A sajtóban megjelent találgatások szerint Orbán Viktor leendő kormányában létrehozzák a kormányfő-helyettesi pozíciót és a csúcsminisztériumokat. Az új struktúrában Orbán körül koncentrált hatalmi központ alakulhat ki. Orbánnak azonban vigyáznia kell, a hasonló politikai rendszerben működő országok példája alapján akár a fejére is nőhetnek a miniszterek fölé állított helyettesei.

A sajtóban számos találgatás jelent meg arról az elmúlt napokban, hogy az új kormányban több kormányfő-helyettesi pozíciót hoznak létre. Felmerült, hogy Orbánnak akár három kormányfő-helyettese is lehet, de sokkal több helyen jelent meg az az információ, miszerint az operatív feladatokat, Orbán tényleges helyettesítését Varga Mihályra, a Fidesz alelnökére bízzák, Semjén Zsolt pedig a Fidesszel szövetséges KDNP elnökeként kapna ilyen pozíciót.

Semjén szinte biztos, Navracsics és Varga kérdéses

A Fidesz egyik, a kormányzati struktúra kialakítását csak kívülállóként figyelő, neve elhallgatását kérő képviselője azt mondta az [origo]-nak, hogy biztosan lesz kormányfő-helyettesi pozíció, de az még kérdéses hogy egy, kettő vagy három helyettes lesz. Azt állította, hogy Semjén kinevezése szimbolikus gesztus a KDNP részére. Forrásunk szerint a másik két kormányfő-helyettesi pozíció kialakítása attól függ, hogy milyen helyet találnak az új kabinetben a párt két befolyásos politikusának, Navracsics Tibor frakcióvezetőnek és Varga Mihály alelnöknek.

Orbán csütörtökön délután 4-kor tart sajtótájékoztatót, ahol a Fidesz korábbi közlése szerint elkezdi ismertetni a leendő kormány névsorát. Orbán csütörtökön késő délelőtt az [origo]-nak azt mondta, hogy az új kormány teljes névsorát csak hétfőn ismerteti, Havasi Bertalan, a párt sajtófőnöke pedig azt mondta, hogy a csütörtöki bejelentésen azokról lesz szó, akik Orbánnal együtt megjelennek a sajtótájékoztatón. A Fidesz meghívója szerint a pártelnökön kívül Navracsics, Varga és Szijjártó Péter lesznek jelen (a kormánynévsor ismertetéséről itt olvashat bővebben).

Orbán hatalmát erősíthetik

"A Fidesz egységes központosított stratégiát akar kidolgozni, a hatalmat minél inkább központosítva, és ehhez igazítva dolgozzák ki az intézményrendszert" - mondta az [origo]-nak Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) közpolitikával foglalkozó tanára. Szerinte erre utal a csúcsminisztériumok létrehozása - amit ugyan a Fidesz eddig nem erősített meg hivatalosan, de választási programjának felépítése és több kiszivárgott információ is arra utal, hogy valóban lesznek több, korábban külön minisztériumok alá tartozó területeket összefogó csúcsminisztériumok. Vass szerint ez és a miniszterelnök-helyettesi pozíciók arra utalnak, hogy erőkoncentráció alakulhat ki Orbán Viktor körül.

"Nagyon nagy jelentősége van, hogy Semjén mellett Navracsicsnak és Varga Mihálynak mi lesz a pozíciója" - mondta Vass. Szerinte Navracsics és Varga stratégiát gyártanak és a kormány napi működéséhez szükséges feladatokat láthatják el. Befolyásukat Vass szerint erősítheti, ha névlegesen is a kormányfő helyettesei lesznek, ugyanis az egyértelműen kifejezné a miniszterekkel szembeni fölérendeltségüket. Vass azt mondta, hogy már az első Orbán-kormány idején is volt példa a miniszterelnöki hatalom megerősítésére, amikor 2001-ben 4-5 politikai államtitkárság létrehozását tervezték, amelyek a minisztériumokat felügyelték volna, de ez végül nem valósult meg.

Kuncze nyomdokain

Gallai Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének docense szerint három esetet érdemes megkülönböztetni a kormányfőhelyettesi pozícióval kapcsolatban. Jelenthet technikai helyettesítést, koalíciós együttműködést vagy az adott miniszter (illetve a hozzá tartozó tárca) kiemelését.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Semjén Zsolt (jobbról a második) várhatóan kormányfőhelyettes lesz

A technikai helyettesítés azt jelenti, hogy a kijelölt helyettes a kormányfő távolléte esetén vezeti a kormányüléseket, de ez gyakorlati hatalmat nem jelent. A koalíciós együttműködés a kisebb koalíciós partner vezetőjének adott miniszterelnök-helyettesi posztot jelenti, ez szintén szimbolikus jelentőségű. Ilyenre volt már példa Magyarországon is, Kuncze Gábor, mint az MSZP koalíciós partnerének számító SZDSZ listavezetője, belügyminisztersége mellett kormányfőhelyettes is volt a Horn-kormányban. Az adott miniszter/tárca kiemelésére jó példa, hogy Orbán Viktor 2006-ban azért nevezte volna ki Mikola Istvánt miniszterelnök-helyettesnek, hogy a tervezett nehéz gazdasági lépéseknek ne essen áldozatául a humánpolitika, és Mikolát elég erősnek gondolta ahhoz, hogy akár a kormányon belül is védje azt (erről itt olvashat bővebben).

A brit rendszer a minta

"A környező országok közül többnek is van kormányfőhelyettese, de jellemzően különböző okokból" - mondta az [origo]-nak Gallai. Lengyelországban és Romániában hagyományosan a kormányzópárt koalíciós partnerének vezetője a kormányfőhelyettes (Lengyelországban 2007-ben például négy miniszterelnök-helyettes is volt). Romániában az RMDSZ vezetője, Markó Béla 2004 és 2007 között és 2009 decembere óta is kormányfőhelyettes.

Csehországban rendszerint a kormánypárt egyik erős emberét nevezik ki miniszterelnök-helyettesnek. Az erős emberek kinevezése erősítheti a pártegységet, mert ezáltal a fajsúlyos politikusoknak is érdemi beleszólása lehet bizonyos ügyekbe, emiatt viszont gyakoriak a konfliktusok a kormányfő és helyettese között. Oroszországban a miniszterelnök-helyetteseknek a lehetséges utódokat szánják. Hagyományosan két embert neveznek ki, és így tudják versenyeztetni az általában fajsúlyos tárcákat kapó helyetteseket.

"A brit kormányzati rendszer működik hasonlóan" - nyilatkozta a csúcsminisztériumi rendszerről Navracsics Tibor a Heti Válasznak februárban. Nagy-Britanniában is létezik a kormányfőhelyettesi pozíció, de az alkotmányban nincs kikötve, hogy ilyet mindenképpen létre kell hozni és azt sem szabták meg, hogy ki töltheti be ezt posztot, így általában a miniszterelnök szokta kinevezni az egyik miniszterét. A miniszterelnök-helyettesnek jogilag nincsen több hatalma, mint a többi miniszternek, a gyakorlatban azonban fajsúlyosabb a szerepe a kormányüléseken. A 2007 óta miniszterelnök Gordon Brown két évig nem nevezett ki helyettest, 2009-ben azonban Peter Mandelson gazdasági miniszter kapta meg a pozíciót.