Őrizetbe vették Hagyó Miklóst a BKV-ügyben

Vágólapra másolva!
Péntek este őrizetbe vette a rendőrség Hagyó Miklóst, és két korábbi munkatársát, H. Évát és L. Ottót, miután kihallgatták őket a BKV-ügyben. Mindhármuk esetében kezdeményezni fogja a rendőrség az előzetes letartóztatást. A korábbi szocialista főpolgármester-helyettes szinte rögtön azután gyanúsított lett, hogy megszűnt a mentelmi joga. Bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják őket, a rendőrség szerint Hagyó szükségtelen szerződések megkötésére adott utasításokat a BKV vezetőinek.
Vágólapra másolva!

Őrizetbe vette a rendőrség Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettest, H. Évát, a politikus korábbi tanácsadóját és L. Ottó kommunikációs szakembert péntek késő este - közölte Tafferner Éva, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szóvivője. A rendőrség mindhármuk esetében kezdeményezni fogja az előzetes letartóztatás elrendelését.

A BKV-ügyben érintett Hagyó Miklóst és két korábbi munkatársát bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni kárt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítja a rendőrség.

A rendőrség pénteken már gyanúsítottként hallgatta ki a korábbi szocialista főpolgármester-helyettest, valamint H. Évát és L. Ottót, akik Hagyó kommunikációs munkatársai voltak a Városházán.

Hagyó mentelmi joga pénteken szűnt meg hivatalosan, az új országgyűlés megalakulásával, melyben nem szerzett mandátumot. Az új képviselők eskütétele után néhány perccel közölte a rendőrség, hogy meggyanúsítja a politikust. Az [origo] akkor megpróbálta telefonon elérni Hagyó Miklóst, de nem veszi fel a telefonját. H. Évát szintén kerestük a mobilján, de készülékét kétszer is lenyomták.

A hűtlen kezelése büntetése két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt okoz. A büntető törvénykönyv ennél a bűncselekménynél nem nevesíti, hogy mennyivel növekedhet a büntetés, ha valaki bűnszervezetben követte el a hűtlen kezelést, de annyi bizonyos, hogy a bűnszervezetben elkövetés súlyosbító körülménynek számít.

Utasításokat osztott szükségtelen szerződésekre a gyanú szerint

Péntek délután fél ötkor a rendőrség közleményt adott ki az ügyről. Eszerint Hagyót azzal gyanúsítják a nyomozók, hogy mint a főváros közlekedési ügyekért felelős egykori alpolgármestere, közvetlenül vagy közvetítői útján - H. Éván, L. Ottón és H. Ivánon keresztül - utasításokat adott a BKV Zrt. vagyongazdálkodási kötelezettséggel rendelkező egyes vezetői részére, hogy a közlekedési vállalat számára szükségtelen szerződéseket kössenek.

A közleményből nem derül ki egyértelműen, ki az a H. Iván, akit a rendőrség Hagyó közvetítőjeként említ, de a rendőrség múlt kedden meggyanúsított a BKV-ügyben egy ügyvédet, akit szintén H. Ivánnak hívnak. Házkutatás után az ügyvédet bűnszervezetben, bűnsegédként elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki a nyomozók. (Az ügyvéd meggyanúsításáról részletesen itt olvashat, arról pedig, hogy milyen más megbízásai voltak annak az ügyvédi irodának, melynek H. Iván dolgozott, itt talál információt.)

Hagyó Miklós nyomására született az a szerződés, mely a HÉV utastájékoztató rendszerét volt hivatott megvalósítani - olvasható a rendőrség pénteki közleményében, amely szerint a szolgáltatás ugyan elindult, de az alapvető elvárásoknak sem felelt meg. A gyanú szerint az el nem végzett munka ellenére Hagyó nyomásgyakorlása következtében a munkát igazolta a BKV, a kivitelező cég így jogtalanul jutott mintegy 40 millió forinthoz.

