Lakcímkártyapaklival és férfikönnyekkel folyik a harc a bölcsődei helyekért

Tömegesen trükközhetnek a következő hetekben azok a szülők, akik ősztől bölcsődébe vagy óvodába szeretnék járatni gyerekeiket. Bár a törvény szerint mindenki szabadon választhat óvodát, az intézmények általában csak a környékbelieket veszik fel, ezért a nagy udvarra és kedves óvónénikre vágyó szülők hamis lakcímeket, könnyeket, protekciót, és néha még pénzzel kitömött borítékokat is megpróbálnak bevetni.

Május első hetében tartják az óvodai felvételi jelentkezéseket az ország sok óvodájában, ami a következő hetekben rengeteg kisgyerekes család jövőjét pecsételi meg. Bár a törvény előírja, hogy a szülők szabadon választhatják meg gyermekeik óvodáját, a férőhelyek szűkössége miatt a gyakorlatban ez nem sok helyen oldható meg: rengeteg gyerek a szülők kifejezett kérésére sem kerül be az általuk legszimpatikusabbnak tartott intézménybe, ehelyett a lakóhelyhez legközelebbi óvodában igyekeznek nekik helyet szorítani.

Hasonló a helyzet a bölcsődékben is, ahol a férőhely-hiány miatt már a puszta bekerülésért is komoly harc folyik. Májusban dől el, hogy melyik gyerekek kerülnek át óvodába szeptembertől, ezért ekkor döntenek a bölcsikben felszabaduló helyek betöltéséről is. Mivel csak minden tizedik gyereknek jut bölcsődei hely az országban, a férőhelyekre pályázó apukák és anyukák, akik nem tudják máshogy megoldani a gyerek felügyeletét, mert mondjuk fizetős bölcsire nincs pénzük, kénytelenek trükköket bevetni, manipulálni, akár vesztegetni - mondta az [origo]-nak több intézményvezető és szülő.

Ahány önkormányzat, annyi szabály

A bölcsődék és óvodák felvételi szempontjai önkormányzatonként és kerületenként változnak, ezért a szülőknek különböző helyeken más-más taktikát kell követniük. Az intézmények és önkormányzatok egy része jelentkezési sorrenden alapuló várólistát alkalmaz, itt a legfontosabb már jóelőre bejelentkezni (ez a legtöbb helyen januárban esedékes). Más településeken viszont kizárólag szociális és egyéni szempontok alapján válogatnak a gyerekek között, így itt a saját családi helyzet minél rosszabb színben való feltüntetése lehet célravezető. "Az emberek általában szégyellni szokták a hátrányos helyzetüket, itt azonban olyan is akad, aki szándékosan elesettnek próbálja beállítani magát" - mondta az [origo]-nak egy budapesti óvoda vezetője, hozzátéve, hogy azért nem ez a jellemző.

A gyerekvédelmi törvény meghatároz néhány szempontot, amelyek alapján egyes gyerekeket előnyben kell részesíteni, de a szempontok egymáshoz való viszonya, súlya már nincs meghatározva - mondták az [origo]-nak nyilatkozó intézményvezetők. Egyrészt előnyben kell részesíteni az adott óvoda és bölcsőde kerületében, közvetlen körzetében lakó gyerekeket, másrészt előnyt élveznek a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, a rossz családi vagy anyagi körülmények közt élők, és a nagycsaládosok is. Szintén a többi előtt kell felvenni az egyedülálló szülők gyermekeit, az idős emberek által nevelt, illetve a rendszeres gyermekvédelmi támogatást kapó gyermekeket. Ezek az előnyök minden intézményben járnak, de hogy azokat egymáshoz képest hogyan súlyozzák, és végül ki dönt róluk, az már változó (lásd keretes anyagunkat).

