Ki fél Orbán Viktortól? - külföldi lapszemle

2010.04.26. 8:15

Az Európai Bizottság elnöke vasárnap este írásban és szóban, Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár hétfőn gratulált Orbán Viktornak a Fidesz győzelméhez. Orbán a baloldali Libération portréja szerint a populista jobboldal ingatag, de kitartó vezetője, a Le Figaro pedig azt írja, végre visszakapja trónját és koronáját. A New York Times arról ír, a kétharmad birtokában a Fidesznek nem kell egyezkednie a Jobbikkal. Külföldi lapszemle.

Telefonon és írásban is gratulált Orbán Viktornak választási győzelméhez José Maneul Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke vasárnap este. Szóban - az Európai Bizottság közlése szerint - az elnök azt hangsúlyozta, hogy "meggyőző választási sikerét" a leendő miniszterelnök "világos európai programra és az európai értékek melletti erős elkötelezettségre alapozva érte el". "Hivatalba lépése meghatározó jelentőségű időszakra esik, hiszen Magyarországnak a többi uniós tagállammal együtt következetesen kell fellépnie a gazdasági válság kihívásainak való megfelelés érdekében" - fogalmazott Barroso az üzenetben.

"Az Európai Unió már tanúbizonyságot tett egységéről és szolidaritásáról, segítséget nyújtva tagállamainak a válságból kivezető út megtalálásához. Ezzel összhangban a közeljövő egyik prioritása az Európa 2020 stratégia elfogadása és megvalósítása lesz, melynek során számítunk elkötelezettségére és támogatására" - tette hozzá. "Eredményekben gazdag miniszterelnöki munkát kívánok Önnek, és örömmel várom, hogy együtt munkálkodhassunk közös európai terveink sikeres megvalósításán" - üzente Orbánnak Barroso.

Nicolas Sarkozy francia elnök "szívből gratulált" hétfőn Orbán Viktornak a Fidesz választási győzelméhez. "A Fidesz választási eredményei különleges felelősséget ruháznak a pártra éppen azelőtt, hogy Magyarország - több mint hatéves uniós tagság után - 2011 első félévében átveszi az Európai Unió soros elnökségét" - írta Orbánnak címzett levelében a francia elnök. "Az európai elkötelezettség és az ország egysége lesz a legfontosabb ebben az időszakban Magyarország és egész Európa sikere érdekében" - tette hozzá Sarkozy.

Angela Merkel német kancellár levelet küldött Orbánnak, amelyben "szívből jövő jókívánságait" tolmácsolta a választási sikerhez  - közölte a kancellári hivatal. Merkel azt írta, hogy a választások után Orbán nagy politikai és gazdasági feladatok előtt áll, és ezek teljesítéséhez sok erőt és sikert kívánt. A német kancellár levelében arra is kitért, hogy szerinte a Fidesz hatalmas többségéből különleges felelősség adódik Magyarország jövője szempontjából. Merkel biztosította Orbán Viktort arról, hogy munkájában megbízható partnerként számíthat Németországra és örömmel tekint várható kollegiális együttműködésükre.

Az Európai Parlament néppárti képviselőcsoportjának frakcióvezetője is gratulált

"Ez a választási eredmény korszakhatár Magyarország történelmében. A Fidesz elsöprő győzelme elhozza a siker időszakát az ország számára" - nyilatkozta Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti képviselőcsoportjának frakcióvezetője. Üdvözölve a Fidesz példátlan győzelmét, Joseph Daul annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Fidesz vezetésével Magyarország ismét sikeres és gyarapodó országgá válik.

"Ez a választás határvonal Magyarországnak. Az elmúlt nyolc év szocialista kormányzása komoly gazdasági, szociális és morális károkat okozott Magyarország számára. A hazugság, korrupció és sikertelenség korszakának véget kellett érnie. A választási eredmények egyértelműen megmutatják, hogy a magyar polgárok szakítani akarnak ezzel a korszakkal és tisztességes, sikeres és erős kormányt akarnak" - emelte ki a legnagyobb európai parlamenti képviselőcsoport elnöke.

"A Fidesznek most megadatott az a történelmi felelősség, hogy visszavezesse az országot a siker útjára, az útra, amely közelebb hozza Magyarországot Európához. Személyes meggyőződésem, hogy Orbán Viktor, az Európai Néppárt alelnöke, mind Magyarország mind Európa kölcsönös érdekeivel összhangban fog kormányozni" - hangsúlyozta Daul.

"Szeretnék gratulálni a magyar polgároknak a választásokon kifejezett példátlan egységért, és a Fidesz-KDNP-nek az elsöprő győzelemért. Szeretnék külön gratulálni Orbán Viktornak ezért a történelmi eredményért. Ezúton szeretnék erőt és sikert kívánni az egész magyar nemzetnek" - zárta gondolatait Daul.

Új Szó: Magyarország a Fideszé lett

"Nem hozott semmilyen meglepetést a választások második fordulója Magyarországon, mivel az erőviszonyok egyértelműen kialakultak már két héttel ezelőtt. Amikor is az emberek tulajdonképpen visszaállították az 'egypártrendszert'. Már az első fordulóban eldőlt, hogy a Fidesz teljhatalmat kapott tőlük" - írja hétfői számában az Új Szó című szlovákiai magyar napilap, amely szerint a Fidesznek a választásokon gyakorlatilag nem volt ellenfele.

