Pár száz emberre csaphat le a Fidesz vasökle

A Fidesz azt ígéri, egyik első intézkedése lesz az úgynevezett három csapás törvény bevezetése, amellyel az erőszakos visszaesők büntetését súlyosbítanák. Bár a bűncselekmények száma több tízezer, évente alig néhány száz olyan ember követ el bűncselekményt, akit már korábban is elkaptak velemiért, ráadásul egy részük nem is erőszakoskodik, nem tör senki életére. Az erőszakos visszaesők nagy része már most is börtönben ül, a Fidesz által idézett amerikai példa pedig a helyi kutatók szerint semmit sem bizonyít.

A Fidesz egyik első törvényjavaslataként fog az új Országgyűlés elé kerülni a három csapás törvény - közölte csütörtökön a Fidesz sajtóosztálya az [origo]-val. "Az egyik legfontosabb nemzeti ügy a közbiztonság helyreállítása Magyarország minden részén. Ezért a nemzeti konzultációsorozat első állomása is a közbiztonságról fog szólni, és néhány napon belül sor kerül rá. A három csapás törvény pedig az egyik leghatékonyabb eszköz a bűnözés visszaszorításához, a tervezet végleges változata hamarosan elkészül" - áll az [origo]-nak küldött válaszlevélben.

A Fidesz 2009 februárjában nyújtotta be először a három csapásról szóló javaslatát a parlamentben, de azt sem akkor, sem júniusban, az újbóli benyújtáskor nem tárgyalta az Országgyűlés. (Ennek körülményeiről keretes írásunkban talál részleteket.) A Fidesz három csapás javaslata egy új fogalmat akart bevezetni a büntető törvénykönyvbe: az erőszakos visszaeső fogalmát. Azokat nevezték volna így, akik háromszor követnek el szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt. A fideszes javaslat lényege az volt, hogy a harmadik alkalommal ezeknél az embereknél kétszeresére emelkedjen a kiszabható büntetési tétel felső határa, és ha az így megemelt felső határ átlépné a húsz évet, vagy az adott bűncselekményért életfogytiglant is ki lehetne szabni, a büntetés automatikusan életfogytiglan legyen.

A javaslat indoklását két állításra építette a Fidesz. Az egyik az volt, hogy a súlyos, erőszakos bűncselekmények száma drámaian emelkedik Magyarországon, és ezért "az emberek biztonságának garantálása érdekében súlyosabb - elrettentésre alkalmas - büntetésekre" van szükség. Nem világos, hogy ezt a kijelentését mire alapozza a Fidesz, ugyanis a rendőrségi statisztikák szerint az összes erőszakos és garázda jellegű bűncselekmény éves száma nem nőtt a 2004-es csúcs óta - derül ki az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) statisztikai és elemző osztályának 2010-es kiadványából. 2004-ben 33 364 ilyen bűncselekményt regisztráltak, a következő években a szám csökkenésnek indult, lement 30 ezer alá, és a 2008-ban kezdődő újabb emelkedés ellenére is a 2004-esnél ezerrel alacsonyabb számon, 32 349-nél állapodott meg 2009-ben.

A gyilkosságok száma évek óta csökken

A szándékos emberölések száma az IRM szerint jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben. 2001-ben 250 szándékos gyilkosság történt, tavaly csak 138. A szándékos testi sértések száma 1999 és 2004 között nőtt jelentősebben, 10 748-ról 12 533-ra, de azóta nagyjából stagnált, alig ingadozott. 2009-ben 12 430 szándékos testi sértést regisztráltak.

A fideszes javaslat indoklásának másik pillére az volt, hogy a párt szerint a három csapás az Egyesült Államok egyes tagállamaiban már bevált. "A három csapás törvény bevezetését követő tíz évben Kaliforniában 40 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma, ami egyértelműen mutatja a szabályozás hatékony visszatartó erejét" - állt az indoklásban.

Kétséges a kaliforniai példa

A kaliforniai sikert viszont több, a tapasztalatokat elemző amerikai tanulmány is megkérdőjelezi. A LAO (Legislative Analyst's Office) nevű független elemző iroda 2005-ös tanulmánya például arra jutott, hogy a kaliforniai közbiztonság javulása egy országos trend része volt, amelyet az erősödő gazdaság, hatékonyabb rendőrség, demográfiai változások és kézifegyver-használat visszaszorulása segített elő. Országos szinten 1991 és 2003 között 31 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma az Egyesült Államokban.

Kaliforniában a három csapást 1994-ben vezették be. A bűnelkövetési ráta javulása már ezelőtt elkezdődött, 1991 és 1994 között tíz százalékkal csökkent a bűncselekmények száma Kaliforniában. A tendencia 1999-ig folytatódott, ebben az időszakban következett be a Fidesz által is említett 43 százalékos csökkenés, viszont 1999 után ismét növekedésnek indult a bűncselekmények száma.

Kalifornia nyolc megyéjében eltérő gyakorisággal alkalmazták a bíróságok a három csapás törvényt. A George Washington Egyetemen James Austin és kollégái azt kutatták, még jobban csökkent-e a bűnözés azokban a kaliforniai megyékben, ahol a bíróságok gyakrabban alkalmazták a három csapás törvényt. Ha a törvény valóban látványosan hatékony lenne a közbiztonság javításában, erre lehetett volna számítani, a kutatók azonban azt találták, hogy nincs szignifikáns különbség a megyék között a bűncselekmények csökkenésének mértékében.

