Ha a Fidesz kettős állampolgárságot ad a határon túli magyaroknak, a Jobbik szavazati jogot is adna mellé. Ha a Jobbik Trianon-emléknappá nyilvánítaná a június 4-ét, a Fidesz törvényjavaslatot nyújt be róla. A kormánypárt és a Jobbik már a kampányban is többször ütközött egymással, a villongások pedig nem értek véget az új parlamenti ciklus első hetében sem.

Amikor a parlament múlt pénteki alakuló ülésének végén a Jobbik képviselői a Szózat után a Székely himnuszt kezdték énekelni, a Fidesz-KDNP képviselői közül is többen csatlakoztak hozzájuk. A látszólagos összhang ellenére a Fidesz és a Jobbik aznap már két összecsapáson volt túl: a hagyományokkal szakítva a Fidesz nem engedte, hogy legfiatalabb képviselőként a jobbikos Dúró Dóra olvassa elő a képviselői eskü szövegét, majd Schmitt Pál házelnök a Jobbik helyett az MSZP-nek adta a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztját.

A Fidesz és a Jobbik már a választási kampányban is többször konfliktusba került. Kubatov Gábor fideszes pártigazgató egy rendezvényen "már-már fasisztának" minősítette a Jobbikot, amely azzal vádolta a Fideszt, hogy csendben együttműködik a szocialistákkal (a két párt konfliktusáról itt olvashat). A választások után, május 1-én pedig Vona Gábor Jobbik-elnök azt mondta: nem kérdéses a Fidesz jövője, a párt szerinte bele fog bukni a kormányzásba.

A választások után Pintér Sándor kijelölt belügyminiszter szolgáltatott támadási felületet a Jobbik számára, amikor a miniszterjelöltek bemutatása után azt mondta: Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitány nem követett el törvénytelenséget a 2006. október 23-i tömegoszlatásokkor. "Ez az eset is jól mutatja, mennyire csak szólamok voltak a Fidesz elszámoltatásra tett ígéretei" - mondta Volner János, a Jobbik rendvédelmi kabinetjének elnöke.

Versenyfutás a Trianon-emléknapért

Az új parlament megalakulása után a két párt a nyílt konfrontáció helyett inkább szimbolikus kérdésekben igyekeztek egymásra licitálni. A Jobbik egy ilyen üggyel kezdte parlamenti munkáját: már az új országgyűlés alakuló ülésének napján benyújtották azt a határozati javaslatukat, amelyben nemzeti emléknappá nyilvánítanák június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját. A párt közleménye szerint az elmúlt 20 év egyik legsúlyosabb mulasztásának tartja, hogy a békeszerződés megkötésének évfordulóját egyik kormány sem tette meg emléknappá.

Lázár János Fidesz-frakcióvezető előbb azt mondta, pártja megfontolja az emléknapot, majd Schmitt Pál bejelentette: emlékülést hív össze június 4-re, a békeszerződés aláírásának 90. évfordulójára. A Jobbik hétfőn azt javasolta, hogy rendezzenek politikai vitanapot is június 4-én, Nemzeti együttműködés a Kárpát-medencében címmel. Akkor Semjén Zsolt, a KDNP elnöke azt kiabálta be, hogy a javaslat Robert Fico szlovák kormányfő érdekeit szolgálja.

A Jobbik Trianon-emléknapról szóló határozati javaslata még az illetékes alkotmányügyi bizottság elé sem került, amikor a testület szerda délutáni ülésén kiosztottak egy nagyon hasonló törvényjavaslatot. Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke és Semjén Zsolt törvényjavaslata, amely A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről címet viseli, és amely a nemzeti összetartozás napjává nyilvánítaná június 4-én. A jogszabály ráadásul már most június 4-én hatályba is lépne.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője üdvözölte a Fidesz és a KDNP kezdeményezését (az MSZP-s Lamperth Mónika azt mondta, hogy nem kívánnak részt venni a Jobbik és a Fidesz versenyfutásában, az LMP támogatja az előterjesztést). Gaudi-Nagy a bizottsági ülésen úgy fogalmazott: az irány és a szellemiség nagyon szimpatikus, de akadtak problémái a javaslattal, amely szerinte "patikamérlegen egyensúlyoz", több helyen nem fogalmaz elég egyértelműen - például "önrendelkezés" helyett "belső önrendelkezést" használ a nemzeti közösségek jogaira -, illetve kizárja a lehetőségét egy esetleges későbbi határmódosításnak.

Határon túl

A határon túli magyarok kettős állampolgárságának megadása mind a Jobbik, mind a Fidesz ígéretei közt szerepelt. A kormánypárt korábbi ígéreteinek megfelelően az elsők közt nyújtotta be az erről szóló törvénymódosítást, amely azonban nem foglalkozik a határon túli magyarok választójogával. A jelenlegi törvények szerint pedig csak azok szavazhatnak, akiknek állandó lakcíme van Magyarországon, vagyis a határon túli magyarok nem (a kettős állampolgárság és a választójog kapcsolatáról itt olvashat).

A Jobbik ezzel szemben szavazati jogot is a határon túl élő magyaroknak. A párt  elnöksége szerdán azt javasolta: a kedvezményes honosítással állampolgársághoz jutó magyarok a pártok országos listáira szavazzanak. A Jobbik elképzelései szerint a határon túli magyaroktól nem kellene ajánlószelvényeket gyűjteni, de csak akkor szavazhatnának, ha ezt a szándékukat előre, postai úton bejelentik.

A Jobbik képviselői, Balczó Zoltán és Gyöngyösi Márton be is nyújtottak egy módosító indítványt a Fidesz alkotmánymódosító törvényjavaslatához Ebben azt javasolták, hogy az alaptörvénybe kerüljön bele: a 200 fős, 13 kisebbségi képviselővel kiegészíthető parlament létszáma további 26 fővel lehetne nagyobb, ezeket a képviselőket a határon túli magyarok küldenék a budapesti országgyűlésbe. Az indítványt a fideszes képviselők már az alkotmányügyi bizottságban leszavazták, az nem is került a plenáris ülésen szavazásra.