"A kocka tehát el van vetve, a Fidesz legalább négy évre szinte közfelkiáltással szinte teljhatalmú kormányzásra ítéltetett. Teljesen mindegy, hogy a majdnem össznépi hurrát az általános kétségbeesés, avagy a vakhitből táplálkozó düh, esetleg az ugyancsak vakító szeretet generálta. Ezért nincsen sok értelme azon filózni, mi lesz/lehet abból, ha egyetlen párt kap meg bizományba egy országot" - írja Barak László, a szerző. Barak szerint "úgyis kiderül, mint a terhesség, hogy úgy bánik-e majd vele, akár az állatkínzásra hajlamos hülyegyerek egy ajándékba kapott palotapincsivel, vagy megbecsüli, és olyan féltve őrzött kincsként kezeli, ahogy a normális helyeken családi ereklyékkel szokás bánni".

"Elvileg mindkét lehetőség adott. Aminek az utóbbi magatartásra kell sarkallnia Orbánékat az nem más, mint az MSZP tündöklésének és bukásának története" - zárja kommentárját az Új Szó.

New York Times: A Fidesznek nem kell tárgyalnia a Jobbikkal

Az új magyar kormány számára a szilárd többség azt jelenti, hogy nem kell majd tárgyalnia a Jobbikkal és megkísérelheti csökkenteni annak befolyását - írta egy elemzőt idézve a hétfői The New York Times azzal kapcsolatban, hogy a jobbközép párt kétharmados többséget szerzett a parlamentben. A Jobbik valószínűleg úgy fog reagálni, hogy megemeli a hangját, de számszerűleg kisebbségben lesz - mondta a lapnak Gyulai Attila, a budapesti Political Capital intézet ügyvezetője. A tekintélyes liberális lap kiemelte: Orbán Viktor - korábbi miniszterelnök, aki 1989-ben vált híressé, amikor ellenzéki vezetőként a szovjet csapatok kivonását sürgette - azt ígérte, nem engedi meg, hogy a szélsőjobb nyomást gyakoroljon rá.

A Prágából keltezett írás szerzője kiemelte: a kétharmados többség révén a Fidesz az ellenzékkel való szövetség nélkül hozhat törvényeket, egyebek mellett lényeges gazdasági kérdésekben. Orbán Viktor a jogrend helyreállítását és azt ígérte, kihúzza az országot a recesszióból. A Jobbikot úgy jellemezte a lap, hogy a párt nemzetközi megvetés tárgya lett - bírálói megfogalmazása szerint - alig burkolt antiszemitizmusa és a jelentős roma népességgel szemben használt nyelve miatt.

A The New York Times kiemelte: Orbán Viktor megvalósíthatja azt az ígéretét, hogy áramvonalasítja a kormányzati apparátust, állampolgárságot ad a határon túli magyaroknak és felére csökkenti a parlamenti képviselők számát. Elemzők azonban figyelmeztetnek: az elsöprő többség egyben azt jelenti, hogy a választóknak a kormány iránti támogatása megcsappanhat, ha nem tudja teljesíteni azt az ígéretét, hogy kivezeti az országot a recesszióból. Az újság azt is megemlítette: a hivatalba lépő kormány jelezte, tárgyalni akar a Nemzetközi Valutaalappal, hogy a 2010-es céladatnál, a GDP 3,8 százalékánál magasabb lehessen a költségvetési hiány. Elemzők azonban rámutattak: az amúgy is ideges pénzügyi piacok szoros figyelme mellett az új kormány nem lesz képes arra, hogy túlságosan eltérjen az IMF által előírt szigorító intézkedésektől.

The Wall Street Journal: A Fidesz elijesztheti a külföldi befektetőket

A magyar gazdaságra nézve veszélyt jelent, hogy a Fidesz, a magyar vállalkozások támogatása jegyében elijesztheti a külföldi befektetőket - írta hétfőn a magyar választásokról szóló beszámolójának internetes változatában a The Wall Street Journal című amerikai lap európai kiadása (WSJE). Az amerikai üzleti körök kedvelt napilapja szerint ez az elijesztés abban nyilvánulhat meg, hogy szigorúbb szabályokat hoznak a közbeszerzési, illetve a privatizációs eljárásokra, illetve korlátozhatják a külföldi tulajdonlás arányát a vállalatokban.

A WSJE a választások kimenetelét értékelve megállapította, hogy Magyarország kommunizmus utáni történelmében ez az eddig elért legnagyobb arányú többség, ami "elsöprő erejű" hatalmat ad a kormánynak ígéretei beváltására. Ezen ígéretek közül a lap kiemelte az adócsökkentést, a közigazgatás áramvonalasítását, a szociális kiadások emelését, valamint az állampolgárság megadását a külföldön élő magyaroknak. Az amerikai lap idézett olyan magyar véleménynyilvánítót - egy távközlési vállalkozás igazgatóját -, aki attól tart, hogy az előző kormány által a válság leküzdése érdekében hozott megszorító intézkedések irányvonalát az új kormány vissza fogja fordítani.

Idézett azonban a WSJE olyan egyetemistát is, aki derűlátó Fidesz-szavazóként bízik az ország talpra állításában, és aki szerint "Orbán hagyományos gondolkodásmódú, de nem ódivatú", és aki szerint a Fidesz kereszténydemokrata néppártként határozza meg önmagát, Orbán vezetési stílusa pedig "bár kissé katonásnak látszik, működőképes". Preston Keatnek, a londoni székhelyű Eurázsia Csoport kutatóintézet Magyarország-szakértőjének a véleményét idézve a The Wall Street Journal Europe azt írta: bár a Jobbik által elért eredmény nem kirívóan magas az európai országokban tapasztalható 10-15 százalékos nacionalista szavazói bázishoz képest, a valódi veszély az, hogy a Jobbik "fasisztább/rasszistább", mint sok európai megfelelője. A Jobbik tagadja a fasizmussal való kapcsolatát - tette hozzá a lap.