A rendőrségi közlemény szerint Hagyó gyanúsítható továbbá azzal, hogy utasította a BKV vezetőit, hogy egy tanácsadó céggel szerződést kössenek, egy, a négyes metró beruházással kapcsolatos tanulmány elkészítésére, 50 millió forint értékben. Az elkészült tanulmány felesleges és indokolatlan kiadást jelentett a BKV részére, mert azt a Főpolgármesteri Hivatal által biztosított költségkeretből a gyanúsítottnak kellett volna rendeznie - áll a rendőrségi közleményben.

Tarlós szerint nem meglepő, az MSZP vezetői hallgatnak

Tarlós István szerint a fővárosi közszolgáltató cégek több vezetőjének a vallomása után nem meglepő, hogy gyanúsítottként hallgatja ki a rendőrség Hagyó Miklóst a BKV-üggyel összefüggésben - erről a Fidesz fővárosi frakcióvezetője a parlamentben nyilatkozott, hozzátéve, csak nemrég hallott az egykori főpolgármester-helyettes kihallgatásáról.

Tarlós szerint, ha Hagyó Miklós valóban elkövetett valamit, akkor látva azt, hogy a budapesti szocialista vezetők milyen nyilvánvalóan "együtt mozogtak minden kérdésben", a Fidesz számára ez az egész ügy nem "Hagyó Miklós-ügyként" jelenik meg, hanem - politikai értelemben - mint a budapesti MSZP ügye.

Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője és Lendvai Ildikó pártelnök sajtótójékoztatót tartottak a parlamenti nyitóülés szünetében, ahol azt mondták: nem kommentálják a Hagyó meggyanúsításáról szóló hírt, az igazságszolgáltatás teszi a dolgát.

A BKV-ügyben mindenki Hagyóra mutogatott

Hagyó Miklós 2006 őszétől tavaly november közepéig Budapest főpolgármester-helyetteseként felügyelte a fővárosi cégeket, köztük a BKV-t is. Ebben az időszakban a fővárosi MSZP, illetve az egész fővárosi vezetés egyik legbefolyásosabb politikusának számított. A BKV-botrány miatt viszont idén lemondani kényszerült több tisztségéről, miután felelősségét számos alkalommal, többen is felvetették az ügyben.

Február elején - az MSZP kérésére - Hagyó lemondott képviselő-jelöltségéről és közgyűlési mandátumáról, miután az ATV meg nem nevezett rendőrségi forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy több gyanúsított, Antal Attila korábbi BKV-vezérigazgató és Balogh Zsolt korábbi megbízott igazgató is terhelő vallomást tett rá.

Március elején készült több interjú is Balogh Zsolttal, amelyekben Balogh azt állította, hogy Hagyó előnytelen szerződések megkötésére kényszerítette és rajta keresztül hetvenmillió forint jutott a főpolgármester-helyetteshez. Hagyó az első, Magyar Nemzetnek adott interjú megjelenésének másnapján felfüggesztette MSZP-tagságát a párt érdekeire hivatkozva, de azt állította, hogy ártatlan, és rágalmazás miatt több feljelentést is tett, köztük Balogh ellen, aki azt mondta, egyszer egy Nokiás dobozban kellett neki pénzt átadnia.

Hagyó márciusban nem jelent meg személyesen a BKV-ügyeket vizsgáló fővárosi bizottság meghallgatásán, de levélben válaszolt a testületnek. Többek között azt írta, hogy soha senkitől nem fogadott el "bűnös pénzt", a BKV-ügyben politikusként van felelőssége, de mindenben törvényesen járt el, ezért nem is lehet jogi felelőssége.

A Hagyó Miklósról szóló összes hírünket itt megtalálja.

