Kemény időkre készülhetnek a külföldi befektetők - külföldi lapok értékelik Orbán gazdasági terveit

2010.04.27. 17:32

Az Orbán-kormány várható gazdasági intézkedéseivel foglalkoznak keddi számukban a külföldi lapok. A Wall Street Journal európai kiadása azzal számol, hogy a Fidesznek lehet keresnivalója a nemzetközi szervezeteknél, mert azok valószínűleg jóváhagyják a magasabb hiányt, ha a szerkezeti reformok javítják a növekedési kilátásokat.

Erőteljes pozíciót kíván képviselni az új magyar kormány a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval szemben a hitelmegállapodás újratárgyalásakor - emelte ki a The Wall Street Journal című amerikai lap európai kiadása (WSJE) kedden, Orbán Viktor előző napi nemzetközi sajtóértekezletét ismertetve. Idézte tőle azt a kijelentést, hogy sem az IMF, sem az EU "nem a főnöke" Magyarországnak, és hogy ha Magyarország segítséget vesz igénybe, akkor tárgyalni kell, de tárgyalásnak nem az célja, hogy "diktátumokat hallgassunk meg".

A beszámoló kitért arra, hogy a magyar eladósodottság mértéke eléri az éves GDP 80 százalékát, ami a legmagasabb Közép- és Kelet-Európában, valamint hogy az eddigi kormány 3,8 százalékos GDP arányos deficitet tűzött ki célul erre az évre. A cikk a Citigroup egyik budapesti közgazdászának a véleményét fűzte a jelentéshez, miszerint a nemzetközi pénzügyi intézmények valószínűleg eltűrik 2010-2011-re a magasabb hiányt is, ha a szerkezeti reformok javítják a növekedési kilátásokat. Saját értesüléseként a lap ehhez azt tette hozzá, hogy az IMF és a pénzügyi piacok valószínűleg jóváhagynák az idei büdzsé olyan felülvizsgálatát, amely a GDP 6 százalékánál nem nagyobb hiánnyal számol.

A Fitch hitelminősítő intézet ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a fiskális politika állandó lazulása, amely az elkövetkező néhány évben nem lenne képes stabilizálni, majd csökkenő pályára állítani az adósságterhet, "erősítené a negatív nyomást Magyarország szuverénadósság-besorolására" - olvasható a WSJE hasábjain.

Wirtschaftsblatt: A forradalmak áldozatokat is követelnek

Kijev után Budapest is a maga narancsos forradalmát ünnepli - írta a magyarországi választásokról szóló cikkében az osztrák Wirtschaftsblatt. A gazdasági napilap azt hangsúlyozza, a kétharmados felhatalmazást kapott Orbán Viktor csak egy dolgot szögezett le világosan azzal kapcsolatban, hogy mit fog tenni: nem fogja engedni, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap diktáljon neki.

Akárcsak Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök, ő is akarja ezeknek az intézményeknek a pénzét, de a hitelekhez kapcsolt szigorú takarékossági feladatokat nem. Utóbbiak társadalmi elégedetlenséget szülnek, s ez egy tízmilliós, de mindössze 2,6 millió foglalkoztatottat számláló országban, ahol 467 euró (123 ezer 455 forint) az átlagos nettó jövedelem, hamar valódi forradalomhoz vezethet - írja a lap. "Igen, olyanhoz, amelyben vér is folyik" - tette hozzá. Nem ez volna az első eset 1989 óta Kelet-Európában, az összetevők - mély társadalmi megosztottság, politikai radikalizálódás és az elvesztett nagyságról szőtt álmok - ugyanúgy adottak Magyarországon, mint "a keleti régió ismert válsággócaiban".

