Hetekig nem játszotta ki Hagyó elleni lapjait a rendőrség

Vágólapra másolva!
Hetek óta elegendő bizonyítéka volt a BRFK-nak Hagyó Miklós korábbi szocialista főpolgármester-helyettes meggyanúsításához - állította az [origo]-nak a rendőrség. Ennek ellenére csak az új parlament pénteki megalakulása, mentelmi jogának megszűnése után pár perccel vették őrizetbe Hagyót. Bár a rendőrség hetekig várt Hagyó meggyanúsításával, hétfőn már arra hivatkozva helyezték előzetes letartóztatásba, nehogy elszökjön.
Vágólapra másolva!

"A Budapesti Rendőr-főkapitányság már hetekkel korábban jelezte, hogy elegendő bizonyíték gyűlt össze H. Miklós büntetőjogi felelősségének megállapítására, a megalapozott gyanú közlésére" - ismerte el az [origo] kérdésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) csütörtökön. "H. Miklós mentelmi joggal rendelkezett, így a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak nem volt lehetősége vele szemben eljárni" - állította a BRFK kommunikációs osztálya.

A rendőrség kezdeményezésére azonban a mentelmi jog felfüggesztését a legfőbb ügyész indítványozhatja, ezt először a parlament mentelmi bizottsága tárgyalja meg, majd az országgyűlés szavaz róla. Ha felfüggesztik a képviselő mentelmi jogát, akkor vele szemben ugyanúgy járhat el a rendőrség, mint bármely más állampolgárral szemben (a parlamenti bizottságok február óta nem üléseznek, de a házszabály alapján a házbizottság vagy a bizottság tagjainak egyötöde is összehívathatta volna a mentelmi bizottságot). A rendőrség tehát elindíthatta volna Hagyó Miklós mentelmi jogának felfüggesztését, ezt azonban az BRFK válasza szerint nem tették meg, inkább kivárták, míg a korábbi szocialista főpolgármester-helyettes mentelmi joga az új parlament pénteki alakuló ülésével automatikusan megszűnik. Amint ez megtörtént, a BKV-ügyben hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel meggyanúsított Hagyót előállították, majd többek között éppen a szökés, elrejtőzés veszélyére hivatkozva előzetes letartóztatásba helyezték.

"A hatályos magyar jogszabályok szerint, mikor a parlamentben az újonnan 2010-2014 ciklusra megválasztott képviselők letették hivatali esküjüket, azzal egy időben megszűnt a 2006-2010 ciklus képviselőinek mentelmi joga... Amennyiben esetleg napokkal az eskütétel után került volna sor H. Miklós előállítására, az állampolgárok joggal kérhették volna számon a rendőrségen, ha megvannak a bizonyítékok, vajon mire vár még a nyomozó hatóság?" - olvasható a rendőrség válaszában, bár az [origo] arról kérdezte a rendőrséget, hogy miért nem próbálták már korábban megindítani az eljárást Hagyó ellen, ha egyszer azt feltételezik, hogy a szökésétől is lehet tartani.

Az alkotmány mondja ki, hogy az országgyűlési képviselőt mentelmi jog illeti meg. Ennek az a lényege, hogy a képviselő bíróság vagy más hatóság előtt - megbízatásának ideje alatt és azt követően - nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Az országgyűlés tagjainak a mentelmi joga addig tart, amíg a mandátuma él, márpedig a képviselői megbízatás - más lehetséges okok mellett - az országgyűlés működésének a befejezésével ér véget. (Az új országgyűlés megbízatása pedig az alakuló üléssel kezdődik.)

A mentelmi jog miatt egy képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és csak akkor lehet ellene büntetőeljárást vagy szabálysértési eljárást indítani, illetve büntető-eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni, ha ehhez az országgyűlés előzetesen hozzájárulását adta.

A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő az országgyűlés elnökéhez. Az indítványt először az országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága vizsgálja meg, és határozati javaslatot hoz róla. Majd az országgyűlés határoz az ügyben, vita nélkül, de az érintett képviselő jogosult ismertetni álláspontját. A mentelmi jog felfüggesztéséhez a jelen lévő képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.



Hagyó pár napja jelentkezett

Alig pár perccel az után kopogtattak a rendőrök Hagyó Miklósnál, hogy az új parlament kimondta a megalakulását, és ezzel védence mentelmi joga megszűnt - mondta az [origo]-nak Kádár András, Hagyó ügyvédje. "Önmagában már ez a tény is arra utal, hogy nagyon ki volt centizve" - tette hozzá Kádár, aki szerint "pontosan és jól látszott, hogy mi történt".

Kádár szerint május 11-én - három nappal előállítása előtt - Hagyó egy postán és faxon a rendőrségre eljuttatott levélben maga jelentkezett a BRFK-nál. Ebben Kádár szerint megadták a politikus és jogi képviselőjének összes elérhetőségét, és jelezték, hogy Hagyó készen áll a vallomástételre. "Kértük, hogy adják meg a helyet és időt, amikor Hagyó Miklós vallomást tehet, de a rendőrség részéről a levélre semmilyen reagálás nem érkezett" - mondta az ügyvéd. Kádár szerint ezért alaptalan, hogy Hagyó előzetes letartóztatását szökés, elrejtőzés, illetve a bizonyítási eljárás megnehezítésének veszélye miatt rendelték el. "Nem csak hogy maga jelentkezett a rendőrségnél, amely erre nem is válaszolt, de korábban, az elmúlt hónapokban is elérhető volt, többször nyilatkozott és megmutatta magát" - mondta.