Krónika: a Jobbik hiteltelenítheti a határon túli magyarok erőfeszítéseit

Az erdélyi Krónika a magyarországi választási eredmények tükrében megállapítja: az erdélyi magyar politikai alakulatok között valóságos versenyfutás indult annak kapcsán, hogy melyikük is a leginkább legitim képviselője a romániai magyar közösségnek a magyar-magyar viszonyrendszerben. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és sajtója már a magyar országgyűlési választások első fordulóját követően igyekezett bizonygatni, hogy csakis a szövetség lehet az egyetlen hiteles partner, hiszen parlamenti, sőt kormánytényező. Szintén érvként hozták fel, hogy a magyar érdekképviseletnek a mindenkori magyar kormánnyal kell jó viszonyt ápolnia.

Arra sem árt azonban odafigyelni - írja a lap -, hogy Magyarország részéről ki tűzi zászlajára a határon túli magyarok ügyét. "A Fidesz egyedüli, kétharmados kormánypártként természetesen jó eséllyel valósíthatja meg elképzeléseit, ám oda kell figyelnie arra, hogy nemzeti ügyekben nehogy jobbról előzze a Jobbik. A veszély valós: a Fidesz stabil kormánytöbbsége ellenére az ellenzéki szélsőjobboldali párt parlamenti középerőként immár jóval nagyobb mozgástérrel rendelkezik" - olvasható a lapban. Szerinte a Jobbik a most megerősített legitimitás nyomán ismét vérszemet kaphat, erre enged következtetni a párt európai parlamenti képviselőjének, Szegedi Csanádnak a kijelentése is, amelynek értelmében képviselői irodát készült nyitni a Székelyföldön.

"Márpedig a Jobbik amellett, hogy valós társadalmi problémákat is fölvet, hamisítatlan, cigányozó-zsidózó szélsőjobb párt, ilyen minőségében pedig civilizált közegben vállalhatatlan erő" - állapítja meg a cikk szerzője. Kifejti: ha Jobbik tematizálhatja a határon túli politikát, és ebbéli erőfeszítésében még partnerre is talál bizonyos határon túli szervezetekben - lásd a Székely Nemzeti Tanács egyes tagjainak üdvözlő levelét, amely a Jobbik félhivatalos, feketeöves náci hírportálján jelent meg -, az minden, a magyar nemzet egységesítését és a határon túli közösségek megmaradását célzó erőfeszítést hitelteleníthet Európa és a világ közvéleménye előtt - a kettős állampolgárságtól kezdve az autonómiaküzdelemig.

Hargita Népe: A Fidesznek megfontoltan kell kezelnie a határon túli magyarság ügyét

A Csíkszeredában szerkesztett Hargita Népe hétfői számában úgy látja: Orbán Viktoréknak nem lesz könnyű dolguk sem a belpolitikában, sem a külpolitikában. A gazdasági válság meghatározza majd belső mozgásterüket, a szomszédokkal való nézetkülönbségek rendezése pedig meghatározó célkitűzése kell legyen az új magyar külügyminiszternek.

A kétharmados többség kapcsán vannak a határon túli magyarokat is érintő kérdések, amelyek újra napirendre kerülhetnek, mint például a kettős állampolgárság kérdése - írja a szerző. Kifejti: a kettős állampolgárság problémáját elvileg most a magyar parlamentből meg lehetne oldani, kérdés azonban, hogy a magyar társadalom miként viszonyul majd a dologhoz - állapítja meg. A kommentátor szerint a fonalat nem onnan kell felvenni, ahol a magyarországi népszavazás idején megszakadt, hanem teljesen új érvelési alapokra kell helyezni azt az esetleges kampányt, amit ennek érdekében az ügy támogatói folytatnak majd.

Ha a kettős állampolgárság kérdését az anyaországon belül könnyebb lesz eldönteni, annál bonyolultabbnak bizonyulhat külpolitikai téren - vélekedik a szerző, aki úgy látja: míg Románia esetében a reakció a külügyminisztérium részéről lehet akár teljesen pozitív is, addig például a szlovákok várhatóan a lehető legellenségesebben fognak hozzá viszonyulni.

Ami az erdélyi magyarokat illeti, a budapesti kormánynak nemcsak a kettős állampolgárság ügyét kell napirendre tűznie, hanem valamilyen szinten legalább kísérletet kell tennie a "magyar ügy" rendezésére, vagyis az egésznek egy nagyobb koncepció részét kell képeznie - írja a lap. A mostani romániai hatalom részéről mutatkozik bizonyos hajlandóság arra, hogy a magyarok követeléseit rendezzék, az RMDSZ kormányon van, így aktívan tudja befolyásolni az esetleges megoldási kísérleteket, a Fidesz a kormányzó Demokrata Liberális Párttal (PD-L) együtt foglal helyet a Néppártban, ami szintén közeledési alapot jelenthet. "A lényeg az, hogy nem harciasan, hanem higgadtan kell felvetni az előbb a magyar közösség legitim képviselőivel alaposan megvitatott és kidolgozott stratégiát" - olvasható a Hargita Népében.

