Másodfokon folytatódott a K&H ügy, azaz Kulcsár Attila és társainak büntetőpere. Hét évvel a nyomozás kezdete után a vád és a védelem is azt kéri, hogy a bíróság rendeljen el új elsőfokú eljárást. Az ügyész szerint rosszul állapították meg a tényállást, lehet, hogy Kulcsár nem is sikkasztást, hanem csalást követett el, amikor ügyfelei tudta nélkül forgatta a pénzüket. A K&H képviselője azt szeretné, ha elítélnék a bank korábbi vezérigazgatóját, Rejtő E. Tibort.

Az elsőfokú ítélet rövid ismertetésével kezdődött meg az elmúlt évtized egyik meghatározó gazdasági bűnügyének, a Kulcsár-ügynek a másodfokú tárgyalása csütörtökön a Fővárosi Ítélőtáblán. Az ügy 2003-ban pattant ki, de lényegében egy 1998-ban kezdődött sikkasztás-sorozatról szól. Az elsőfokú ítélet öt évvel a nyomzás kezdet után, 2008-ban született meg. Kulcsár Attila elsőrendű vádlott azóta is előzetes letartóztatásban van, a tárgyalás szünetében is rendőrök kísérték ki a dohányzóhelyiségbe.

Az ügyet másodfokon tárgyaló ítélőtáblától a vád és a védelem is azt kéri, hogy helyezze hatályon kívül az első ítéletet, és rendeljen el új eljárást, mert szerintük a korábbi ítélet megalapozatlan. Az összesen 24 vádlott közül 6 - köztük a Taxis Gyuszi néven ismert Szekér Gyula esetében - emelkedett jogerőre az elsőfokú ítélet, mert azt sem a védők, sem az ügyészség nem fellebbezték meg. A sértettek - többek közt a K&H Bank és az Állami Autópályakezelő - képviselői megelégednének az elsőfokú ítélet megváltoztatásával is.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség két okból kérte az ítélőtáblától az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyzését, és a Fővárosi Bíróság új eljárásra kötelezését: egyrészt két felmentett vádlott, Rejtő E. Tibor, a K&H Bank egykori vezérigazgatója és Dunai György, a Betonút Zrt. tulajdonosa esetében elmarasztaló ítéletet szeretnének, másrészt eljárási hibákra hivatkoznak.

"Eljárási kuriózum"

"Nem arról van szó, hogy a vádlottak ne követtek volna el bűncselekményt, hanem arról, hogy meg kell pontosan állapítani, mit követtek el" - mondta Sódor István ügyész, aki szerint az elsőfokú ítélet azért megalapozatlan, mert a tényállások felderítlése sok helyen hiányos. Még az sem világos, hogy Kulcsár Attila valóban sikkasztást követett-e el, vagy csalást, és tisztázatlan az is, pontosan milyen szerepe és hatásköre volt a bankban. "Ezen ügyek sikkasztásként minősítése biztos nem jó" - mondta Sódor, aki "eljárási kuriózumnak" nevezte, hogy az elsőfokú ítélet szóbeli induklásában más hangzott el, mint ami a leírt változatba került.

Az első tárgyalási napon a vád mellett felszólaltak a sértettek képviselői is. A K&H Bank képviselője azt mondta: ők sem értenek egyet az elsőfokú ítélettel - például azért, mert a bíróság figyelmen kívül hagyta az észrevételeiket -, de szerintük nem indokolt annak hatályon kívül helyezése. A K&H jogásza is azt mondta: alapvető kérdés Rejtő E. Tibor bűnössége, akinek a felmentése szerinte is megalapozatlan volt.

Nagy Gábor, Kulcsár Attila védője az első tárgyaláson több irat ismertetését kérte a bíróságtól. Köztük van a Bécsben elfogott Kulcsár Magyarországra hozása utáni első kihallgatás jegyzőkönyve és Rejtő E. Tibor ügyészségi kihallgatásának jegyzőkönyve is. Kérte ugyanakkor annak Kulcsár ügyészségi kihallgatásról szóló videó ismertetését is. A felvétel - amelyre több vádlott ügyvédje is építette a védekezését - tanúsága szerint az ügyészek jó hangulatban, nevetgélve hallgatták ki Kulcsárt, illetve szinte a szájába adták, mit kell vallania.

