodával, az iskolával, mindezt a helyi romákkal együtt" - mondta. "Nem boldogítani kell a romákat azzal, hogy mi tudjuk, hogyan kell élni, hanem a közösségükkel, és a helyi intézményekkel együtt kell dolgozni" - tette hozzá.

Szalai szerint az amerikai nagyvárosi gettók és a hazai városi cigánynegyedek világa "nagyon különböző és nagyon hasonló". A mélyszegénység mindkét helyen egy csomó hasonló problémát termel ki. Az itt élő gyerekek rosszul táplálkoznak, rossz az erőnlétük, problémákkal teli a családi hátterük, és a lakóhelyükön gyakori a bűnözés. Ugyanakkor nálunk a gettókhoz egy még szegényebb falusi övezet kapcsolódik - tette hozzá a kutató.

A júniusi konferencia után a magyar tervek szerint egy képzési program is indulna, ennek keretében magyar védőnők, óvónők, tanárok, szociális munkások utazhatnának New York-ba, hogy néhány hétig együtt dolgozzanak a HCZ szakembereivel Harlemben. Magyarországra pedig néhány, a HCZ-t ismerő amerikai jöhetne, hogy segítséget nyújtson a megvalósításban. Az előkészítő szakasz akár két évig is tarthatna, ezután indulna el a program a kiválasztott terepen.

Szalai szerint ha Magyarországon elindul a kísérleti projekt, akkor biztosítani kell, hogy folyamatosan működhessen, "különben bebukik".