Adevarul: Valóságos "királlyá" koronázták Orbánt

A Fidesz kétharmados választási győzelme bő mozgásteret biztosít számára, Orbán Viktort valóságos "királlyá" kronázták Magyarországon - írta hétfőn az Adevarul. A bukaresti napilap nemzetközi rovatában nagy fényképpel kísért, kommentáló elemeket is tartalmazó tudósítást közölt a magyarországi választásokról. Nyomtatott kiadásának nagybetűs címében a lap azt írja: "Orbán Viktort Magyarország 'királyává' koronázták". Orbán mostantól számos reformot valósíthat meg, köztük a parlament létszámának csökkentését, a választási rendszer átalakítását, megadhatja a kettős állampolgárságot a határon túli magyaroknak, sőt, akár az alkotmánybírók személyét is eldöntheti - olvasható a lapban.

Idézi a lap Nigel Rendellt, a londoni RBC Capital szakértőjét, aki úgy vélekedik: a külföldi befektetők megkönnyebbülten lélegeznek fel egy parlamenti abszolút többséggel rendelkező, kereszténydemokrata Fidesz győzelme láttán. A szakértő szerint Orbán így megoldhatja az előző kormányok által függőben hagyott nehéz problémákat. Ha Magyarországnak sikerül megvalósítania a szükséges reformokat, Közép-Európa egyik legvonzóbb országává válik - véli a szakértő.

Az Adevarul azt írja: a párt számára a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása élvez elsőbbséget. Egyelőre nem ismertek az ezzel kapcsolatos részletek - írja -, de Orbán Viktor és Martonyi János jövendő külügyminiszter megnyilatkozásaiból úgy tűnik: nem arról van szó, hogy a határon túli magyarság "egy tömbben" kapná meg a kettős állampolgárságot, hanem arról, hogy tagjai számára megkönnyítenék annak megadását. A lap hozzáfűzi: a szomszédos országok magyarjai ráadásul nem rendelkeznének szavazati joggal.

Libération: Orbán karizmája nem kopott az idővel

A Libération a "kitartás győzelmének" nevezte, hogy az egykori rendszerváltó politikus visszatér az 1998 és 2002 között egyszer már elfoglalt miniszterelnöki székbe. A baloldali lap hosszan felidézte a Fidesz történetét. A cikkíró meglátása szerint Orbán "kiváló szónok, olyan karizmával rendelkezik, amely nem kopott meg az idővel". "Sugárzó és szívélyes, a pártban mindenki ugyanúgy szereti az embert, mint a politikust" - idéz egy Fidesz-tagot a lap.

A Libération szerint Orbán ugyanakkor nem habozik feszültséget provokálni a szomszédos országokkal a romániai és a szlovákiai magyar kisebbségek kérdését felhasználva. A 2002-es veresége után "egy a zászló alatt" a teljes jobboldal összefogása érdekében a szélsőjobboldali választókat is megszólítja, úgy ítélve meg, hogy az antikommunizmus és a nacionalizmus az egyetlen összekovácsoló erő. "Ingatag politikus, nem az értékek függvényében, hanem a saját és pártja érdeke szerint cselekszik" - idézi a lap Magyar Kornéliát, a Progresszív Intézet igazgatóját.

"A jobboldal vezetője elhagyja a parlamentet, ahol négy év alatt egyetlen egyszer szólal fel. A néphez beszél az utcán. Hiteltelenné teszi az intézményrendszert, folyamatosan az ellenségnek és hazaárulóknak tekintett szocialisták és a liberálisok ellen kampányol" - hangsúlyozza a lap. A szerző szerint "a Fidesz által ügyesen kiépített kis médiahatalom is átvette ezt a gyűlöletbeszédet, amely meghatározóvá vált a politikai életben és megosztotta a társadalmat".

Radikális kampánya ellenére, amelyben a lap szerint a látens antiszemitizmust is szította, 2006-ban a Fidesz elvesztette a választást. Kende Péter szerint Orbán és a Fidesz vezetői nem antiszemiták, de tartózkodnak attól, hogy cenzúrát gyakoroljanak ezekkel a gondolatokkal szemben, mert ez is része a politikájuknak. "Orbán pártja soha nem határolódott el a szélsőjobboldali értékektől, és ez az, ami megkülönbözteti a nagy európai konzervatív pártoktól" - vélte a lapban a történész.

A Libération szerint a korrupciós ügyektől meggyengült szocialista kormányok hibái tették lehetővé Orbánnak a revánsot. De a baloldali kudarc mérete és az új szélsőjobboldal megerősödése némileg változtatott a helyzeten, és Szabó Márk, a Nézőpont Intézet elemzője szerint ez Orbánt arra kényszeríti, hogy miközben tíz év alatt antikommunista háborús gépezetté tette a Fideszt, most az országot összefogni képes egyetlen párt vezetőjeként jelenjen meg. A lakosság várakozása óriási és ha a Fidesz erre nem tud válasszal szolgálni, a szélsőjobboldali Jobbik továbberősödhet - írta a Libération.

Le Figaro: Orbán visszakaphatja trónját és koronáját

A konzervatív Le Figaro Orbán Viktor, uralkodó magyar címmel mutatta be egy teljes oldalon a Fidesz elnökét. A lap azt írja: Budapesten ismét terjed a régi vicc: Miért vitette át Orbán Viktor miniszterelnökként Szent István koronáját a parlamentbe? Azért, hogy esténként titokban felpróbálhassa. "Mostantól az ambiciózus Orbán, aki nyolc éve tűkön ült az ellenzékiségben, visszakaphatja trónját és koronáját" - fogalmazott ironikusan a konzervatív lap.