Versenyfutás az idővel

"Hozzánk sokszor már várandósan bejön az anyuka feliratkozni a várólistára, hogy biztosan legyen hely a gyerekének" - mesélte a bölcsődékben évek óta fennálló áldatlan állapotokról Scheer Ferencné, a Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék vezetője. A VIII. kerület 300 bölcsődei férőhelyére - a törvényben meghatározott kivételek után - jelentkezési lista alapján veszik fel a gyerekeket, ezért van olyan szülő, aki már 2008-ban bejelentkezett, és olyan is, aki már most lefoglalta a helyét 2011-re. A kismamákkal ugyanakkor nem nagyon tudnak mit kezdeni: "Megkérdezem tőle, hogy mégis mit írjak be a táblázatba, hogy hívják a gyereket, és mikor született? És akkor megállapodunk, hogy jöjjenek vissza inkább a szülés után" - mondta Scheerné.

A bölcsődevezető szerint országosan a gyerekek csupán 10 százaléka, Budapesten 17 százaléka jut be bölcsődébe, noha egy 2002-es, Magyarország által aláírt ajánlás szerint ennek már 30 százaléknak kellene lennie. A legtöbben azért hozzák be a gyereket, mert vissza kell menniük a munkába: ezt szintén méltányolandó szempontnak tekintik a felvételnél, ezért a szülőktől munkáltatói igazolást is kérnek. Mindezek azonban kijátszhatóak.

A nagy lakcím-trükk

A szülők leggyakrabban azért kényszerülnek trükközésre, mert a bölcsődék és óvodák elsődlegesen a saját településükön vagy kerületükben élő, illetve ott dolgozó családok gyerekeit veszik fel. Máshol élő gyerekeknek csak akkor van esélye, ha nem telik be a kapacitás, és mivel az [origo] által megkeresett intézményekben mindenhol közel kétszeres volt a túljelentkezés, erre nincs sok esély.

A legtöbb szülő ilyenkor meghamisítja lakcímét, hogy mégis bekerülhessen a kiszemelt intézménybe: az [origo]-nak nyilatkozó bölcsőde- és óvodavezetők szerint általános jelenség, hogy az adott kerületben lakó ismerősökhöz, barátokhoz jelentkeznek be a bölcsődei helyre pályázó családok. Egy az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó édesanya azt mondta, 65 ezer forintot fizetett egy albérletet kiadó nőnek, hogy az bejelentse őt a szomszéd kerületbe. A kerület óvodája csak néhány utcára volt az édesanya saját lakásától, de a közigazgatási határok miatt mégsem vették volna fel oda saját lakcímével. Az asszony állítása szerint ezért egy napig még azt is kellett játszania a családlátogatásra érkező védőnőknek, hogy valóban a szomszéd kerületben, a soha ki sem vett albérletben lakik.

Scheer Ferencné az [origo]-nak azt mondta, hogy már külön odafigyelnek arra, ki honnan jelentkezett át a kerületbe: a józsefvárosi bölcsődéknél már előnyt élveznek az állandó kerületi lakosok az ideiglenes lakhelyre bejelentkezett próbálkozókkal szemben. Pékné Varga Katalin, a XI. kerületi Fürkész óvoda vezető-helyettese szerint azonban nagyon elterjedt az átjelentkezés, az ő tapasztalatuk szerint egy 25 fős csoportból 10 gyerek csak papíron lakik a környéken. "Volt olyan anyuka, aki a jelentkezésnél három lakcímkártyát vett elő, és abból választotta ki, hogy melyik kell hozzánk" - mondta.

Mindennek elmondhatják magukat

Azokon a településeken, ahol nem időrendi lista alapján jutnak be a gyerekek, különösen nagy hangsúlyt kap a családok szociális helyzete. Bár az [origo]-nak nyilatkozó intézményvezetők szerint nem jellemző, hogy a szülők rosszabb helyzetűnek állítják be magukat, mint ami a valóság, több példát is tudtak mondani arra, hogy hamis információkkal javította valaki a bejutási esélyeit. Varga Katalin például tudott olyan édesanyáról, akinek a gyermeke csak azért kapott helyet az óvodában, mert füllentett az önkormányzatnak: a nő bement a hivatalba, és közölte, neki másnap dolgoznia kell menni, a gyereket pedig nem tudja hova tenni. Az anyuka az óvónő szerint azóta sem talált munkát.

