Megkezdődött a marakodás az MSZP romjai felett

Az MSZP elnöksége saját lemondásának menetrendjéről vitatkozik, miközben a párt néhány erős embere a párt jelenlegi vezetése által diktált iránytól teljesen eltérően képzeli el a párt jövőjét. Beindult Gyurcsány Ferenc, aki már híveit toborozza, visszatért Szili Katalin, aki egyszerre támadja Gyurcsányt és a párt jelenlegi vezetését, és csoportba szerveződtek az MSZP nem hivatásos politikusai is, akik szerint minden rossz.

Konfliktusokkal terhes átalakulás várhat az MSZP-re, mivel a párt több befolyásos politikusa egyértelműen eltérő módon képzeli el az áprilisi választásokon elmúlt 20 évének legrosszabb választási eredményét elérő MSZP talpraállítását.

Az új jelölt és a régiek

Az egyik erőközpont a párt parlamenti listavezetője, az elmúlt hónapokban "új jelölt, új program" szlogennel kampányoló Mesterházy Attila köré csoportosul, akinek frakcióvezetői kinevezését kedden az MSZP elnöksége egységesen támogatta. A Népszabadság meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy információi szerint a frakcióvezetői tisztség mellett a pártelnöki címre is esélyes lehet.

A választási kampány végén aktivizálódott a közel egy éve, a pártelnöki és miniszterelnöki tisztségről való lemondása óta háttérbe húzódó Gyurcsány Ferenc szerdai blogbejegyzésében már önkénteseket és szimpatizánsokat kezdett toborozni saját terveinek végrehajtásához. Gyurcsány bejegyzéséből kiderül az is, hogy szerinte ki kell elemezni, hogy kik a felelősek a párt vereségéért. Gyurcsány egy múlt heti választási fórumon arról beszélt, hogy bár az ő kormányzása idején elkövetett politikai hibák okoztak népszerűségvesztést, de szerinte az is komoly érvágás az MSZP számára, hogy már nem ő az MSZP arca. A Népszabadság névtelen forrásokra hivatkozva azt írta, több városi és megyei MSZP-s vezető is támogatásáról biztosította Gyurcsányt, és az ígérték, hogy ha Gyurcsány nem tér vissza vezető pozícióba, kilépnek a pártból.

A választás után erős kritikát fogalmazott meg a legnépszerűbb szocialista politikus, Szili Katalin is, aki már tavaly is azért utasította el befutó helyét a párt országos listáján, mert nem volt elégedett a párt megújításának menetével (Szilinek így sem kellett izgulnia, hiszen ő vezette a párt baranyai listáját, bejutó helye tehát szinte biztos volt). Szili - aki az elmúlt években többször támadta az MSZP vezetését - a választás után kiadott közleményében azt írta, hogy az általa életre hívott Szövetség a Jövőért Mozgalommal szeretné újjászervezni a baloldali társadalmat.

Feltűnt egy eddig ismeretlen csoportosulás is, a magukat "nem MSZP-ből élő MSZP-seknek" jellemző, saját bevallásuk szerint nem hivatásos pártszimpatizánsokat és aktivistákat tömörítő "Tiborcok", akik közleményt adtak ki a párt megújításáról és a szerintük szükséges reformokról.

Ki mondjon le és mikor?

Azzal az MSZP-ben látszólag mindenki egyetért, hogy a párt vezetőinek vállalniuk kell a felelősséget a választási kudarcért. A választás második fordulójának éjszakáján Lendvai Ildikó pártelnök bejelentette lemondását, és az elnökség is felajánlotta a távozást (erről itt talál részleteket). A párt elnökségének keddi ülésén egyértelművé vált, hogy a június első hétvégéjére összehívott tisztújító pártkongresszuson csak Lendvai helyére választanak új elnököt, a párt vezetése pedig a helyén marad. Lendvai Ildikó közölte: a pártban ugyan teljes körű, alulról felfelé építkező, tisztújítást fognak tartani, de csak a júniusi kongresszus dönti el, hogy ezt azonnal, még az ősszel tegyék-e meg, vagy az önkormányzati választás után, egy módosított alapszabállyal.