Az egységet, rendet és biztonságot ígérő programja alapján választották meg a lap szerint a Fideszt, és a megszerzett kétharmados "teljhatalmat" - amelyre a rendszerváltás óta nem volt példa - a jobboldal a képviselők számának megfelezésére és a közalkalmazottak számának lecsökkentésére, valamint az önkormányzatok megreformálására fogja használni. Drasztikus, de szükséges intézkedésekre, azért hogy Orbán szavaival Magyarország a régió legversenyképesebb államává váljon - tette hozzá az újság.

Arra a kérdésre, hogy a Fidesz elnöke képes lesz-e megfelelni a kihívásnak, a lap egy diplomatát idéz, aki szerint Orbán már nem lobbanékony és ingatag fiatalember, hanem kezd államférfivá válni. Kövér László, a Fidesz másik alapítója szerint is barátja megváltozott az elmúlt nyolc évben: "A csalódások érzékennyé tették. Érettebb és fegyelmezettebb lett".

Orbán előző kormányzásának gazdasági mérlege a Le Figaro szerint pozitív, de nacionalista megszólalásai és flörtölése a szélsőjobboldali MIÉP-pel már sokkal kevésbé tetszett az Európai Uniónak. "A Fidesz nem populista, csak népszerű" - szokta mondani a lap szerint Orbán azoknak, akik opportunizmusát szemére hányják. A 2002-es nem várt vereségét a Le Figaro szerint Orbán nagyon rosszul vette: nem fogadta el a választók döntését, nem járt be a parlamenti ülésekre, a haza ellenségeinek tekintette az ellenfeleit, és inkább az utcán politizált.

Der Standard: Ha visszatér a normalitás, eltűnik a Jobbik

A Jobbik megerősödésének okairól és lehetséges következményeiről közölt vendégkommentárt hétfőn a Der Standard című liberális osztrák lap. Félteni kell-e a magyar demokráciát és az országban élő kisebbségeket? - tette fel a kérdést Marco Schicker, a Pester Lloyd című német nyelvű budapesti lap főszerkesztője. A Jobbik nem egyszerűen a mai kor jelensége, ahogy Orbán Viktor külföldi újságírók előtt nemrég a hasonló nyugat- illetve kelet-európai pártok megerősödésére utalva "akarta elintézni a dolgot" - fogalmazott a szerző. A Jobbik és a Gárda megerősödése azokat a mechanizmusokat igazolja, amelyek mindig is fasiszta mozgalmak létrejöttéhez vezettek és vezetnek. Ezekben a folyamatokban nem kevés szerepe van a középtől jobbra álló politikai erők választási taktikájának és annak a kísérletnek, hogy ártalmatlan színben tüntessék fel ezeket a mozgalmakat - írta, de azt is hozzátette: a Jobbik megerősödésének valódi táptalaja az MSZP politikája volt.

A növekvő veszéllyel csak a demokratikus erők közötti alapkonszenzushoz való visszatéréssel lehet szembeszállni, ideértve a parlamenten belüli minimális együttműködést. A felelősség elsősorban a választás győzteséé, akinek most politikai érettséget kell mutatnia és felismernie, hogy "a szlovák határon tett revansista jelszavak és a nemzeti lobogó folyamatos lengetése" sem neki, sem az országnak nem használ, hanem csak a radikálisokat erősíti - vélekedett a cikkíró. Ugyanakkor a gyenge magyarországi civil társadalom is támogatásra szorul. A Lehet Más a Politika bekerülését a parlamentbe Schicker "a remény egyik tényezőjeként" értékelte, amelyet "még sok másik fog követni". A zsidó közösségnek, a romáknak és más, vallásukban, származásukban vagy életmódjukban megtámadott csoportoknak az ország egyenlő jogú polgáraiként kell hallatniuk a hangjukat és ujjára koppintaniuk politikai elitjüknek. Csak így lehet a többség életét jobbá tenni és egyúttal védeni a kisebbségeket. Ha az országnak stabilitásra és normalitásra lesz kilátása, akkor eltűnik "a Jobbik és társai rossz szelleme", amely azért született meg, mert "mi, polgárok rossz kezekre bíztuk az életünk feletti ellenőrzést, és önként kiskorúnak nyilvánítottuk magunkat" - fogalmazott Marco Schicker a Der Standardban.

A lap rövid, a Reuters brit hírügynökség alapján írt tényszerű tudósításban számolt be a választás eredményeiről. Emellett kiemelte, hogy gyors kormányalakításra lehet számítani. Gyakorlatilag biztos, hogy a külügyminiszter Martonyi János lesz, akinek személyével Orbán Viktor külpolitikai folytonosságot jelez. Gazdaságpolitikai téren adócsökkentéseket jelentett be a Fidesz elnöke. Mozgástere mindenestre korlátozott, s Fidesz-vezetők nemrégiben tett kijelentései szerint az adócsökkentésekről viták folynak a párton belül.

Die Presse: Nem kell félni Orbántól

Ki fél Orbán Viktortól? - kérdezi címében az osztrák Die Presse kommentárja. Nem kell félni Orbán Viktortól - válaszolt saját kérdésére a konzervatív napilap munkatársa. Először ki kell várni, mihez kezd a Fidesz elnöke a kétharmados többség birtokában, s csak azután kell ítélni. A "féljetek Orbán Viktortól hangulat", amelyet mindenekelőtt a választáson súlyos vereséget szenvedő szocialisták terjesztettek a határokon át, talán még kitart egy ideig, de el fog párologni. A magyar választó szólt, szabadon és igazságosan, és több mint egyértelmű felhatalmazással látta el Orbánt - fogalmazott.

