Megakadályozza az Alkotmánybíróság az új Ptk. hatálybalépését

Mégsem lép hatályba az új Polgári Törvénykönyv első két könyve május 1-jén az Alkotmánybíróság hétfői döntése alapján. A Fidesz kérte a hatálybalépésről szóló törvény alkotmányossági vizsgálatát, és alkotmányellenességre hivatkozva, a május 1-i hatályabalépésről szóló rendelkezés megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság határozata szerint túl kevés lett volna az idő felkészülni az új jogszabályokra, a kétlépcsős hatálybaléptetéssel járó átmeneti rendelkezések miatt pedig sérült volna a jogbiztonság. A beadványt benyújtó fideszes képviselő, Répássy Róbert hétfőn azt mondta: idén még biztos nem fog hatálybalépni egy új Polgári Törvénykönyv.

Az Alkotmánybíróság hétfői ülésén megállapította, hogy a jogbiztonság elvének sérülése miatt alkotmányellenes a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvény (Ptké.) első bekezdése, ezért megsemmisítette azt. Az országgyűlés által februárban elfogadott Ptké. első bekezdése arról rendelkezett, hogy az új polgárjogi kódex első két könyve május 1-jén hatályba lép. Az első két könyv a személyekre, a gondnokságra, az alapítványokra és a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A Fidesz megpróbálta megakadályozni, hogy ezek a rendelkezések ténylegesen hatályba lépjenek május elsején, mert a párt az egész Ptk-t felül akarja vizsgálni. (A Fidesz Ptk-ra vonatkozó terveiről részletesen korábbi cikkünkben, itt olvashat.)

Ezért fordult Répássy Róbert fideszes országgyűlési képviselő az Alkotmánybírósághoz a hatálybalépésről szóló Ptké. alkotmányellenességének megállapítását kérve. Répássy beadványában arra hivatkozott, hogy túl rövid az idő májusig, kevés a felkészülési idő. Érvelése szerint hiába fogadta el a parlament tavaly szeptemberben az új Ptk-t, a felkészülési idő kezdetét nem lehet onnantól számítani, mert a hatálybalépés időpontja még sokáig kérdéses maradt: a május elsejei dátum csak március 2-án vált egyértelművé.

Répássynak volt egy másik érve is. A Ptké. alapján a polgárjogi kódex többi része csak az első két könyv után, több mint fél évvel, 2011 januárjában (illetve van olyan rendelkezés, amely csak 2015-től) lépne hatályba. Répássy szerint ez a jogtechnikai megoldás, amely a Ptk. hét könyvének hatálybalépését két időpontra osztotta, átmeneti rendelkezések megalkotását tette szükségessé, és ez az alkalmazandó joganyag áttekinthetetlenné válását eredményezte.

"Kirívóan rövid" volt a felkészülési idő az Ab szerint

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői határozata mindkét érvvel egyetért. A hatvannapos felkészülési időt kirívóan rövidnek minősítette a testület. Az Ab megálla­pította, hogy a fel­készülési idő akkor nyílik meg, amikor az új szabályok nyilvá­nosan hozzáférhetővé válnak, és mindenki számára egyértelmű azok hatályba lépé­sének időpontja is.

Az Alkotmánybíróság indoklása kitér arra is, hogy más a "kellő felkészülési idő" megítélése "a tartósság igényével megalkotott, általános, alapvető életviszonyokat érintő, a reformálás igényével fellépő, az egész jogrendszerre hatást gyakorló" törvénykönyv hatálybalépésénél, mint az "átlagos" törvényeknél.

A kétlépcsős hatálybaléptetés pedig, az Ab szerint jogszabályok tömegének módosítását indokolta és ez a hatályos, bizonyos rendelkezéseiben szintén módosított régi Ptk., valamint az új Ptk. első két könyvének együttes alkalmazását követelte volna meg, ráadásul maga a Ptké. is 211 paragrafust, mintegy 750 rendelkezést tartalmaz, és összesen több mint ezer jogszabályhelyet módosít. Az Alkotmánybíróság határozatában olvasható az is, hogy a kétlépcsős hatálybaléptetés miatt, a jogalkalmazóknak néhány hónapon belül kétszer is terjedelmes jogszabály-változásra kellett volna felkészülniük.