H. Éva kismamabérlete

H. Évát már korábban meggyanúsította a BKV-ügyben a rendőrség bűnsegédként elkövetett hűtlen kezeléssel, miután kiderült róla, hogy a BKV-nál is alkalmazták. A rendőrség szerint 2008 februárja és 2009 szeptembere között vett fel a BKV-tól összesen 24 millió forint munkabért, prémiumot és jutalmat úgy, hogy azért ténylegesen nem végzett munkát. Végül Kocsis István BKV-vezérigazgató menesztette. Balogh Zsolt, a BKV korábbi megbízott vezetője a Magyar Nemzetnek adott interjújában - amelyben a Hagyónak Nokia-dobozban állítólag átadott 15 millió forintról is beszélt - úgy írta le, mint azt a személyt, aki a BKV-nál a politikus érdekeit menedzselte, Balogh szerint minden apró szervezeti és személyi döntésről egyeztetnie kellett vele, és sokszor a nevében osztott utasításokat neki.

H. korábban tagadta, hogy csupán látszatmunkát végzett volna a BKV-nál, és boszorkányüldözésnek nevezte az ellene felhozottakat. Hagyó is védte egykori beosztottját, azt mondta róla, soha nem kérte meg, hogy utasításait vagy kéréseit közvetítse a BKV vezetése felé.

A H. Éva elleni újabb gyanúsítás arról szólt, hogy Hagyó szóvivője kihasználva pozícióját rábírta a BKV vezetőit, hogy "szükségtelen és indokolatlan" szerződéseket kössenek. Ilyen volt például egy kft.-vel kötött szerződés a "BKV kismamabérlet" című promóciós film elkészítésére, melynek értéke mintegy 10 millió forint volt. A BKv soron kívül kifizette a pénzt, holott a kisfilm meg sem született. Egy másik esetben H. Éva elintézte, hogy egy Mikulás napi rendezvény szerződése létrejöjjön 11 millió forint értékben. Ezt is soron kívül fizette ki a BKV, pedig nem történt teljesítésigazolás.

L. Ottó havi kétmilliót kapott a BKV-tól

L. Ottó korábban Hagyó kommunikációs szakértőjeként dolgozott, a BKV-ügyben pedig először felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsították meg. A rendőrség szerint szükségtelen szolgáltatásokra vonatkozó szerződések megkötésére vette rá a BKV vezetőit, több mint 20 millió forint értékben. Balogh Zsolt azt mondta róla a Magyar Nemzetnek adott interjújában, hogy a Nokiás dobozba tett összeget az ő szobájában adta oda a Hagyónak, igaz, szerinte L.-t erre az időre kiküldték az irodából.

L.-ről Hagyó korábban azt mondta, nem adott neki semmilyen feladatot arra, hogy a BKV vezetőségénél, képviseletre felhatalmazott személlyel felvegye a kapcsolatot, vagy megbeszélést folytasson, legfeljebb beszédeihez, interjúihoz kért vagy kérhetett háttéranyagokat.

A rendőrség szerint L. Ottót most azzal gyanúsítják megalapozottan, hogy a BKV vezetőire nyomást gyakorolt, akik emiatt elintézték, hogy egy L. egy kommunikációs ügynökségnél névleg dolgozhasson, havonta mintegy kétmillió forintért. L. fizetését tulajdonképpen a BKV fizette, miután a kommunikációs ügynökség annyival többet számlázott ki a közlekedési cég felé. A rendőrség szerint L. utasításokat adott a BKV különböző szintű vezetőinek "szükségtelen és indokolatlan" szerződések megkötésére, amelyek a BKV-nak különösen nagy vagyoni hátrányt okoztak.

A rendőrség már gondolt a gyanúsítására

Április végén a a Heti Válasznak adott interjújában Ihász Sándor fővárosi főügyész azt nyilatkozta, a BRFK részéről érkezett hozzájuk egy előterjesztés, mely szerint Hagyó Miklós gyanúsítható lenne, az ügyészség álláspontja viszont az volt, hogy ezt sem a tényállás, sem a bizonyítékok tekintetében nem támasztották kellőképpen alá.

Ihász szerint az ügyészség március 19-én visszaküldte kiegészítésre az előterjesztést. Az ügyész hozzátette: Hagyó Miklós, korábbi MSZP-s főpolgármester-helyettest sem gyanúsítottként, se tanúként nem hallgatták ki a BKV-ügyben, enélkül pedig kényszerintézkedést nem rendelhető el ellene. Minderről bővebben itt olvashat.