A nehezebb érettségit vállalókat jutalmazza a kormány új rendelete

Vágólapra másolva!
Rendeletben változtatta meg a kormány az egyetemi felvételi követelményeket, az emelt szintű érettségi a módosítás miatt többet ér majd a felvételizőknek, és a jelenleginél több pontot kell szerezniük a diákoknak, hogy bejuthassanak a felsőoktatási intézményekbe. A kormány célja a rendelet szerint, hogy megállítsa a felsőoktatási képzési színvonalának zuhanását, a rektorok azonban nem támogatják a bejutási küszöb megemelését.
Vágólapra másolva!

Közzétették azt a kormányrendeletet, amelynek alapján 2012-től nehezebb lesz bejutni a felsőoktatási intézményekbe, és amely az emelt szintű érettségi felé próbálja terelni a diákokat. A kormány a felsőoktatási felvételi pontszámítási rendszert alakítja át, miután számos kritikát kapott a kétszintű érettségi.

Tavaly már a kormány is elismerte, hogy a felsőoktatás színvonala részben az érettségi miatt visszaesett. Az érettségizők közül az elmúlt években egyre kevesebben érezték úgy, hogy megéri megpróbálni a középszintűnél jóval nehezebb emelt szintű érettségit, ráadásul több, hallgatóhiánnyal küzdő intézménybe egészen alacsony pontokkal is be lehetett kerülni. (A kétszintű érettségi rendszer problémáiról részletesen ebben a cikkünkben olvashat.)

Magasabb küszöb

A kormány már tavaly úgy döntött, hogy megemeli az alapszakokra való bejutáshoz szükséges minimális ponthatárt, 2010-ben 180-ról 200-ra (a jelenlegi rendszerben maximum 480 pontot lehet szerezni). A Magyar Közlöny pénteki számában közzétett rendelet viszont 2012-től tovább emeli a minimális ponthatárt, 200-ról 240-re.

A módosítás a minimálisan megszerzendő pontok mellett növeli az emelt szintű érettségi értékét is a pontszámításban. A jelenlegi rendszerben egy emelt szintű érettségi vizsgáért mindössze 40 többletpont jár, ami az összesen megszerezhető 480 ponthoz képest elenyésző - egy felsőfokú nyelvvizsgáért például 50 többletpontot adnak (a pontszámításról keretes írásunkban olvashat). A hétfőn kihirdetett módosítás alapján egy-egy emelt szintű érettségi tárgyért 2012-től 40 helyett 50 többletpont jár majd, összesen pedig 100 pont adható a jelenlegi maximális 80 helyett több emeltszintű vizsgáért. Ezzel az összesen megszerezhető pontok száma 480-ról 500-ra emelkedik.

2009-ben az Oktatási Minisztérium adatai szerint 200 pont alatti ponthatár összesen 35 szakon volt - a statisztika nem részletezi, hogy melyek ezek a szakok. Ezekre a ponthatárt a legalacsonyabbra helyező képzésekre összesen 121 diákot vettek fel állami finanszírozással, és 1814-et költségtérítéssel. 2008-ban a szakok 15 százalékán még 160-199 pont között volt a felvételi ponthatár - vagyis alacsony volt a bejutási küszöb -, 2009-re arányuk 5 százalék alá csökkent. A 200-299 pont közé eső ponthatárt előíró szakok aránya 2008-ban és 2009-ben is 20 százalék felett volt.

A rektoroknak nem tetszik

Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke az [origo]-nak azt mondta, az MRK nem támogatta ezt a módosítást, amikor tavaly először felmerült. A rektorok szerint nem volt világos, hogy melyik intézmény hány hallgató elvesztésére számíthat, ha valóban 240 pontra emelkedik a bejutási küszöb. Szabó szerint kértek háttérszámításokat az oktatási tárcától, de eddig nem kaptak meg azokat, ennek hiányában pedig nem tudják, mi lenne a következménye a módosításnak.

A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) túl nagy megrázkódtatásra nem számítok - mondta Szabó, aki az SZTE rektora is, azt azonban nem kívánta megbecsülni, hogy az intézmények mekkora részét érintheti érzékenyen, ha csak a jobb képességű hallgatók juthatnak be. Azt ugyanakkor hozzátette, még az SZTE mezőgazdasági-, és mérnökkarán is okozhat "komoly veszteséget" a 240 pontos határ.

Az MRK elnöke szerint "nem feltétlenül az a minőség mércéje, hogy kétévente negyven ponttal megemeljük a küszöböt", de hozzátette, a minimum ponthatár 200 pontra emelését még a rektorok is támogatták. Szabó azt mondta, a módosítást azért sem támogatták, mert igazságtalannak tartották, hogy a képzésükért fizető levelezős és költségtérítéses hallgatók esetében is előírják a 240 pontos határt. "Az ő esetükben ez végképp nem támogatható" - tette hozzá.

Az [origo] a kormányrendelettel kapcsolatban kereste Sió Lászlót, a Fidesz oktatáspolitikusát is. A politikus azt kérte, forduljunk a Fidesz sajtóosztályához. Innen egyelőre nem érkezett visszajelzés.

Sió László korábban az [origo]-nak arról beszélt, hogy a Fidesz részben úgy oldaná meg a felsőoktatás minőségi problémáit, hogy a felvételihez kötelezővé tenné az emelt szintű érettségit. Sió szerint legalább az államilag finanszírozott képzések esetében érvényesülnie kell ennek a szabálynak. A Fidesz terveiről itt olvashat bővebben.