Répássy: Idén még nem lesz új Ptk.

Az Alkotmánybíróság többször tárgyalt már Répássy beadványáról, de döntést eddig nem hoztak. Balsai István, a Fidesz elnöki stábjának jogi igazgatója a múlt héten az [origo]-nak azt mondta, hogy ha május 1-ig nem hoz döntést az Alkotmánybíróság, vagy ha nem állapítja meg a Ptk. alkotmányellenességét, akkor kormányra kerülése után a Fidesz első intézkedései között lesz a hatályba lépett első két könyv visszavonása.

Répássy hétfőn üdvözölte az Ab-döntést, és az MTI-nek azt mondta: idén még biztosan nem fog hatálybelépni egy új Polgári Törvénykönyv. Szerinte az új parlament átfogó felülvizsgálat után, egy hosszabb, legalább egy éves felkészülési idővel fogadná el az új Ptk-t.

A kormány tudomásul veszi

Tudomásul veszi a kormány az Ab döntését, ugyanakkor hiányosnak tartja a jogi érvelését - közölte a Kormányszóvivői Iroda. A kormány szerint a hatályba lépési idő megfelelt az Ab korábbi gyakorlatának, és sajnálatos, hogy a törvény megsemmisítésével az Ab "fogyatékos emberek tízezreinek véleményével szemben döntésével megakadályozta egy jogkiterjesztő törvény hatálybalépését".

A kormány szerint sajnálatos az is, hogy a Ptké. megsemmisítése "a közhatalmat gyakorlók bírálhatóságát, a tényfeltáró újságírás működését megkönnyítő törvénymódosítás hatálybalépését is megakadályozta", vagyis a nyilvánosság és a fogyatékosok is veszítettek a Ptké. megsemmisítésével.

Fogyatékosságügyi szervezetek a Répássy-beadvány elutasítását kérték

A Ptk. miatt korábban tíz jogvédő és fogyatékosságügyi szervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult. Ők azt kérték a testülettől, hogy utasítsa el Répássy beadványát.

Az egyik szervezet, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) korábban az [origo]-val azt közölte: a civilek álláspontja szerint az új Ptk. első két könyvében foglalt szabályok javítottak volna a jelenleg gondnokság alatt álló mintegy 80 ezer ember helyzetén. Az Alkotmánybírósághoz forduló civilek szerint a jelenleg hatályos szabályozás súlyosan korlátozza ezeknek az embereknek az önrendelkezési és általános cselekvési jogát, az új Ptk. pedig e jogok gyakorlását segítette volna.

Az Alkotmánybíróság indoklása szerint azonban a változások hiába hatnak összességében az önrendelkezési jog erősítése irányába, "oly módon hárítanak fokozott kockázatot a címzettekre (különösen a gondnokokra, a támogató személyre és a gondnokolt személyekkel magánjogi viszonyba kerülő más személyekre), hogy a megismerés és a felkészülés megfelelő lehetőségének hiánya, sérelmet okozhat az érintettek számára a jognyilatkozataik megtételénél". Az indoklásban az áll, hogy amíg a jogalanyok nem ismerik kellőképpen az új szabályokat, több "akarathibás", vagy álképviselővel kötött, érvénytelen szerződés születhet.

Az Alkotmánybíróság hétfői döntéséhez Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Bragyova András alkotmánybíró különvéleményt csatolt. Bragyova nem ért egyet azzal, hogy a Ptké. első bekezdése alkotmányellenes lenne. Szerinte nem volt kevés a felkészülési idő, mert a felkészülést már november 20-án el lehetett kezdeni, akkor, amikor a Ptk. megjelent a Magyar Közlönyben.