Bár a kormány már évekkel ezelőtt megígérte, hogy csökkentik a hivatali autók számát, a számvevőszék három állami szervezetnél is úgy találta, hogy indokolatlanul sok dolgozónak jár saját használatú kocsi. A számvevők szerint az Állami Autópálya Kezelőnél, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztőnél és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központnál is túl sokat költenek hivatali autókra. Mindhárom szervezetnél vitatják a kritikát, és egyelőre csak egyikük kezdett spórolásba.

Audik, Volkswagenek és Skodák tucatjai sorakoztak egymás mellett azon a 2006 novemberi - szokatlan módon egy rendőrségi kiképzőközpontban tartott - kormányszóvivői tájékoztatón, amelyen bejelentették, hogy az állam elad 341 minisztériumi autót. Ezzel is demonstrálni akarták, hogy a kormány komolyan veszi azt az ígéretét, a választások után meghirdetett megszorításokat saját magán kezdi el, és csökkenti a saját kiadásait. A kormányszóvivői iroda még annak az évnek a decemberében be is jelentette, hogy az első körben eladott több mint 80 autóból befolyt, mintegy 110 milliós összeget jótékony célra, a hátrányos helyzetű tehetséges diákok ösztöndíjára fogja fordítani.

Úgy tűnik azonban, hogy az egyes minisztériumokban elindított takarékossági program nem feltétlenül terjedt tovább az állam más területeire. Az Állami Számvevőszék múlt héten tette közzé a gyorsforgalmi úthálózattal foglalkozó állami szervezetek - az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK), Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) - működésének ellenőrzéséről szóló jelentését, és ebben ugyan több ponton méltatják a társaságok gazdálkodását, de mindegyiknél megjegyezték, hogy indokolatlanul magasnak tartják a hivatali autókra fordított kiadásokat. A jelentés szerint a 2006 és 2008 közötti időszakot vizsgáló számvevőknek az szúrt szemet, hogy az ÁAK-nál ebben a három évben, a "személyi használatú" gépjárművekkel kapcsolatos kifizetés "három év alatt megközelítette a 700 millió forintot", és ezért mindhárom szervezetnél ellenőrizték az autóhasználati gyakorlatot.

Kérdéses indokok

Mivel a két állami cég (az ÁAK és a NIF) és a közlekedési minisztérium háttérintézményeként működő KKK is a hazai utak fejlesztésével kapcsolatos munkát végez, így értelemszerűen sok olyan munkatársuk van, akiknek gyakran kell autóval utazniuk - például mérnököknek ellenőrizni az utakat -, így nem meglepő, hogy mindhárom szervezet nagy autóparkkal rendelkezik. A számvevőszéki jelentésből azonban az derül ki, hogy sok olyan, jellemzően vezetői posztot betöltő munkatárs is van, akinek munkaköre nem indokolná, hogy saját használatra autót kapjanak.

Az ÁAK esetében például azt állapították meg, hogy "a személyi használatú gépjárművek miatt teljesített kifizetések indokolatlanul magasak, mert a teljes vezetői körben biztosítják a személyi használatot, függetlenül attól, hogy a betöltött munkakör indokolja-e". A NIF-ről szóló részben pedig az szerepel, hogy a cégnél "a munkakör jellege és az ellátott feladat (pl. számviteli, pénzügyi, belső ellenőrzési, humán terület vezetői stb.) 13-14 munkakör esetében nem indokolta a személyi gépjármű használatot". Hasonlóra jutottak a KKK-nál, amelyről azt írják a számvevők: "2008. december 31-én a vezetők 60 százaléka (18 fő) rendelkezett személyi használatú gépjármű jogosultsággal. Ezek egy részét a munkakör jellege, az ellátott feladat nem indokolja (pl. jogi, kommunikáció, gazdasági, informatikai, ellenőrzési terület stb.)" A jelentés szerint ezekben a feladatkörökben az autós utak megoldhatók úgynevezett "kulcsos gépjárművekkel", vagyis olyan autókkal, amelyeket szükség szerint bármely dolgozó igénybe vehet.