Hogy mihez kezd Orbán ezzel a felhatalmazással, az az ő dolga - írta a szerző. Az ellenzékben töltött nyolc év alatt jogosan ébredtek kételyek a Fidesz elnökének politikai nagyságát illetően. Orbánban túlteng a becsvágy, makacs, kőkemény és "hiperpatrióta", de ezek a tulajdonságok önmagukban nem rosszak egy politikusnál. Aki találkozott vele, az tudja, hogy borotvaéles eszű, káprázatos taktikus, és nagyon meggyőző tud lenni. Olyan "telivér politikus", amilyenből nem sok létezik.

Egyáltalán nem kell félni Orbántól, előbb meg kell figyelni, mit ér el a rendelkezésére álló túlnyomó többséggel a belpolitikában, és valóban provokálni akarja-e Magyarország ideges szomszédait - vélekedett a Die Presse kommentátora. Mindenesetre sok szól amellett, hogy Orbán sokkal hamarabb elbánik a "Magyarországot mostanában bejáró jobboldali radikális kísértettel", mint az eddigi szocialista kormányok tennék.

Hospodárské Noviny: Orbán Viktor majdnem Obama-szerepben

"Orbán Viktor olyan, mint egy tábornok, aki a magyar konzervatív hadsereg élén éppen törvényes fordulatot hajt végre Magyarországon. Ez az állítás csak egy kicsit túloz. Legalábbis a hadseregbeli hierarchiával való összehasonlítás ül: a konzervatív Fidesz egyenlő Orbánnal. És Orbán, az a Fidesz" - írja Martin Ehl, a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap hétfői számában.

Rámutat, hogy a nagy riválistól, a szocialista párttól eltérően, amelynek keretein belül sok csoport és platform létezik, a Fidesz megalakulása után "fokozatosan világos hierarchiával rendelkező hadsereggé, fordított piramissá vált, amely egyetlen emberen egyensúlyoz". Az újság szerint a magyarok a reformok előtt cselező, korrupcióval és csalásokkal teli nyolcéves szocialista-liberális kormányzás után adták át a hatalmat Orbánnak, bár "ismerik, és tudják, hogy ő sem sokkal jobb, mint a volt szocialista vezetők". "Ez a férfi most a magyarok többsége számára a legfőbb reményt jelenti, hogy kivezeti őket a jelenlegi politikai, gazdasági és társadalmi válságból" - mutat rá a lap, majd vázolja Orbán és a Fidesz politikai pályáját.

Orbánék politikáját "mozgósító konzervativizmusnak" minősíti, amely Magyarországon túlsúlyba került a "patríciusi konzervativizmussal" szemben, amely inkább alapszik a polgári elveken és támogatja a liberális gazdaságpolitikát. A szerző azt állítja, hogy Orbán Viktor az államra helyezi a hangsúlyt, az államé lesz a főszerep a gazdaságban. A gazdaság lesz az, amivel az új kormányfőnek leginkább foglalkoznia kell majd. "Reformra van szüksége az államigazgatásnak, az egészségügynek, az oktatásnak, a közlekedésnek, talán az állam minden részének" - jegyezi meg Martin Ehl. Úgy véli: biztosra lehet venni, hogy Orbán "tisztogatást hajt végre az államigazgatásban". A nagy kérdés az, hogy ennek az indítéka "az állam kiadásainak a csökkentése vagy a politikai ellenfelek iránti bosszú" lesz-e.

A szerző azt várja, hogy Orbán leginkább a hazai feladatok megoldására fogja összpontosítani erejét, s talán kevésbé fog foglalkozni a magyar kisebbségek védelmével, bár a nemzeti önazonosság és a kisebbségek védelme szintén a Fidesz "ütőkártyái" közé tartoznak. "Orbán Viktor a választások győzteseként hatalmas, komplex és egyáltalán nem egyszerű kihívás előtt áll. Választóinak elvárásai és reményei szinte Obama-félék. Valószínű, hogy 1989-1990 óta egy posztkommunista demokratikus ország egyetlen politikusa sem állt ilyen feladat előtt" - zárja portréját a Hospodárské Noviny.

Le Soir: A romakérdés a térség legnagyobb problémája

Fennáll a kockázata annak, hogy a szlovákiai magyar kisebbség kérdése a politika napirendjére kerül - írta a Fidesz választási győzelmét értékelő, hétfőn megjelent cikkében a Le Soir című, baloldali liberális szemléletű, francia nyelvű brüsszeli lap. Az írás szerzője, Pascal Martin emlékeztetett a magyar nyelvhasználatot korlátozó szlovák nyelvtörvényre, valamint arra, hogy június 12-én a szlovákok is urnához járulnak. Szerinte nagy lesz a kísértés a határ két oldalán levő szélsőségeseknek, hogy "meggyújtsák a lőport".

Martin cikkének másik külpolitikai vonatkozású eleme az, hogy Magyarország 2011 első felében az EU soros elnökségét fogja ellátni. Ezzel kapcsolatban a szerző felvetette azt a kérdést, hogy Orbán Viktor vajon "szívén viseli-e" Európát, valamint utalt arra, hogy a Jobbik "különösen heves antiszemita és romaellenes retorikája" aláássa az európai értékeket. A szerző szerint a Fidesz kétharmados többsége elkerülhetővé teszi a szélsőjobboldali Jobbikhoz való közeledést, amelynek az eshetőségét a konzervatívok a kampány során félre is söpörték. "Ám továbbra is vannak kételyek" - írta a Le Soir.