Gyorsan ítélet születhet

Ha az ítélőtábla úgy dönt, hogy hatályon kívül helyezi az elsőfokú ítéletet és meg kell ismételni az eljárást, akkor az egész bizonyítási eljárásnak - a legelső megtartott tárgyalási naptól kezdődően - elölről neki kell állni. Ismét meghallgatják a vádlottakat, a tanúkat, számba veszik a korábban összegyűjtött adatokat, de bármilyen új bizonyítékkal is elő lehet állni. (Minderről bővebben itt olvashat.)

A Fővárosi Ítélőtábla mindössze öt tárgyalási napot tűzött ki, ami a Népszabadság szerint azt sejteti, hogy a bíróság az iratok áttanulmányozása után hajlik az ügyészség álláspontjának elfogadására. Az ítélőtáblának óriási mennyiségű iratot kellett áttanulmányoznia az elmúlt csaknem két évben: ügyben összegyűlt iratanyag csaknem kilenc mázsát - pontosan 874 kilogrammot - nyom, ezen belül több mint 530 kötetet tesz ki a nyomozati anyag, a jegyzőkönyvek, az ügyfélkimutatások, a bűnjelek. Csak az elsőfokú eljárást lezáró ítélet 930 oldal hosszú.

Egy baseballütős támadással kezdődött

A brókerbotrány azután pattant ki, hogy 2003 júniusában ismeretlenek megverték Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) akkori elnökét. A PSZÁF éppen akkor zárta le egy vizsgálatát, amelyben visszaélésekre bukkant a Pannonplast Rt. részvényeinek felvásárlásánál. Az ügyben a K&H Equities brókercég is érintett volt, mert több ügyfele pénzét forgatta szabálytalanul.

Szász megverése után rendőrségi nyomozás indult, hamarosan további 30 feljelentés érkezett a szabálytalan tranzakciókkal kapcsolatban. Ekkor, került a képbe Kulcsár Attila, a K&H Equities egykori brókere, majd az ügy több főszereplője. Bár Kulcsárnak sikerült külföldre szöknie, Bécsben elfogták, majd Magyarországra szállították.

Az ügy politikai viharokat is kavart, kiderült ugyanis, hogy Kulcsár és Rejtő E. Tibor, a K&H Bank korábbi vezérigazgatója - aki Kulcsár vallomása szerint nem tudott a törvénytelen ügyletekről - is kapcsolatot tartott több kormánypárti és ellenzéki politikussal. Az MSZP a Fidesz, a Fidesz az MSZP érintettségét hangoztatta. Az ügy miatt átmenetileg még az ügyészség és a rendőrség közötti viszony is megromlott, több nyilatkozatban is bírálta egymást a két hatóság.

Piramisjáték mások pénzével

A nyomozás legfontosabb anyagát Kulcsár részletes vallomása adta. Beismerte, hogy brókerbizonyítványát és érettségijét is hamisította, de részletesen beszámolt a sikkasztás mechanizmusáról is. Ebben szerinte Kerék Csaba, a Britton cégcsoport egykori vezetője volt a fő társa, aki 1998-ban felajánlotta az akkor már brókerként dolgozó Kulcsárnak, hogy három hónap alatt száz százalékos kamatot tud biztosítani nagyobb befektetőknek, és kérte, hogy kérdezze meg ügyfeleit, érdekli-e őket az ajánlat.

Az ügyfelek a vallomás szerint nemet mondtak, de Kulcsár és Kerék a tudtuk nélkül kezdték el befektetni a pénzüket külföldön. Ehhez szerződéseket kellett hamisítani. Kerék határidőre nem tudott fizetni, de újabb és újabb összegekt kért Kulcsártól, aki meg is szerezte a pénzeket. Kulcsár a vallomásában piramisjátékhoz hasonlította az ügyleteket, amelyek 1998-ban indultak, és a rendszer 2003-ban omlott össze.

