Egyszínű falvakat hozhat a Fidesz reformja

Minden a győztesnek kedvez abban az önkormányzati választási rendszerben, amelyet a Fidesz képviselői javasoltak a parlamentnek, és amely a tervek szerint már az idei helyhatósági választásokon is érvényes lesz. Az ellenzék az aránytalansága miatt bírálja a rendszert, de egy fideszes képviselő is talált benne olyan elemet, amelyeket túlzónak tart. Kisebb településeken egypártrendszert hozhat a fideszes képviselők ötlete, igaz, a fővárosi közgyűlésben megint patthelyzet alakulna ki.

Alaposan átrendezheti a települések politikai erőviszonyait a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat, amelyet Kósa Lajos debreceni polgármester és más fideszes képviselők javasoltak. A jogszabályt akár már két hét múlva, a június 7-i ülésen elfogadhatja a parlament, és már most októberben ez alapján rendezhetik az önkormányzati választásokat.

A javaslat célja mindenekelőtt a helyi képviselők számának jelentős csökkentése, amit a Fidesz már a választási kampányban is megígért. Azt Kovács Zoltán, Pápa fideszes polgármestere, a javaslat egyik benyújtója is elismerte a parlamenti vitában, hogy a képviselők létszámának csökkentésével önmagában csak "néhány milliárd forint" megtakarítást lehet elérni, de szerinte ez része a közigazgatási rendszer átalakításának, amitől jóval nagyobb mértékű spórolást remélnek.

Az eredeti javaslat ugyanakkor alapvetően megváltoztatta volna az önkormányzati képviselő-testületek arányait, és jelentősen megnövelte volna a mindenkori többség és csökkentette volna az ellenzék erejét. A törvényjavaslat egyrészt megnövelné az egyéni választókerületekből bejutó képviselők arányát a kompenzációs listáról bejutókéval szemben. A szöveg eredeti változata lehetővé tette volna azt is, hogy a 10 ezer főnél népesebb városokban az egyéni körzetet megnyerő pártok is hozzájussanak néhány listás mandátumhoz: a javaslat szerint a kompenzációs listára került volna az egyéni jelöltekre leadott szavazatok 50 százalékot meghaladó része is.

A kisebb pártok esélyeit csökkenti, hogy a parlamenti választásokhoz hasonlóan 10 százalékos lenne a bejutási küszöb, ha két szervezet közös listával indul. Egy másik, szintén Kósa és Kovács által benyújtott javaslat értelmében 72 napról 60 napra rövidülne a kampány, és ennek megfelelően más határidők is megváltoznának: így például egy héttel rövidebb idő áll majd rendelkezésre az ajánlószelvények összegyűjtésére. Bizonyos esetekben a jelenleginél több ajánlásra lenne szükség: a főpolgármester-jelöltséghez a választásra jogosultak 2 százalékának (mintegy 28 ezer embernek) az ajánlása kellene az eddigi 0,5 százalék helyett, a megyei önkormányzati választáson pedig az a szervezet indulhat, amely a választópolgárok 1 százalékának ajánlását megszerzi, szemben a jelenlegi 0,3 százalékkal.

Kósa Lajos városa

Debrecenben a jelenlegi rendszerben 29 egyéni választókerületi és 20 kompenzációs listán választott önkormányzati képviselő van. Mivel a város lakossága a KSH szerint 206 ezer fő, a fideszes törvényjavaslat szerint 34 képviselői helyet - 24 egyéni választókerületi és 10 kompenzációs listás mandátumot - lehetne kiosztani. A listás helyek száma tehát felére csökkenne, miközben az egyéni körzetek száma kevesebb, mint 20 százalékkal csökkenne.

A testületbe 2006-ban 28 fideszes, egy Fidesz-MDF közös jelölt, 2 MDF-es, egy KDNP-Jobbik közös jelölt, 12 MSZP-s, 2 SZDSZ-es, illetve 3, különböző civil szervezetek jelöltjeként mandátumot szerzett képviselő jutott be. Debrecenben a Fidesz 2002-ben és 2006-ban megnyerte az összes egyéni választókerületet, így feltételezhető, hogy az új rendszerben sem történne másként, vagyis a 34 képviselőből 24 jó eséllyel fideszes lenne.

A kompenzációs listára a Fidesz megkapná az egyéni jelöltek 50 százalék feletti szavazatait. Ez a 2006-os eredményekkel számolva több mint 10 ezer szavazat lenne, vagyis a 10 kompenzációs listás helyből is elvinne 4-et. Az MSZP-nek 5 képviselője lenne a 34 fős közgyűlésben, az MDF-nek pedig egy. Míg a jelenlegi rendszerben 980 szavazattal már meg lehetett szerezni egy listás mandátumot, a fideszes tervezet szerint ehhez több mint kétezer szavazat kellene, vagyis kisebb pártok és civil szervezetek dolga jelentősen megnehezedne.

Arányosság vagy többség?

Kósa a parlamenti vita bevezetőjében azt mondta: az arányosság érdekében megőrizték ugyan a kompenzációs listát, de megpróbálták kiküszöbölni annak torzításait. Kósa szerint 1994-ben az SZDSZ érdeke volt a ma is működő rendszer kialakítása, hogy "bármilyen kis arányban is képviselettel rendelkezik az önkormányzatokban, ne lehessen kihagyható egy MSZP-SZDSZ-koalícióból". A polgármester szerint a jelenlegi rendszerben hiába szerzi meg egy párt akár a szavazatok 90 százalékát, épp hogy meglesz a többsége a testületben.