A cikk a romakérdést Magyarország és az egész térség legnagyobb problémájának nevezte az elkövetkező évekre nézve, és utalt a cigány lakosságon belüli nagyon magas munkanélküliségre. A legfontosabb teendő, ami az új kormányra vár, a munkahelyteremtés és a vásárlóerő csökkenése elleni harc - írta a belga lap. A szerző kitért arra, hogy a pénzügyi kérdéseket illetően - az IMF és az EU támogatása nyomán - korlátozott lesz a kormány mozgástere.

Der Tagesspiegel: Orbán hadat üzen a korrupciónak

Kétharmados többség a jobboldalnak Magyarországon címmel budapesti keltezésű kommentárban foglalkozott a parlamenti választásokkal hétfőn a liberális Der Tagesspiegel. Knut Krohn, a berlini újság munkatársa hangsúlyozta: a magyar nép azt várja Orbán Viktortól, hogy kivezesse az országot a súlyos gazdasági válságból. Magyarország hosszú éveken keresztül mintaországnak számított Kelet-Európa átalakuló államai között. Később azonban lelassult a reformok üteme, és a politikai elit bénító hatalmi harcokba süllyedt.

Magyarországot magas munkanélküliség sújtja, az ország erősen eladósodott, és az elmúlt évben csak a Nemzetközi Valutaalap több milliárdos hitele mentette meg az államcsődtől - írta a lap, utalva arra, hogy a gazdaság teljesítménye tavaly 6,3 százalékkal csökkent. A Bajnai-kormány által alkalmazott szigorú takarékossági politika következtében a költségvetési hiány 2009-ben a bruttó nemzeti termék 3,9 százalékára mérséklődött, az államadósság azonban a GDP 80 százalékával a legmagasabbnak számít Közép-Európában.

A liberális újság kiemelte: a miniszterelnök-jelölt Orbán Viktor adócsökkentésekkel kíván új lendületet adni a recesszió sújtotta gazdaságnak. Ezen kívül a 46 éves politikus hadat üzent a korrupciónak, és az ország versenyképességének támogatását, a bürokrácia drasztikus leépítését, továbbá munkahelyek százezreinek teremtését ígérte. A Der Tagesspiegel szerint a bírálók arra figyelmeztetnek, hogy a Fidesz kétharmados parlamenti többségével tetszés szerint változtathatja meg az alkotmányt. Ennek kapcsán a tudósító utalt arra, hogy Orbán csökkenteni akarja a parlamenti képviselők számát, minisztériumokat akar összevonni, és meg akarja szüntetni a parlamenti képviselők mentelmi jogát.

Feszült várakozás előzi meg, vajon a jövőbeni kormányfő előhúzza-e a fiókból ismét az úgynevezett státustörvényt - írta a lap, emlékeztetve arra: 1998 és 2002 közötti első hivatali ideje alatt Orbán magyar állampolgárságot akart adni a szomszédos országokban élő magyar kisebbségeknek. "Ez a törvény, amelyet a szocialisták megtorpedóztak, Magyarországnak csaknem európai uniós tagságába került" - hangoztatta a liberális német újság.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung rövid bécsi tudósításban számolt be a választásokról, a címben kiemelve, hogy a Fidesz kétharmados többséget szerzett. Az írás az eredmények ismertetésén túl rámutatott arra, hogy a parlamentbe első ízben került be a szélsőjobboldali Jobbik, továbbá az LMP is. A német üzleti körök lapja, a Handelsblatt budapesti keltezésű tudósításában kiemelte, hogy a jobboldali konzervatív Fidesz tovább fokozta első fordulós választási sikerét, a szocialisták pedig súlyos vereséget szenvedtek. Az újság Orbán beszédéből kiemelte, hogy a magyar választók az oligarchák uralma helyett a nemzeti együttműködés rendszerét hozták létre.

AFP: Sose látott diadal

A Fidesz történelmi győzelmet aratott az országgyűlési választásokon: demokratikus szavazáson még soha nem ért el ilyen arányú diadalt politikai párt Magyarországon - emelte ki vasárnap esti beszámolójában a francia hírügynökség. Ennek nyomán Magyarország az egyetlen állam az egykori kommunista tömbön belül, amelyet egyetlen politikai erő - a többi párt közreműködése nélkül - vezethet a választási hadjáratban beígért alkotmányos reformok megvalósítása felé.

A kampányban Orbán Viktor, a Fidesz elnöke jelezte, hogy módosítani kívánja a médiatörvényt, mégpedig e szektor "racionalizálása" végett. A tervet élesen ellenzi a többi párt, amely a sajtószabadságra leselkedő veszélyt lát ebben. A Fidesz csökkenteni akarja a helyi önkormányzatok számát és a parlamenti képviselők létszámát is, hogy tehermentesítse a költségvetést.
Az AFP kiemelte, hogy a mostani választások eredményeként elsőnek jutott be a parlamentbe a szélsőjobboldal pártja: a Jobbik választási hadjáratát az antiszemitizmus, a cigányok megbélyegzése és az Európai Unió elutasítása jellemezte a francia hírügynökség szerint.

AP: A Fidesz népszerűsége illuzórikus elvárásokon alapul

Húsz évvel a kommunizmus összeomlása és az első demokratikus választások után Magyarország megfizeti a halogatott reformok, a drága kampányígéreteknek és a gondoskodó állam vonzerejének árát - mutatott rá esti jelentésében az amerikai hírügynökség. Az AP emlékeztetett arra, hogy másfél évvel ezelőtt csak a Nemzetközi Valutaalap és más intézmények 20 milliárd eurós kölcsöne mentette meg az országot a fizetésképtelenségtől. Az új kormányt alakító Fidesz várhatóan tárgyalni fog a valutalappal az idei évre célul kitűzött 3,8 százalékos költségvetési hiány növeléséről; ez mozgásteret biztosítana a kormánynak a veszteséges állami vállalatok konszolidálására és esetleg szerény adócsökkentésre.