A tisztújítás tervezett menetét Gyurcsány Ferenc már hétfőn bírálta. Gyurcsány az MTI-nek adott interjúban azt sürgette, hogy az egész "jelenlegi vezetés" vonuljon majd háttérbe, de csak "a közös értékelés", a jövőre vonatkozó döntések meghozatala után" válasszanak új vezetőket. Szerdai blogbejegyzéséből pedig kiderül, hogy szívesen állna a bukást elemzők élére.

Ehhez képest Szili Katalin az [origo]-nak azt mondta, hogy szerinte épp Gyurcsány "szociáldemokratának nevezett, de minden ízében neoliberális társadalom- és gazdaságpolitikája" okozta az MSZP súlyos vereségéért, ezért neki kellene vállalnia a felelősséget. Szili szerint "a lehető legrövidebb idő alatt" meg kell határozni az új irányvonalakat, és "most rögtön" tisztújításra van szükség", még az önkormányzati választások előtt.

A párttisztségekkel nem rendelkező, de többek között Ecsődi László korábbi országgyűlési képviselő által is támogatott, magukat Tiborcoknak nevezők azt követelik, hogy tisztítsák meg a pártvezetést a nagyvállalkozóktól és pénzemberektől. 23 oldalas javaslatukban többek között azt követelik, hogy az MSZP a munkavállalók és kisvállalkozók pártja legyen, és képviselőinek ne lehessen például saját cége sem.

Egy vezér vagy széles bázis?

Az MSZP különböző csoportjai megosztottak abban is, hogy miként összpontosuljon a hatalom a párt vezetőinek kezében. Gyurcsány Ferenc azt javasolta, hogy válasszák szét, adják különböző embereknek a párt elnöki, frakcióvezetői és parlamenti alelnöki tisztségét, az MSZP elnöksége azonban a jelek szerint erre nem hajlik. A Népszabadság szerdai értesülései szerint Mesterházy Attilát az elnökség egyszerre tenné pártelnökké és frakcióvezetővé, míg a parlament alelnöki tisztét a leköszönő pártelnöknek, Lendvai Ildikónak adnák.

Az MSZP nem hivatásos politikusai által jegyzett reformprogram szerint a párt legnagyobb problémája, hogy a "bolsevik pártrendszerekhez" hasonlóan minden alsóbb szintű tisztség a legfelső vezetőktől függ a pártban. Ezt a "felfelé függést" ők meg szeretnék fordítani, hogy a párttagságnak legyen hatalma vezetői felett, és azokat rendszeres értékelések és pályáztatások alapján, valóban demokratikusan választhassa.

Hasonlóan látja a helyzetet Szili Katalin is, aki az [origo]-nak azt mondta, "az elmúlt esztendőkben az MSZP immunrendszere tönkrement, a belső demokratikus intézményrendszerek kiüresedtek". Szerinte jól mutatja a problémát, hogy az utóbbi időben a kongresszusokon a tagság számára már nem is volt lehetőség felszólalni, reagálni: ezen kellene változtatni a szervezet újbóli demokratizálásával, hogy a párt valódi közösségként működhessen.

Liberális vagy baloldali fordulat?

A párt jövőképéről a jelenlegi vezetés nem sok részletet árult el eddig, az új irány kijelölését a júniusi kongresszustól várják. Lendvai a választási vereség után írt levelében azt írta, sem a hagyományos bázisuk, a középkorú és idősebb baloldaliakra nem építhetnek kizárólag, de nem válhatnak csak a reformista-liberális világnézetű emberek pártjává sem, hanem valami harmadik utat kell választaniuk.

Pedig mindkét hang erős a pártban: Gyurcsány Ferenc egyértelművé tette, hogy egy részletes helyzetértékelés után a liberálisok felé nyitó szociáldemokrata néppártot szeretne létrehozni az MSZP-ből. Szili Katalin pedig az [origo]-nak azt mondta, nem "balliberális restaurációra", hanem valódi baloldali fordulatra van szüksége a pártnak, "muszáj baloldalinak lenni".