"Ez nem vonatkozott ránk"

Mindhárom szervezetet megkerestük azzal a kérdéssel, hogy az autóhasználati gyakorlatukban miért nem tükröződik a 2006-os kormányzati szándék, de mindannyian jelezték, nem tartják jogosnak a felvetést. "Ez nem vonatkozott ránk" - mondta az [origo]-nak Reményik Kálmán, a NIF Zrt. elnök-vezérigazgatója, hozzátéve, hogy a kormány minden évben jóváhagyta az üzleti tervüket, és "ha lett volna olyan elvárás, hogy csökkentsük az autóparkot, akkor azt biztosan jelezték volna". A KKK arra hivatkozott, hogy a szervezetüket 2007-ben, már eleve a takarékossági intézkedések figyelembe vételével hozták létre, így számukra értelemszerűen nem vonatkozott a 2006-os autós spórolási program.

Egyedül az ÁAK állította azt, hogy hoztak takarékossági intézkedéseket, ennek azonban ellentmond az ÁSZ-jelentés, amelyből az derül ki, hogy a személyi használati autók száma alig csökkent 2006 és 2009 között (58-ról 54-re), az erre költött összegek pedig csak tavaly csökkentek jelentősen. 2006-ban 235 millió volt a kiadás, 2007-ben 222 millió, 2008-ban újra 235 millió - áll a dokumentumban, amely 2009-re vonatkozó kiadási adatokat, az ÁAK viszont kérdésünkre közölte, hogy tavaly 146,5 millió forintot költöttek autóhasználatra.

A három szervezet hasonlít abban is, hogy egyikük sem érzi jogosnak az ÁSZ kritikáját. Reményik Kálmán szerint a számvevők összekevertek különböző dolgokat, és így nem megalapozott a bírálatuk. A NIF elnök-vezérigazgatója azt mondta, hogy náluk egyrészt vannak olyan alkalmazottak - például útépítésen dolgozó mérnökök -, akiknek munkájuk természete miatt van szükségük autóra, másrészt pedig vannak olyan vezető beosztású munkatársak, akiknél a javadalmazás része a személyes autóhasználat. "Lehet azt mondani, hogy elvesszük tőlük az autót, de akkor adni kell nekik valami mást, több üdülési csekket vagy több pénzt" - magyarázta Reményik, aki ezért demagógnak tartja az autóhasználattal kapcsolatos kritikákat.

Már régen is próbálkoztak ezzel

A KKK szerint azért nem jogos az ÁSZ bírálata, mert a hivatali autókat állandó jelleggel használó munkatársak "havonta elszámolnak a megtett útról és az üzemanyagról", ha pedig valaki magáncélra használja a kocsit, akkor annak költségét levonják a havi fizetéséből. Az ÁAK pedig azzal érvel, hogy "vezetőink a személyi használatú gépjárműveket elsősorban a feladatellátás érdekében használják", és hozzáteszik, hogy személyi használatú autóval csak egy "szűk kör" rendelkezik: 55 vezető beosztású munkatárs, a közel ezer főt foglalkoztató cégnél.

Abban már eltér a három szervezet, hogy végrehajtanak-e bármilyen változtatást az ÁSZ-jelentés nyomán. Reményik szerint a NIF-nél semmilyen átalakításra nincs szükség az autóhasználat szempontjából, a KKK-nál egyelőre még várnak arra, hogy hivatalosan megkapják a számvevőszéki jelentést, az ÁAK pedig azt közölte, hogy a jelentés hatására 2010-től "megszüntette a korlátlan gépjárműhasználatot", és egy olyan rendszert vezetett be, amely "várhatóan további megtakarításokat tesz lehetővé". Az ÁAK kérésünk ellenére nem közölte, hogy pontosan milyen típusú autókkal rendelkezik, a NIF és a KKK azonban adott egy-egy listát, amelyekből az derül ki, hogy túlnyomórészt középkategóriás autókkal rendelkeznek.

Az ÁSZ kérdésünkre közölte, nincsenek információi arról, mi a helyzet más állami intézmények és cégek autóparkjaival, de figyelmünkbe ajánlották egy 2006-os jelentésüket, amely a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek úgynevezett "tárgyi ellátottságáról" szólt. Ebben szó van hivatali autókról is, és az derül ki belőle, hogy ugyan a kormány már 2006 előtt is próbálkozott a takarékoskodással, de nem járt túl sok sikerrel. 2003-ban még a Medgyessy-kormány döntött arról, hogy átlagosan negyedével csökkenti a minisztériumi autók számát, de két évvel később is csak 13 százaléknál tartottak.