"A Fidesz lényegét tekintve végre fogja hajtani a reformra vonatkozó terveket, cserébe egy olyan (költségvetési) deficitért, amely kevésbé csorbítja a növekedés kilátásait" - idézte az AP a londoni székhelyű Morgan Stanley befektetési bank véleményét. Egyes elemzők szerint a Fidesznek meggyűlhet a baja, ha kedvében akar járni azoknak a szavazóknak, akik gyors megoldásokat várnak tőle. "A Fidesz népszerűsége ... jelentős mértékben a párt támogatóinak illuzórikus elvárásain alapul; ők abban bíznak, hogy létezik fájdalommentes kiút Magyarország jelenlegi helyzetéből" - mutatott rá Richter Sándor, a bécsi székhelyű nemzetközi gazdasági tanulmányok intézetének szakértője az amerikai hírügynökség jelentése szerint.

Reuters: Nem számíthat hosszú mézeshetekre a Fidesz

A Reuters brit hírügynökség többek között arról írt, hogy Orbán Viktor a posztkommunista Magyarország 20 éves történetében először alakíthat más párt közreműködése nélkül kormányt, amely ráadásul a parlamenti mandátumok kétharmadát maga mögött tudhatja. Az erős kormány megalakításának lehetősége elemzők szerint rövid távon kedvez a forint árfolyamának és a pénzpiacoknak, a Fidesz azonban nem számíthat hosszú mézeshetekre.

A Reuters egyebek mellett kitért arra is, hogy a választói felhatalmazás lehetővé teszi, hogy a Fidesz reformokat hajtson végre, például karcsúsítsa a helyi önkormányzatokat, megváltoztassa a választójogi törvényt, sőt akár az alkotmányt is. A Fidesz megkönnyítheti a kettős állampolgárság megszerzését a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségűek milliói számára, ami esetleg feszültséghez vezethet Szlovákiával és más szomszédos országokkal - vélte a brit hírügynökség. Megjegyezte azt is, hogy a mély (gazdasági) recesszióba és a 16 éves csúcsra jutott munkanélküliségbe belefáradt magyarok életkörülményeik gyors javulását várják majd, s mivel októberben önkormányzati választásokat tartanak Magyarországon, a Fidesznek néhány jelképes változást végre kell hajtania.

A történelmi győzelmet hangsúlyozza a német média vasárnap este

A Fidesz kétharmados győzelmét emelték ki a magyar parlamenti választások második fordulójáról szóló vasárnap késő esti beszámolóikban a német közszolgálati televíziók, utalva arra, hogy az eredmény megerősítette a nagyarányú jobbratolódást. A ZDF az első forduló eredményére emlékeztetve hangsúlyozta, hogy a második forduló immár teljessé tette a választás nyomán bekövetkezett fordulatot, sőt a jobboldali konzervatív Fidesz alkotmánymódosító többséggel kormányozhat. "A magyarok ma megdöntöttek egy rendszert, és egy újat hoztak létre" - idézte a televízió Orbán Viktort, kiemelve a Fidesz elnökének beszédéből azt is, hogy az oligarchák uralma helyett a nemzeti együttműködés rendszere jött létre.

A német közszolgálati televízió ismertette az új parlament összetételét, utalva arra, hogy abban két új párt kap helyet. Az egyik - mint hangoztatta - a szélsőjobboldali Jobbik, amelynek "retorikája nyíltan antiszemita és romaellenes". A másik pedig a baloldali-ökológiai LMP, amely az európai zöld pártok családjához tartozónak érzi magát. Az új miniszterelnök a parlament megalakulása után a Fidesz elnöke, Orbán Viktor lesz - emelte ki a ZDF, emlékeztetve arra, hogy eddigi nyilatkozataiban Orbán a gazdaság élénkítését, a szociális támogatások megőrzését, továbbá a korrupció elleni harcot helyezte kilátásba.

A másik német közszolgálati televízió, az ARD ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a választók a második fordulóban megpecsételték a jobbratolódást és a kormányváltást. A most megszerzett "szupertöbbséggel" a Fidesz megváltoztathatja az alkotmányt, és saját erőből mélyreható reformokat hajthat végre. Egyes közgazdások ezt elkerülhetetlennek tartják abból a célból, hogy a kelet-európai ország megrendült gazdasága ismét nyugodt vizekre kerüljön - emelte ki a többi között az ARD, amely emlékeztetett arra is, hogy "a rasszista, antiszemita és romaellenes álláspontjáról ismert" szélsőjobboldali Jobbik a szavazatok 16,7 százalékával első ízben került be a magyar parlamentbe.

A Fidesz történelmi győzelméről írt vasárnap este internetes kiadásában a Der Spiegel. A hamburgi hetilap a ZDF televízióhoz hasonlóan ugyancsak Orbán Viktor beszédéből idézett, többek között kiemelve, hogy az oligarchák uralma helyett a nemzeti együttműködés rendszere jött létre. Mindennek kapcsán a Der Spiegel úgy értékelte, hogy történelmi győzelem született. Magyarország posztkommunista történetének 20 évében a Fidesz az első párt, amely képes koalíciós partner nélkül kormányozni - tette hozzá internetes tudósításában a lap.