A szerző úgy látja, ahogy sok más országban, Magyarországon is vegyesek a befektetők kilátásai, mert miközben a pénzügyi szektor ragyogóan teljesít, a reálgazdaság szenved. Orbán elsődleges célja az utóbbit újra növekedési pályára állítani. A "hogyan" az oka annak, amiért a külföldi befektetőknek, köztük az osztrákoknak is kemény időkre kell felkészülniük a következő években. A Fidesz által kilátásba helyezett forradalmian új kurzus semmi jót nem ígér - fogalmazott. A Strabag és a Porr építőipari cégeknek például milliárdos üzletekért kell aggódniuk, miután Orbán az állami nagyberuházásoknál belföldi vállalatokat akar előnyben részesíteni. A nagybefektetőknek, mint az osztrák állami vasút (ÖBB), az OMV és a Bécsi Tőzsde attól kell tartaniuk, nehogy több évtizedes jelenlét után nemkívánatos külföldieknek számítsanak, akiket maga alá temet a forradalom - írta a Wirtschaftsblatt. "Tudjuk, hogy Ukrajnában mi lett a narancsos forradalomból. Hogy Magyarországhoz jobban illik-e ez a szín, annak még ki kell derülnie" - vélekedett a Wirtschaftsblatt.

Die Welt: az EU határokat szab Orbánnak

Németországban a konzervatív Die Weltben Thomas Schmid arról írt: a választási eredmények azt bizonyították, hogy a magyarok nagy többsége ténylegesen radikális politikai változást akar. Idézte Orbán Viktornak azt a kijelentését, amely szerint a választók egy rendszert döntöttek meg és egy újat hoztak létre. "Még ha leszámítjuk a túláradó győzelmi retorikát is, mindez nem az intézményeknek meg annak a folyamatosságnak a tiszteletére utal, amelyre a demokráciáknak szüksége van" - hangoztatta a lap.

Az újság szerint ezért az átalakulásért természetesen nem csekély mértékben felelős a 2002 óta kormányzó szocialista párt, amelynek nem sikerült a szerkezetében konzervatív ország korszerűsítése. A lap beszámolt a Gyurcsány Ferenc "hazugságbeszédét" követő tüntetésekről, utalva arra: ez volt az az óra, amikor a többség a kormány ellen fordult. A rossz baloldali gazdálkodás, továbbá a korrupció szintén táptalajt jelentett a jobboldali populizmus erősödéséhez - írta a lap, hangsúlyozva, hogy a szocialistákat joggal váltották le.

Orbán választási győzelmét a sötét képet festő retorika is segítette. Hogy ez hatásos lehet, azt a nyugat-európai államok is bizonyítják. A szerző szerint ez különösen érvényes Magyarországra. Schmid ennek kapcsán utalt az ország "boldogtalan történelmére", így a többi között arra, hogy az 1956-os felkelés után elitjének jelentős részét a kivándorlás miatt elvesztette, azután évtizedeket "a gulyáskommunizmus fazekában" töltött, és lakosságára 20 évvel az államszocializmus elbúcsúztatása után mindenekelőtt egy dolog érvényes, mégpedig az, hogy csalódott. "A csalódottak hajlamosak arra, hogy egészen mást akarjanak" - fogalmazott a szerző.

A cikkíró szerint ugyanakkor - a szélsőjobboldali Jobbik párt 17 százaléka ellenére - elhibázott lenne Magyarországot "a reakció fellegvárának" tekinteni. A Fidesz hangos, de homályos választási kampányt folytatott. Orbán nem kerülheti meg, hogy drasztikus takarékossági politikát alkalmazzon. Ki fog derülni, vajon mindezt "nacionalista retorikával és a kisebbségek elleni rabiátus akciókkal édesíti-e meg" - fogalmazott a szerző, a kérdések között említve, vajon Orbán valóban felajánlja-e a kettős állampolgárságot a szomszédos országokban élő magyaroknak, valóban összevonja-e a belügy- és az igazságügyi minisztériumot, és ténylegesen módosítja-e a médiatörvényt.

Magyarország az Európai Unió tagállama, és ez "határokat szab Orbánnak". "Talán nem hiú az a remény, hogy az európai uniós tagság és a demokratikus alkotmány az új miniszterelnököt az erény útjára vezeti" - írta a konzervatív napilap.

