"Határozott, elszánt pozitív ellenzéki" szerepet, az ország problémáinak megoldásához pedig segítséget ígért 2006 májusában Semjén Zsolt, a KDNP elnöke. Ez az a mondat, amelyet minden vesztes párt meg szokott ígérni a választások után, és ez nincs másként most sem. A parlamentbe bejutott három ellenzéki párt - az MSZP, a Jobbik és az LMP - egyaránt azt hangoztatta, hogy úgymond konstruktív ellenzék akar lenni, vagyis építő kritikával viszonyul majd a kormányhoz.
"Az MSZP nem liheg majd senki nyakába, nem cirkuszol, de kemény és felelős ellenzékként a baloldal, a demokrácia és a progresszió szószólója lesz" - ígérte vasárnap este Lendvai Ildikó, a szocialista párt távozó elnöke. Szintén a második forduló estéjén Vona Gábor, a Jobbik vezetője úgy fogalmazott, hogy ugyan vannak fenntartásaik a Fidesz nagyarányú győzelme miatt, de "úgy illik, hogy gratuláljunk a választásokon győztes pártnak, az ország és a nemzet érdekében sok sikert kívánunk a kormányzáshoz". Az LMP országos listavezetője, Schiffer András vasárnap este a klasszikus fordulatot használva "konstruktív, de határozott" ellenzékiséget ígért, jelezve, hogy hajlandók együttműködni a "demokratikus ellenzéki párttal" (ezzel az MSZP-re utalva) és a kormánypárttal is.
Van tehát hagyománya ezeknek a barátságos nyilatkozatoknak, a korábbi évek tapasztalata azonban az, hogy nem szokott sokáig tartani ez a hangnem. Ezt részben az is magyarázza, hogy a parlamenti választás évében tartják az önkormányzati választásokat is, így a pártok gyakorlatilag le sem állítják a kampányukat. Ez most kiegészül azzal, hogy a hamarosan megalakuló új parlamentben a Fidesz példátlanul nagy többségre tett szert, így a hozzá képest csekély erővel bíró, egymással szemben is bizalmatlan pártok úgy érezhetik, elsősorban a kormánypárt kárára növelhetik saját támogatottságukat.
A szocialisták és a demokrácia
Az elmúlt hetek nyilatkozatai alapján nagyjából látszik, hogy milyen jellegű támadásokra készülhet fel a Fidesz a szocialisták részéről. Már az MSZP-kampánynak is az volt a fő üzenete, hogy biztosítani kell a "demokratikus kontrollt" a Fidesz felett, így a szocialisták várhatóan szoros figyelemmel követnek minden olyan lépést, amely az alkotmányos berendezkedéssel és a parlament működésével kapcsolatos. Ez jellemezte az 1998 és 2002 közötti időszakot is, amikor a Fideszt azzal vádolták a szocialisták és szabad demokraták, hogy csorbítja az ellenzék jogait, és leépíti a demokratikus intézményrendszert.
Demokratikus kontrollt ígér az MSZP
Orbán már többször meg is kapta azt a kérdést, hogy bevezetik-e ismét a kormányzásuk idején az ellenzék által sérelmezett háromhetes parlamenti ülésezést, mire ő az Inforádiónak az első forduló előtt adott interjújában azt mondta, bár szerinte bevált az a rendszer, úgy vette észre, hogy "sok felesleges vitát is gerjesztett". Szerinte ezért úgy kell szervezni a parlament munkáját, hogy minden héten legyen lehetőségük a képviselőknek arra, hogy közvetlenül is gyakorolhassák az ügyek és a kormány felügyeletét.
Bár az utóbbi néhány hétben elcsendesedtek a Fidesz online adatbázisai körüli hangok, a választás első fordulója előtt az MSZP élesen támadta az Orbán vezette pártot egy kiszivárgott felvétel miatt. Ezen Kubatov Gábor pártigazgató volt hallható, amint arról beszél egy fórumon, hogy pártjának nemcsak a szimpatizánsairól, hanem az ellenfél támogatóiról is volt adatbázisa a tavalyi pécsi polgármesterválasztáson. A Fidesz ezt nem cáfolta, és érdemben semmilyen kérdésre nem válaszolt a felvétellel kapcsolatban, amire Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök azzal reagált, hogy ha a párt nem tisztázza magát, akkor új politikai pozíciója "ocsmány bűnben fog megszületni". Ezzel a szocialista politikus gyakorlatilag már az előtt megkérdőjelezte a Fidesz győzelmének legitimitását, hogy lezajlottak volna a választások.