A kormány is rámozdult a három csapásra

Az Országgyűlés előtt tavaly elakadt fideszes javaslatoknak eddig annyi hozadékuk volt, hogy a kormány 2009 tavaszán maga is előterjesztett egy Btk.-módosítást, amellyel bevezették a kódexbe az erőszakos többszörös visszaeső fogalmát. Az új elnevezés lényegében ugyanazt takarja, mint a fideszes javaslat erőszakos visszaesője: olyan ember, aki három alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el. Van azonban egy fontos különbség: a fideszes javaslat - tudatosan - nem vette volna figyelembe, mennyi idő telt el az egyes bűncselekmények között. Ezzel szemben az augusztusban hatályba lépett, a kormány által javasolt szabály azokat tekinti csak visszaesőnek, akik úgy követték el az újabb bűnt, hogy nem telt még el három év az előző miatt kiszabott büntetés letöltése óta.

A kormányjavaslat nyomán augusztusban módosult Btk. is szigorította az ilyen emberek büntetését, igaz, sokkal enyhébb mértékben, mint amit a Fidesz tervezett. Egy-két évvel emelték a rájuk kiszabható szabadságvesztési idő alsó határát, büntetésük nem enyhíthető, és kizárták őket abból a lehetőségből, hogy a három évnél rövidebb szabadságvesztés helyett például közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntessék csak őket. A kormány által előterjesztett javaslat parlamenti vitájakor Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta az azóta hatályba lépett változtatásról: "jó irányba tett bátortalan lépésnek tartjuk, vagy kicsit szigorúbban megfogalmazva: félmegoldásnak tartjuk".

Mióta tavaly augusztusban bevezették a többszörös erőszakos visszaeső kategóriát, év végéig mindössze 5 bűnelkövetőt soroltak ide - derül ki az IRM elemzéséből. A fideszes változat várhatóan ennél több embert érintene, mert nem korlátozná az alkalmazhatóságot a kormányjavaslatban szereplő hároméves szabály.

A Fidesz nem lát alkotmányossági aggályt

Az [origo] tavaly februárban, amikor a Fidesz először vetette fel a három csapás bevezetésének ötletét, a javaslatról több büntetőjogászt is megkérdezett, akik nem értettek egyet azzal (a véleményekről részletesen korábbi cikkünkben, itt olvashat). Az egyik legfontosabb ellenérvük az volt, hogy nem a büntetés szigorúsága fogja vissza a bűnre készülőket, hanem az a tudat, ha biztosak abban, hogy nem kerülhetik el a felelősségre vonást.

A kifogások közé tartozott, hogy a törvény bevezetése alkotmányossági aggályokat vethetne fel, mivel abszolút büntetést jelent, korlátok közé szorítja a bírók mérlegelési jogkörét. Répássy is beszélt erről az aggályról a parlamentben. Azt mondta, hogy a bírók mérlegelési tevékenysége nem korlátlan, függetlenek ugyan, de a törvénynek alá vannak rendelve, így a Fidesz szerint "az alkotmány egyetlenegy rendelkezésével sem összeegyeztethetetlen" a javaslat.

Az [origo] által korábban megkérdezett büntetőjogászok azt is felvetették problémaként, hogy a három csapás tovább duzzaszthatja a börtönök túlzsúfoltságát. A jelenlegi telítettség a tavaly decemberi adatok szerint 121 százalékos. A most börtönben ülők közül viszonylag kevesen maradnak ott életük végéig. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) statisztikája szerint tavaly év végén az elítéltek mindössze egy ezreléke, 16 fő volt börtönben tényleges életfogytiglannal, felülvizsgálhatóval pedig 210 ember.

A rabok fele visszaeső

Tavaly a magyar regisztrált bűnelkövetőknek 60 százaléka első bűntényes, 40 százaléka büntetett előéletű volt. 2009-ben a büntetett előéletű bűnelkövetők csak kevesebb mint 10 százaléka volt többszörös visszaeső, vagyis olyan ember, aki legalább harmadjára követett el valamilyen szándékos - de nem feltétlenül személy elleni erőszakos - bűncselekményt. A többszörös visszaeső bűnelkövetők száma az elmúlt években csökkent: 2006-ban 441-en, 2007-ben 364-en, 2008-ban 282-en voltak a rendőrségi statisztikák szerint. A fogvatartottaknak viszont a fele visszaeső vagy többszörös visszaeső - hangzott el egy tavaly nyári BVOP-sajtótájékoztatón.

Az amerikai LAO-tanulmányból kiderül, hogy 1994-től, a törvény bevezetésétől 2005-ig 7500 ember került "harmadik csapás" miatt börtönbe Kaliforniában. Az elemzés szerint a három csapás bevezetése miatt nem csak az elítéltek létszámnövekedése miatt nőtt a kaliforniai büntetés-végrehajtás büdzséje, hanem öregedett a börtönpopuláció, nőtt az ötven év felettiek aránya is, ami tovább növelte a kiadásokat az öregséggel összefüggő betegségek kezelési költsége miatt.

A 2003-ban - a Fidesz és a KDNP tartózkodása mellett elfogadott - bűnmegelőzési nemzeti stratégia is foglalkozott a visszaeső bűnözéssel. A dokumentum az elrettentés helyett olyan eszközöket ajánl, mint például az elítéltek hatékonyabb utógondozása, a pártfogó felügyelői szolgálat megerősítése, a társadalomba visszailleszkedés megkönnyítése álláskeresői, önismereti és konfliktuskezelési tréninggel.