Állami vezetőket hallgatnak ki a moszkvai ingatlaneladás miatt

Több szálon nyomoz a moszkvai kereskedelmi képviselet eladása miatt a Központi Nyomozó Főügyészség - mondta az [origo]-nak a nyomozást vezető főügyész. Az ügyészség gyanúja szerint a valós árnál olcsóbban adhatták el az állami ingatlant, az eladás során pedig magánokirat-hamisítás történhetett. Gyanúsított még nincs, de már több embert kihallgattak.

Még nem gyanúsított meg senkit, több embert azonban már kihallgatott a moszkvai kereskedelmi képviselet eladása miatt a Központi Nyomozó Főügyészség - mondta az [origo]-nak Keresztes Imre főügyész, aki arra hivatkozva beszélt az ügyről, hogy annak több részlete is nyilvánosságra került az elmúlt hónapokban. A főügyész szerint a kihallgatottak köre kiterjed az államigazgatásban dolgozó felsővezetőkre, illetve az eladásból befolyó vételár kezelésében részt vevő ügyintézőkre.

Hűtlen kezelés

Keresztes szerint több bűncselekmény gyanúja is felmerült a november óta tartó nyomozás során. Az egyik a hűtlen kezelés, az ügyészség szerint ugyanis felmerült az a gyanú, hogy ha a jogszabályoknak megfelelő módon adták volna el a moszkvai ingatlant, akkor magasabb áron lehetett volna értékesíteni a korábban állami tulajdonban lévő épületet. Az épületet körülbelül 4 milliárd forintért adta el a magyar kormány, ebből 3,5 milliárd volt a vételár, közel 500 milliót pedig előlegként fizetett ki a vevő, igaz, évekkel azelőtt, hogy az ingatlant megszerezte volna.

A hűtlen kezelés gyanúját - az ügyészség szerint - az ingatlan eladása előtt készült ingatlanbecslés veti fel, az ugyanis csak az ingatlan egy részét mérte fel. Problémás az ügyészség szerint az is, hogy mikor készült az értékbecslés. Annak első változata még 2005-ben készült, a frissítését azonban 2008 nyarán készítették el, bár az ingatlan eladásáról szóló első adásvételi szerződés 2008. márciusi keltezésű.

Magánokirat-hamisítás

Ezen kívül az ügyészség magánokirat-hamisítás gyanúja miatt is vizsgálódik. Az ingatlan eladásáról ugyanis két adásvételi szerződés készült, egy 2008 márciusában, egy pedig 2008 októberében. Az első szerződés nem felelt meg a jogszabályoknak - mert nem előzte meg pályázatás -, így a második szerződés az ügyészség gyanúja szerint csak arra szolgált, hogy ezt a hiányosságot orvosolja. Mivel a második szerződés aláírását megelőző pályázat ugyanazt a vevőt - a luxemburgi bejegyzésű Diamond Airt - hozta ki győztesnek, mint az első, az ügyészség szerint kétséges, hogy a pályáztatás mennyire volt tiszta.

Az ügyészség szerint a magánokirat-hamisítás gyanúját veti fel az a Külügyminisztérium államtitkárai által írt levél, amelyről elsőként az [origo] számolt be még január végén. A levelet a Külügyminisztérium két államtitkára, Horváthné Fekszi Márta és Faller Jenő írta. A levélben azt kérdezték az MNV-től, hogy az akkori moszkvai nagykövet, Székely Árpád 2008 márciusában milyen felhatalmazás alapján írta alá az 1973 óta a magyar állam tulajdonában álló épület eladásáról szóló szerződést és mit tud erről az MNV. Szerintük ugyanis a nagykövetnek nem volt felhatalmazása a szerződés aláírására, ráadásul az államtitkárok szerint az abban szereplő 23,6 millió dolláros - akkori árfolyamon számolva 4 milliárd forint - vételár hátrányos volt a magyar állam számára, mivel az szerintük ennél többet ért.

A magánokirat-hamisítás gyanúját veti fel az a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által írt 2008. márciusi levél is, amelyről tavaly szeptemberben az MNV működését vizsgáló állam számvevőszéki (ÁSZ) jelentés számolt be. Az MNB ebben a levélben tájékoztatta arról az MNV-t, hogy 2008 márciusában - hónapokkal a hivatalos pályázat kiírása előtt - a moszkvai kereskedelmi képviselet vételárát utalta át a Diamond Air az MNV-nek. Az ügyészség gyanúja szerint azonban ezeket a dokumentumokat az MNV nem vette figyelembe, úgy tett, mintha nem tudna semmit arról, hogy az épületet már eladták.

A 17 ezer négyzetméteres, Lurdy-ház nagyságú ingatlan eladásáról a magyar kormány 2005-ben kezdett el tárgyalni. A későbbi vevőt gyakorlatilag már ekkor kiválasztották. Az eladás a kormány szerint azért húzódott el, mert csak az épület volt a magyar kormány tulajdonában, a földterület, amelyen az épület áll, orosz állami tulajdon volt. A magyar kormány megpróbálta megszerezni a földet, hogy drágábban adhassa el az ingatlant, de az erről szóló, az orosz kormánnyal folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre. Az eladás zavaros részleteire először az ÁSZ jelentése hívta fel a figyelmet tavaly szeptemberben, később az ingatlant használó Külügyminisztérium és az épület tulajdonosi jogait gyakorló MNV is vizsgálatot indított az ügyben. Azóta az [origo] több cíkkben próbálta feltárni az ügy hátterét.

KAPCSOLÓDÓ CIKK