A PM állítja, nem tudtak a Malév gyanús garanciaügyletéről

A Pénzügyminisztérium csütörtöki közleménye szerint a Malév privatizációjakor kötött, kifogásolt viszontgarancia-szerződést egyetlen ember, a Malévban jelentős tulajdonrésszel rendelkező üzletember, Borisz Abramovics írta alá, arra az állam nem adott engedélyt. Az ügyben kedden hűtlen kezelés gyanúja miatt kezdődött nyomozás.

Sem a Pénzügyminisztérium, sem az ÁPV, sem annak jogutódja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) nem adott engedélyt a Malévnak arra, hogy viszontgarancia szerződést kössön a társaságot hitelező orosz külkereskedelmi pénzintézettel, a Vnyesekonombankkal - közölte csütörtökön a Pénzügyminisztérium. Az ügyben kedden indított nyomozást hűtlen kezelés miatt a rendőrség egy jobbikos képviselő feljelentése alapján. Az ügy alapja, hogy a Malév Zrt. visszaprivatizálásakor kiderült: 32 millió eurós viszontgaranciát vállalt a társaság.

A Pénzügyminisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint a tárca csak 2010. február 22-én szerzett tudomást arról, hogy a Malév 2007. május 28-án, egy hónappal a privatizációját követően viszontgarancia-szerződést kötött. A 2007-ben létrejött privatizációs szerződés szerint mind a Malévnak, mind az új tulajdonosoknak csak a Magyar Államot képviselő vagyonkezelő szervezet engedélyével lehetett volna 50 millió forintot meghaladó kötelezettséget vállalni a légitársaság ügyében. Erre sem a Pénzügyminisztérium, sem az ÁPV Zrt., illetve utódja az MNV Zrt. nem adott engedélyt - áll a közleményben.

Februárban a Pénzügyminisztérium az ügyben a vagyonkezelőn keresztül azonnal vizsgálatot indított. A vizsgálat kiderítette, hogy a megállapodást a Malév részéről egyetlen ember, az igazgatóság akkori elnöke, a magyar légitársaságban jelentős tulajdoni hányaddal rendelkező Borisz Abramovics írta alá - közölte a Pénzügyminisztérium. A visszaprivatizáláskor egyébként kifejezetten rögzítették a szerződésben, hogy az állam a viszontgarancia szerződés kapcsán létrejött kötelezettséget nem ismeri el és fenntartja jogát annak bírósági megtámadására - tették hozzá

Az előzetes jogi vélemények szerint a 2007-es viszontgarancia-megállapodás ellentétes a privatizációs szerződéssel, és más jogszabályokkal is ellenkezik. A jelenleg rendelkezésre álló dokumentumok alapján a szerződésről sem a Malév igazgatósága, sem az ÁPV Zrt. igazgatósága nem hozott döntést, nem is kérték jóváhagyásukat ilyenhez - közölte a minisztérium. A tárca csütörtöki közleménye szerint a 2007-ben kötött megállapodásról majdnem egy évvel később, 2008 augusztusában szerzett tudomást az igazgatóság egy más témájú előterjesztés részeként, melyet az igazgatóság ülés nélkül, faxos szavazás formájában fogadott el.

Az ÁPV Zrt. a privatizációs szerződés alapján a Malév igazgatóságába Sinkovits Pétert, a felügyelő bizottságba Sarkadi-Nagy Barnát delegálta képviselőként. Az érintett igazgatósági döntésről a Pénzügyminisztérium nem kapott tájékoztatást a közlemény szerint.

Martin Gauss, a Malév vezérigazgatója szerdán a Magyar Televízió Ma Reggel című műsorában a viszontgarancia-vállalási jegyzőkönyvekre hivatkozva kijelentette: "nem tudom, hogy miért van ebből ekkora botrány, hiszen ezen a dokumentumoknak a semleges olvasójaként azt mondom, hogy 2007-ben születtek ezek a dokumentumok, minden fél részvételével. 2009-ig valahogy a feledésbe merültek, senki nem foglalkozott velük, viszont a nyomozás, azt hiszem, erre majd napfényt fog deríteni, és úgy gondolom, hogy különböző kérdések lesznek majd amikre koncentrálni kell."

A vezérigazgató azt mondta: "amikor ez a dokumentum előkerült, egyértelmű volt minden fél számára, hogy kik voltak jelen ennél a megállapodásnál, tehát a Malév felelős vezetői, akkori felelős vezetői, tulajdonosi vezetők is tisztában kellett, hogy legyenek vele, hisz a dokumentumban ott van a nevük (...), azok az emberek voltak jelen, akik akkor a Malévet vitték, illetve kormányzati pozícióban voltak." Martin Gauss ez utóbbi mondatát, az MTI-nek csütörtökön úgy pontosította, hogy az adott mondatban az ÁPV Rt.-re gondolt és nem a kormányra.