A Jobbik és a nagykoalíció
Az MSZP ugyan a második fordulóban már nem húzta elő ezt a kártyát, az új parlamentben azonban előkerülhet a téma, főleg miután a Jobbik kedden be is jelentette, hogy "parlamenti vizsgálóbizottság felállításával kívánja felderíteni a Fidesz és az MSZP titkos és törvénytelen választói adatbázisait". Ez a lépés egyben rávilágít a parlamentbe frissen bekerülő Jobbik sajátos helyzetére: a párt kezdetben a kormányzó szocialisták kíméletlen kritikusaként szerzett népszerűséget, a választás előtti hetekben azonban már a Fidesszel vívott keményebb csatákat.
A Jobbik azzal az üzenettel kampányolt, hogy egy kalap alá vette a Fideszt és az MSZP-t, és azt állította róluk, hogy valójában nagykoalíció formálódik közöttük. Ezt látszik folytatni a kezdeményezés, amely mindkét párt adatbázisainak vizsgálatára irányul.
Kemény ellenzékiség várható a Jobbiktól
A helyzetet bonyolítja, hogy a kampányban a szocialisták és a fideszesek egymást okolták a szélsőjobboldali párt megerősödéséért, és várhatóan ezzel nem hagynak fel a választás után sem. Így állandósulhat az a fajta taktikázás, amely szerint a Fidesz és az MSZP árgus szemmel figyeli majd azokat a mozzanatokat, amelyekkel bizonygatni tudja, hogy a másik párt valójában a Jobbik szövetségese.
A radikális változásokat követelő újonc pártot sem kell azonban félteni eddigi teljesítménye alapján. A Jobbik központi üzenete a rendteremtés és a közélet megtisztítása volt a kampányban, és a Fidesz felkészülhet rá, hogy az újonc párt minden lehetőséget ki fog használni arra, hogy bizonyítsa a kormány alkalmatlanságát ezeken a területeken. Orbán Viktor ugyan ígéretet tett arra, hogy néhány héten belül rendet tesznek az ország legkevésbé biztonságos pontjain, de még akkor is történhetnek nagy visszhangot kiváltó bűncselekmények, ha egyébként általánosságban javul a helyzet. Az pedig nem valószínű, hogy a Jobbik elmegy majd az ilyen ziccerhelyzetek mellett.
Az LMP és a kényes látszat
Kevésbé egyértelmű az LMP helyzete, amely épp azzal az üzenettel nyerte el sokak támogatását, hogy meg akarja újítani a hazai politizálást. A kampányban sem keresték a konfliktusokat, az MSZP-vel azonban voltak ütközeteik, miután a szocialisták az első forduló előtt felesleges voksnak nevezték az LMP-re adott szavazatokat, utána viszont már együtt akartak velük működni, és még a nevüket (lehet más a politika) is elkezdték használni. Ez már önmagában megadja az alaphangot az MSZP-vel való viszonyhoz, ehhez azonban még hozzáadódik az, hogy az LMP-t gyakran éri az a vád, az SZDSZ utódpártja. Ez ellen az LMP mindig tiltakozik, de ha ellenzéki pártként közel kerülnek a szocialistákhoz, akkor még nehezebb lesz lemosni magukról ezt.
Vigyázni fognak az image-ükre
Az LMP jelét adta már annak is, hogy a Fidesszel sem fog feltétlenül kesztyűs kézzel bánni. LMP-s politikusok többször elmondták, nem örülnek annak, hogy a Fidesz kétharmados többséget szerzett a parlamentben, kampányfőnökük, Karácsony Gergely pedig egy csepeli fórumon beszélt arról is, hogy szerinte Orbán Viktor pártja nem árulta el, hogy mihez is akar kezdeni, így "lélektani értelemben nem lesz felhatalmazva a Fidesz semmire".
A mexikói felállás
A vitathatatlanul legerősebb politikai szereplő a következő ciklusban persze a Fidesz (és a vele szövetséges KDNP) lesz, és ugyan a kormányzás általában nem a támadó politizálás terepe, Orbán Viktor már sokszor bizonyította, hogy tud kemény lenni. Mind a három ellenzéki párt a Fideszre fog lesni, és kétharmados többségük miatt még arra sem lesz szükségük, hogy szövetségeseket keressenek különböző terveik megvalósításához.
A kampány után úgy tűnik, hogy a most záruló ciklushoz képest olyan új parlament jön létre, ahol minden pártnak lesz az érdeke arra, hogy a másik háromra lőjön. A helyzet nagyon hasonlít a Quentin Tarantino amerikai rendező filmjeiben gyakran megjelenő "mexikói felállás"-hoz (Mexican standoff), ami az olyan jelenetek neve, amikor egy körben állnak többen, és mindenki fegyvert fog a mellette álló fejéhez. A Wikipedia szerint ezzel az olyan konfliktusokat szokták leírni, amelyeket "egyik fél sem tud előreláthatóan megnyerni".