Ha valaki ki akarta venni a pénzét a bankból, egy másik számláról kellett átutalni az összeget a hiány miatt. Kulcsár szerint már 1998-ban gyanakodni kezdtek rá a bank belső ellenőrei, de a felső vezetők leállíttatták a vizsgálatokat, és arra utasították Kulcsárt, hogy ismerőseiknek, kiemelt ügyfelek befektetéseinek extra hozamot biztosítson. 1999-re már hatalmas lett a hiányzó összeg, ekkor egy off-shore cégbe irányítottak át a pénzt, hogy a befektetésekkel nyereséget érjenek el.

Kulcsárnak állítása szerint hat év alatt kétszáz ügyfele volt, őket három csoportra osztotta: az elsőbe szerinte azok tartoztak, akik nem tudtak semmiről, a másodikba azok, akik ugyan nem tudták, hogy illegális tranzakciókhoz használják pénzüket, de a nyereségből részesedtek. A harmadik csoportba pedig azok tartoztak, akik tudták, hogy bűncselekmény történik, és közreműködésükért pénzt is kaptak. Az ügyfelek közül sokan jelentős veszteséget szenvedtek el. (Kulcsár vallomásáról - és a körülötte felmerült kétségekről - részletesen ebben és ebben a cikkben olvashat.)

Az ügyészség szerint Kulcsár összesen 367-szer, 14 milliárd forint értékben végzett jogosulatlan értékpapír tranzakciókat, és mivel többször veszteség keletkezett, fiktív egyenlegértesítéseket küldött, hogy leplezze a hiányt. Emellett a vád szerint több állami cég és nagyvállalat vezetőjével is megállapodott, hogy a befektetett pénzeknél az elért hozamnál kevesebbet írnak a papírokra, és a plusz pénz egy részét sikerdíj formájában megkapják a cégvezetők. Arról viszont nem tudtak, hogy Kulcsár a sajátjaként kezelte a portfóliójukat. A vádiratban többek között sikkasztás, pénzmosás, vesztegetés, orgazdaság és bűnpártolás szerepel.

Kulcsárnak nyolc év, Taxis Gyuszinak 75 ezer forint

A Fővárosi Bíróság 2008 nyarán született elsőfokú ítéletében kettő kivételével minden vádlottat bűnösnek talált. Heten kaptak letöltendő szabadságvesztést - összesen 26 év 8 hónapot -, és nyolc vádlottra róttak ki vagyonelkobzást, összesen mintegy 1,7 milliárd forint értékben.

Kulcsár Attila nyolc év - a tárgyalásról bilincsben vitték el -, Kerék Csaba öt év letöltendő börtönt kapott, és mindkettejük ellen több százmillió forintos vagyonelkobzást is elrendelt a bíró. Felmentette viszont Rejtő E. Tibort, a K&H Bank korábbi vezérigazgatóját, bár az ügyész rá is letöltendő börtönbüntetést kért. Rejtő Kulcsár főnöke volt a K&H Bankban, és a bíró szerint különleges bizalmi kapcsolatban állt a brókerrel, de nincs bizonyíték arra, hogy segítette volna Kulcsárt a bűncselekmények elkövetésében, és Kulcsár sem tett rá nézve terhelő vallomást.

Sikkasztás miatt börtönbüntetésre ítélte a bíró Forró Tamás egykori televíziós újságírót, Bitvai Miklóst, az Állami Autópálya-kezelő volt vezérigazgatóját, és Garamszegi Gábort, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettesét. Dunai Györgyöt, a Betonút Rt. volt vezérigazgatóját felmentette.

Schönthal Henrik, korábban Amerikában élő üzletembert pénzmosás és sikkasztás miatt négy év börtönnel és - a többi vádlotthoz képest a legnagyobb - 626 millió forintos vagyonelkobzással sújtotta első fokon a Fővárosi Bíróság. A szóbeli indoklás szerint Schönthal két cégét is Kulcsárék rendelkezésére bocsátotta, miközben tudta, hogy mihez nyújt segítséget. A Taxis Gyuszi néven ismert Szekér Gyula 75 ezer forint pénzbüntetést kapott, a vád szerint ő hozta-vitte a pénzt Kulcsár ügyfeleinek.

A Kulcsár-ügyről szóló legfontosabb cikkeinket ebben a gyűjteményben megtalálja.