Süddeutsche Zeitung: A pária szerep elviselhetetlen lenne az új vezetésnek

A liberális Süddeutsche Zeitung Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósítója, Michael Frank kommentárjában utalt arra, hogy a magyarok vasárnap óta politikailag egyedülálló szerepet töltenek be a demokratikus Európában, ugyanis egy párt rendelkezik az abszolút hatalommal. Mennyire kiábrándultnak kell lennie egy nemzetnek, mennyire csüggedt egy társadalom, ha az erős kéz utáni vágy a hatalom ilyen méretű koncentrációjához vezet - tette fel a kérdést a szerző, utalva arra, hogy Magyarország az 1989-es fordulat óta ellentmondásokkal küszködött. Az átalakulás egykori mintadiákja ma gazdaságilag szorult helyzetben van, és a közép-európai kommunista uralom bukásakor még demokratikus éllovasnak számító országot ma egymással harcoló, gyűlölettel teli táborok belső blokádjai bénítják meg.

A cikkíró szerint a posztkommunista szocialisták ezeken az ellentmondásokon buktak el, és az elmúlt nyolc év kormányzati tevékenysége miatt büntették meg őket. Miközben arra törekedtek, hogy szociáldemokratákká alakuljanak át, gyötrődniük kellett a kommunista időkből származó örökségükkel, ahelyett, hogy új identitást találtak volna. Élükön az ország leggazdagabb embereivel és gyakorlatilag egy neoliberális értékrend által vezérelve, nem sikerült a szegények és a hátrányos helyzetűek szószólóivá válniuk. "A nemzeti konzervatív Orbán, valamint a parlamenti újonc szélsőjobboldali Jobbik populizmusa és sovinizmusa töltötte be ezt az érzelmi űrt" - hangoztatta a cikkíró.

A szerző szerint "a hatalom és a hírnév megszállottjaként Orbán honfitársaival egyetértésben törekedni fog arra, hogy bravúros, emlékezetes teljesítményt nyújtson". Az erős "magyarságról" szóló jelszavak mindebbe nem illenek bele, miként a nagy magyar kisebbségekkel rendelkező szomszédos országokkal szembeni, eddig mindennapos provokációk sem. Senkinek nem állhat érdekében ugyanis, hogy az európai uniós elnökséget határok menti nemzeti konfliktusok mérgezzék meg. "A pária szerep Magyarország és új vezetése számára mindenképp elviselhetetlen lenne" - foglmazott a szerző.

Michael Frank ezután azt boncolgatta, "vajon mi a helyzet azzal a törekvéssel, hogy belpolitikai téren totalitárius struktúrákat hozzanak létre". Orbán - mint írta - egyeduralkodó pártjában, a Fideszben és mostantól bizonyos mértékben Magyarországon is. A tudósító ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy az esedékes parlamenti és közigazgatási reformoknak nem kell szükségszerűen tekintélyelvű centralizmusba torkollniuk, habár nem kevés magyar tartós berendezkedésként üdvözölné az "erős kezet". Az az intenzív párbeszéd, amelyet Orbánnak az Európai Uniós soros elnökeként az európai partnerekkel folytatnia kell, őt magát és kormányát mérséklően befolyásolhatja - írta a szerző, aki szerint "Európának ebben a tekintetben konkrét feladata van. Ma még senki nem tudja ugyanis, hogy az egyedülálló hatalom a budapesti urakat jó vagy tévútra vezeti-e" - fogalmazott a cikkíró.

Pravda: Orbán jelszavai mögött Nagy-Magyarországot érezni

A következő években biztosan felerősödik a "magyar probléma" Közép-Európában, mert Orbán Viktor és a Fidesz nyilatkozatai és jelszavai mögött jól látható Nagy-Magyarország terve - állította keddi elemzésében a Pravda című független szlovák lap. "Kívülről Orbán hatalma eléggé ijesztőnek tűnik. Különös tekintettel a nacionalisták végső céljára: Nagy-Magyarország létrehozására. Ezt a ki nem mondott, de jól látható célt a Fidesz minden jelszavából érezni" - írja Dag Danis, a szerző.

Szerinte Orbánnak először belülről kell megszilárdítania Magyarországot, s csak azután engedheti meg magának a konfrontációt a szomszédos államokkal, amelyek területén jelentős lélekszámú magyar kisebbségek élnek. "Ráadásul akkor sem kell majd attól tartani, hogy a magyar probléma kicsúszna az ellenőrzés alól, és áttörné a háború utáni tabut, a határok sérthetetlenségét. Ehhez Magyarország mindig nagyon gyenge és kicsi lesz, és rá lesz utalva a nagyobb játékosok segítségére. Például Németországéra..." - fejtegeti ki a lap.