Mások gyakran sírva mennek be az óvodába vagy a bölcsődébe, és azt panaszolják a felvételről döntő vezetőknek, hogy tragikus családi viszonyaik, pengeélen táncoló karrierjük miatt kell mindenképpen bejuttatni a gyereküket az intézménybe. "Igazából nincs okunk megkérdőjelezni, hogy ez az esetek többségében valóban igazat mondanak, valóban vannak ilyen családi tragédiák, de ugyanúgy lehet az apuka könnyei mögött magas színészi teljesítmény is" - mondta több óvónő és bölcsődei vezető is.

Jobb pozíciót, szinte biztos bejutást jelent egy intézménybe, ha a család kihívja a gyermekjóléti szolgálatot, amely igazolást ad arról, hogy elengedhetetlenül szükséges a gyerek bölcsődei elhelyezése a családi körülmények miatt. Egy név nélkül nyilatkozó budai bölcsődevezető beszélt az [origo]-nak olyan családról, ahol az édesapa nettó 300 ezer forintot keresett, de mégis megkapták az igazolást, mert azt állították, hogy bölcsőde nélkül az édesanya elvesztené a munkát, ami megrendítené a család egzisztenciáját.

Az újbudai Fürkész óvoda helyettes vezetője olyan családról is tud, ahol halmozottan hátrányos helyzetűként kaptak előnyt a felvételinél, és vesznek fel támogatást azóta is, noha a gyerek az óvodában elmesélte, hogy két új autójuk van, és legutóbbi jemeni nyaralásukon édesanyja a tevegelést is kipróbálta. Varga Katalin szerint a jogász szülőknél pedig kifejezetten gyakori, hogy szándékosan nem házasodnak össze, mert így jogosultak a gyermekeiket egyedül nevelő szülőknek járó összes előnyre és kedvezményre.

Ajánlatok és fenyegetések

A színvonalas óvodára és bölcsődére pályázó szülők a valóság elferdítése mellett néha a sokkal direktebb módszerektől sem riadnak vissza - állítják az intézményvezetők. A felvételi előtti tájákoztatókon például jellemző, hogy a szülők a bejutásért adományokat ajánlanak az óvoda vagy a bölcsőde alapítványának: "állandóan megy a ráígérgetés, hogy kacsalábon forgó várat vesznek az óvodának, de persze ez nem lehet szempont a felvételi sorrendnél" - mondta Varga Katalin. Az óvónő hozzátette: akinek a gyereke az ígérettől függetlenül bekerül az óvodába, később teljesen megfeledkezik az ígéretekről.

"Vannak aztán olyanok is, akik konkrétan vesztegetni próbálnak, hozzák a borítékot, és kivágják a pénzt, hogy ezzel segítsenek rá a felvételire, de szerencsére ez nem az a munkahely, ahol ilyet meg lehet tenni" - mondta Varga Katalin. Egy észak-budai anyuka ugyanakkor az [origo]-nak azt mondta, hallott olyan gyerekről, akit kétszer utasítottak el egy bölcsiből, aztán harmadszorra egy vastag boríték segített az ügyön. A pénzes szülőknél sokkal hatékonyabbak a megfelelő összeköttetéssel rendelkező jelentkezők - állították egyöntetűen az [origo] forrásai. A legtöbb megkérdezett óvodai és bölcsődei vezető szerint a protekció rendszeresen átírja a felvettek listáját: van, ahol az önkormányzat maga dönt erről, van, ahol "leszólnak" az intézményvezetőknek, de olyan is, ahol a kerületi nagy cégek és intézmények vezetői írnak levelet egy-egy gyerek felvétele érdekében.

"Aztán vannak agresszívak is" - mondta az [origo]-nak Varga Katalin. Szerinte előfordul, hogy akinek se pénze, se összeköttetése, és nem is tudta bejuttatni a gyerekét valamelyik intézménybe, megpróbálja megfélemlíteni az óvónőket. "Azt gondolják, hogy ha felemelik a hangjukat, meg fogunk ijedni. Sokan fenyegetnek feljelentéssel is, de ilyenkor mi mondjuk meg nekik, hogy hol lehet teljesen nyugodtan ezt megtenni, és olyankor rájönnek, hogy ez talán mégsem célravezető" - mondta.