Az ügyészség felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett, és így mindenről tudnia kell, de a rendőrség önálló hatáskörrel nyomoz, így ők döntik el, mikor áll úgy a nyomozás, hogy előállításra van szükség - mondta az [origo]-nak Skoda Gabriella, a főügyészség szóvivője. Arra a kérdésre, miszerint egyeztette-e az ügyészséggel a BRFK, hogy Hagyó elfogásával kivárják a mentelmi jog megszűnését, a szóvivő megismételte, hogy a rendőrség látja át, hol tartanak a nyomozati tervvel, még ha az ügyészséggel rendszeres, napi és heti kapcsolatban vannak is a nyomozók.

A BRFK kommunikációs osztálya cikkünk megjelenése után azt közölte: a rendőrség "kétszer kezdeményezte az ügyészség felé H. Miklós felelősségre vonását jelezve, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a megalapozott gyanú közlésére, azonban a mentelmi jog felfüggesztésének indítványozása nem a rendőrség, hanem a legfőbb ügyész feladata". Skoda Gabriella, a főügyészség szóvivője erre válaszolva azt közölte: a rendőrség két alkalommal valóban jelezte, hogy a BKV ügyben folytatott nyomozásban tovább lehetne lépni, de egyik esetben sem szolgáltak olyan információkkal, amelyek formailag és tartalmilag már megalapozták volna a mentelmi jog felfüggesztésének a kezdeményezését.

Mintha "pr-munkát látna" a közönség

A pénteken elfogott és kihallgatott Hagyót a Budai Központi Kerületi Bíróság hétfőn előzetes letartóztatásba helyezte, a vele együtt szintén meggyanúsított H. Évát és L. Ottót - akik korábban a politikus kommunikációs munkatársai voltak - házi őrizetbe helyezték, bár az ügyészség az ő letartóztatásukat is indítványozta. A gyanú szerint a főváros közlekedési ügyekért felelős egykori alpolgármestere - közvetlenül vagy közvetítőin, így H. Éván, L. Ottón keresztül - utasításokat adott a BKV egyes vezetőinek, hogy szükségtelen szerződéseket kössenek.

Bárándy Péter, H. Éva ügyvédje - a Medgyessy-kormány igazságügyminisztere - szerint súlyos aggályokat vet fel az, hogy a rendőrség az új összetételű parlament megalakulásához igazította lépéseit egy büntetőügyben. Mint mondta, Hagyó Miklós hat hónapja tudatában van annak, hogy folyik egy büntetőeljárás, ami ellene is irányul, még ha nem is kifejezetten ellene indították. "A mentelmi joga miatt megtehette volna, hogy elhagyja az országot, de ő egyértelműen kinyilvánította, hogy marad. Ha fél évig nem szökött meg, akkor nehéz elhinni, hogy ennek a veszélye pont akkor állt elő, amikor az új parlament megalakul" - tette hozzá Bárándy.

Bárándy szerint Hagyó elfogásának körülményei, a rendőrség időzítése azt a látszatot keltik, mintha a közvélemény "pr-munkát látna, nem pedig egy büntetőeljárást". "A történtek veszélyes dimenziókba visznek, mert könnyen kikezdhetik azt a hitet, hogy a hatóságok pártpolitikamentesen, szakszerűen járnak el" - mondta Bárándy.

Hónapok óta Hagyóról szól a BKV-ügy

Hagyó Miklós 2006 őszétől tavaly november közepéig Budapest főpolgármester-helyetteseként felügyelte a fővárosi cégeket, köztük a BKV-t is. A közlekedési vállalatnál tavaly nyáron robbant ki egy botránysorozat, miután kiderült, hogy a közlekedési vállalat több vezető beosztású munkatársának milliós végkielégítéseket fizetett. Egyikük, Sz.-né Sz. Eleonóra humánpolitikai igazgató 86 millió forint végkielégítést kapott, majd tovább foglalkoztatták a cégnél havi 1,2 millió forintért. Sz.-nét végül januárban helyezték előzetes letartóztatásba, de közben a nyomozás során kiderült, hogy a BKV tanácsadói és vállalkozói szerződései sincsenek rendben.

A rendőrség az ügyben a cég több vezetőjét is meggyanúsította, és az ATV meg nem nevezett rendőrségi forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy több gyanúsított, Antal Attila korábbi BKV-vezérigazgató és Balogh Zsolt korábbi megbízott igazgató is terhelő vallomást tett Hagyó Miklósra. Március elején Balogh Zsolt több interjúban is azt állította, hogy Hagyó előnytelen szerződések megkötésére kényszerítette és rajta keresztül jutott hetvenmillió forint jutott a főpolgármester-helyetteshez, akinek egy nokiás dobozban kellett a pénzt átadnia.

Hagyó február elején lemondott képviselő-jelöltségéről és közgyűlési mandátumáról, a Baloghgal készült első interjú után pedig felfüggesztette MSZP-tagságát is a párt érdekeire hivatkozva. A politikus azt állította, hogy ártatlan, és rágalmazás miatt több feljelentést is tett. Hagyó szerint soha senkitől nem fogadott el "bűnös pénzt", a BKV-ügyben politikusként van felelőssége, de mindenben törvényesen járt el, ezért jogi felelőssége nincs.