Az ellenzéki pártok élesen bírálták a javaslatot, amely szerintük elsietett, a kompenzációs mandátumok átalakításával pedig csak a Fidesz pillanatnyi érdekeit szolgálja. Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere szerint "a Fidesz által javasolt rendszerben a győztes mindent visz, és a nem győztes jelöltre és programjára leadott szavazatok lényegében elvesznek". Sőt, az 50 százalék felett szavazatok figyelembe vétele miatt "a győztes kétszer fog nyerni", ami Botka szerint megengedhetetlen egy normálisan működő demokráciában.

A törvényjavaslatot "elfogadhatatlannak és felháborítónak" minősítette a jobbikos Apáti István is, aki szerint az előterjesztők tökéletesre fejlesztették a politikai szemfényvesztést. A fideszesek szerinte a demokrácia, az esélyegyenlőség élharcosaként állítják be magukat, de közben " a demokrácia egyik legfontosabb alappillére ellen indítanak egy alattomos támadást". Az LMP-s Ivády Gábor azt kifogásolta, hogy a javaslat kizárná a civil szervezeteket az önkormányzati testületekből. A szintén LMP-s Karácsony Gergely pedig úgy fogalmazott, hogy az új választási rendszer "csorbítja a helyi demokrácia minőségét".

Meggondolták magukat

A töredékszavazatok újfajta számítása miatt kialakuló aránytalanságok nem csak az ellenzékieknek tűntek fel. A fideszes Kővári János - aki a parlament mellett a pécsi közgyűlésben is képviselő - módosító indítványt nyújtott be a törvényjavaslathoz, amelyben azt javasolja: vegyék ki az 50 százalék feletti szavazatokra vonatkozó szabályt. Indoklásában azt írja: ez a megoldás "aránytalanul fölerősítheti a testületben többségi mandátumot szerzett szervezet képviseletét és csökkentheti a lehetőségét a kisebb szervezetek és civil szervezetek mandátumhoz jutásának". Az indítványt az előterjesztők nevében Kósa Lajos is támogatja.

A kisebb szervezeteknek kedvez Kővári egy másik - Kósa által szintén támogatott - módosító javaslata. Az eredeti előterjesztés szerint a kompenzációs listás mandátumok szétosztásánál a töredékszavazatokat először 1,5-tel kellett volna elosztani, majd ez után 3-mal, 5-tel, 7-tel és így tovább (a számítási módszerről lásd keretes írásunkat). Kővári indítványa szerint azonban először 3-mal kellene osztani, ami segítheti a kisebb pártokat és szervezeteket, hogy hozzájussanak legalább 1-1 mandátumhoz, mert nagyobb ütemben csökken a nagyok szavazatszáma.

A debreceni közgyűlés például a következőképp nézne ki, ha a Kővári módosításait figyelembe véve számoljuk újra a 2006-os szavazatokat: a Fidesz megnyerné mind a 24 egyéni körzetet, de nem kapna mandátumot a kompenzációs listáról. A 34 fős testületben a Fidesznek kényelmes többsége lenne, de az MSZP-nek 6 mandátuma lenne, és jutna 1-1 képviselői hely az MDF-nek, SZDSZ-nek és két helyi civil szervezetnek is.

A vegyes, tehát egyéni körzeteket is tartalmazó választási rendszerben a törvényjavaslat szerint a következőképp kell kiosztani a kompenzációs listás mandátumokat: Össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy-egy számoszlopot. Az oszlop első száma az ererdeti szöveg szerint az adott lista szavazatainak száma, osztva 1,5-tel, majd a továbbiakban osztva 3-mal, 5-tel, 7-tel és így tovább a páratlan egész számokkal. A Kővári János által javasolt változat szerint a lista első száma maga a szavazatok száma lenne, majd a 3-mal, 5-tel stb. osztott szám következne, vagyis a nagy számok gyorsabban csökkennének lefelé haladva.

Budapest az új rendszerben is billeg

Kósáék törvényjavaslata szerint a fővárosi közgyűlésbe továbbra is csak listán választanának képviselőket, minden 50 ezer lakos után lehetne egy mandátumot kiosztani. A KSH szerint 2009-ben 1 millió 712 ezer fő volt a főváros lakossága, vagyis 34 fős lenne a közgyűlés, amit eggyel növelne a közvetlenül választott főpolgármester, szemben a jelenlegi 66+1 fővel.

2006-ban a fővárosi közgyűlésbe 30 fideszes és KDNP-s, 24 MSZP-s, 9 SZDSZ-es és 3 MDF-es képviselő került, vagyis az MSZP-SZDSZ koalíciónak csak Demszky Gábor szabad demokrata főpolgármesterrel együtt lett egyfős többsége. A fideszes képviselők törvényjavaslata értelmében ugyanilyen választási eredmények mellett a Fidesz-KDNP-nek 16, az MSZP-nek 13, az SZDSZ-nek 4, az MDF-nek 1 képviselője lenne, vagyis ismét csak patthelyzet alakulna ki, és megint csak a főpolgármester lenne a mérleg nyelve.

Egypártrendszer a kistelepüléseken

Furcsa helyzeteket teremthet a 10 ezer lakos alatti települések testületeinek létszámcsökkentése. A mintegy 4200 lakosú, Szabolcs megyei Baktalórántházán például már nincsenek egyéni körzetek, a jelöltek egyetlen listán szerepelnek. A jelenlegi rendszerben 11 fős képviselő-testületet választanak, ezt a fideszes törvényjavaslat 6 főre csökkentené. Ez a 2006-os választási eredmények alapján azt eredményezné, hogy csak a helyi polgármestert is jelölő BVSZ nevű szervezet képviselői ülnének a testületben, még az a két független sem jutna be, akik ma képviselők.