A szerző úgy látja: Orbánnak belátható időn belül nem lesz elég ereje ahhoz, hogy szomszédait fenyegesse, ahhoz azonban elég erős lesz, hogy Nagy-Magyarország témájával problémákat okozzon Közép-Európában.

Az Orbán-kormánynak, legalábbis időnként, az erejét is ki kell majd mutatnia a szomszédok felé, mert a Fidesz lényegében nacionalista, s most ráadásul a szélsőséges Jobbik nyomása alatt lesz. Ezzel összefüggésben a szerző megjegyzi: a szlovák-magyar kapcsolatokban problémákat okozhat a Fidesz politikai terjeszkedési szándéka a kisebbségi magyarok körében, valamint a hozzá közel álló Sólyom László elnök meghívás nélküli látogatásai, amelyek Orbán programjának megvalósítását, a magyarok egyesítését szolgálják. Mindez a magyar szélsőségesség expanziójához vezethet a szlovákiai magyar kisebbség köreiben. "A magyar probléma a legközelebbi években biztosan erősödni fog. Az új szlovák kormánynak hideg fejjel azt kell elérnie, hogy a magyar radikalizmus erősödése csak intenzív, s ne pedig extenzív legyen. Lefordítva: területi..." - zárja elemzését a Pravda.

Die Presse: kormányzásuk romhalmaza előtt állnak a magyar szocialisták

Nehéz örökség vár Mesterházy Attilára, a négy évvel ezelőtt még sugárzó győztes MSZP ma kormányzásának romhalmaza előtt áll - írta kedden elemzésében a Die Presse című osztrák lap. A "megsemmisítő" választási vereség oka a "csődtömeg", amit a szocialisták nyolc év kormányzás után hátrahagynak. Nem csak reformtörekvéseikben vallottak kudarcot, de jelentős részük volt abban is, hogy az ország a gazdasági válságban az államcsőd szélére jutott - írta a konzervatív napilap tudósítója.

"Sok választó az évek óta tartó erkölcsi válságért is a szocialistákat teszi felelőssé" - írja a lap. A bírálat középpontjában Gyurcsány Ferenc áll. Még ma is sok magyar fülében visszhangzanak szavai: "az elmúlt másfél, két évben hazudtunk" - idézte a Die Presse a volt miniszterelnök balatonőszödi beszédét, fordulópontnak minősítve azt a magyar belpolitikai életben. Akkor kezdődött a szocialisták hanyatlása, és létrejött egy mérgező politikai légkör, amely táptalajt jelentett két, a fennálló berendezkedéssel szembeforduló pártnak, a "szélsőjobboldali" Jobbiknak és a zöld Lehet Más a Politikának.

Az MSZP-t számos korrupciós ügy is megrendítette, emellett a kommunista állampárt utódaként sokak számára még mindig "a kommunizmus szagát" hordozza magán. Tekintettel a politikai romhalmazra, amely előtt az MSZP áll, megkerülhetetlen a politikai újrakezdés. A változások első jelei már a választás éjszakáján megmutatkoztak Lendvai Ildikó pártelnök lemondásával. Utóda előreláthatóan Mesterházy Attila lesz. Mesterházy az utóbbi hónapokban megerősítette ugyan a helyzetét a párton belül, de nem mondható, hogy mindenki egyetért vele - írta a lap.

Mesterházynak mindenekelőtt Gyurcsány Ferenc táborából kell erős ellenszéllel számolnia. Az MSZP-ben egykor a remény letéteményeseként ünnepelt politikusnak kudarcai ellenére még mindig számos követője van a pártban, és rendkívül népszerű a baloldali választók körében. Egyes megfigyelők azt is tudni vélik, Gyurcsány a háttérben a kezdetektől azon munkálkodott, hogy visszatérhessen a párt élére. Ha van valami igazság ebben a szóbeszédben, akkor nem kizárt a Mesterházy és Gyurcsány közötti "testvérháború", sőt az MSZP szakadása sem - zárta elemzését a Die Presse.

KAPCSOLÓDÓ CIKK