Vágólapra másolva!
Egy kinevezés okozta sietség, az ügyet tárgyaló bíró nehéz időszaka, nagyszabású ügyekben csődöt mondó szabályok és a bizonytalankodó ügyészség mind szerepet játszhattak abban, hogy a Kulcsár-ügy elsőfokú ítéletét múlt héten hatályon kívül helyezték. Az [origo] az ügyet és a szereplőket ismerő emberekkel beszélt arról, hogy szerintük miért futott zátonyra az elmúlt évtized egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért bűncselekményének tisztázása.
Vágólapra másolva!

Órákon keresztül sorolta a Kulcsár-ügyben hozott elsőfokú ítélet hibáit a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a múlt csütörtöki tárgyaláson: a vád homályos volt, a szakértői vélemények ellentmondtak egymásnak, több sebből vérző, rosszul megindokolt ítélet született. A másodfokú bíróság ezekre hivatkozva hatályon kívül helyezte a korábbi ítéletet, és elrendelte, hogy a 2003-ban kipattant ügyet elölről kell kezdeni. Az ügy kulcsszereplőjének, Kulcsár Attilának az előzetes letartóztatását megszűntették, szabadon elsétálhatott.

"Szétverni egy ítéletet, pláne egy ilyen bonyolult ügyben mindig sokkal könnyebb, mint meghozni" - mondta az elmúlt évtized leglátványosabb gazdasági bűncselekményéről elsőfokú ítéletről egy büntetőbíró, aki korábban bírósági vezetőként is dolgozott. Szerinte, illetve az ügyet vagy az ügy szereplőit ismerő bírósági és ügyészségi forrásaink szerint is nagyon sok oka volt annak, hogy a Kulcsár-perben ilyen gyenge lábakon álló ítéletet hozott Varga Zoltán bíró.

Belebetegedett a rossz ítéletbe

Javában tartott az eljárás, mikor 2008 nyarán kiderült, hogy Vargát szeptember 1-jei hatállyal a Legfelsőbb Bíróság (LB) tagjává nevezik ki. A Fővárosi Bíróságon dolgozó, az ügyet közelről ismerő, de a belső szabályok szerint névtelenséget kérve nyilatkozó forrásunk szerint Varga óriási hajrában próbálta befejezni a pert, bár szerinte van olyan szabály, ami lehetővé teszi, hogy egy bíró áthelyezése után lezárja már megkezdett ügyeit. A Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiuma vezetője, Frech Ágnes is többször nyilatkozott arról, hogy Varga, ha kell erőltetett menetben, de végigviszi az ítélkezést.

Forrásaink szerint a másik, szintén Varga személyhet kötődő tényező szintén közrejátszhatott a Kulcsár-ítélet hibáiban. A brókerbotrány tárgyalása idején derült ki ugyanis, hogy Varga téves ítéletet hozott a 2002-ben elkövetett, nyolc halálos áldozattal járó móri bankrablásról. Varga a móri vérengzéssel vádolt Kasier Edére első fokon életfogytiglani börtönt, társára Hajdú Lászlóra pedig 15 év fegyházbüntetést szabott ki 2004-ben. Az ügy 2007-ben vett fordulatot, az előkerült új bizonyítékok alapján a rendőrök már nem Kaiseréket, hanem két másik férfit - N. Lászlót és W. Róbertet - gyanúsították meg a bankrablással. A Fővárosi Ítélőtábla perújítást rendelt el az ügyben Kaisert és Hajdút tisztázták a móri vád alól.

"Megdöbbentő hibák voltak az ítéletben, aki ismeri Vargát, alig hitte el, hogy az ő munkája. Látszott, hogy kapkodva dolgoztak rajta, sőt, akár többen is, mert néhol rendesen össze sem volt fésülve az ítélet, például ugyanazt az eseményt másként írták le különböző részeknél" - jelentette ki a Kulcsár-ügyben hozott elsőfokú ítéletet közelről ismerő ügyészségi forrásunk. "Túlzás nélkül mondhatom, hogy ebbe Varga belebetegedett" - jegyezte meg a névtelenséget kérő büntetőbíró, és ugyanezt mondta az a forrásunk is, aki együtt dolgozott Vargával a Fővárosi Bíróságon. Mindketten azt mondták, hogy Vargát a legjobb bírók közt tartják számon kollégái, a rendőrség által összeszedett bizonyítékok alapján a móri ügyben nem dönthetett másként.

Egykori kollégája szerint megviselte Vargát az is, hogy a móri fiaskó miatt az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban is "elkezdték nyírni". Varga 2007 decemberében jelentette be, hogy lemond az igazságszolgáltatási igazgatás csúcsszervénél, OIT-ben betöltött elnökhelyettesi és testületi posztjáról. A Népszabadság akkor arról írt, hogy Varga a távozásával akart véget vetni a móri ügy miatt őt ért személyeskedéseknek és támadásoknak. "Hiába tűnik előrelépésnek a kinevezése a Legfelsőbb Bíróságra, ő oda valósággal menekült. Pedig ízig-vérig elsőfokú büntetőbíró" - mondta korábbi kollégája.

Nem a bíró, az ítélet a rossz

"Nem a bírót bíráljuk felül, hanem csakis az ügyet" - mondta az [origo]-nak Czine Ágnes, a másodfokú ítéletet meghozó Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának vezetője. Mint mondta, a büntetőeljárás nagyon szigorú szabályokhoz kötött, a törvény pontosan meghatározza, hogyan kell lefolytatni az eljárást. Ha pedig az elsőfokú bíróság nem ennek megfelelően jár el, akkor az eljárási szabálysértések miatt a másodfokú bíróságnak nem marad más választása, hatályon kívül kell helyezni az ítéletet - tette hozzá.

Forrás: MTI/Beliczay László
Varga Zoltán bíró és Kulcsár Attila az egyik tárgyaláson

Példaként hozta fel, hogy Kulcsár önmagára és társaira nézve terhelő, a nyomozás során tett vallomásán alapult a vád és az ítélet is, és mivel Kulcsár Attila az elsőfokú bíróság előtt nem tett vallomást, ezért a korábbi vallomását a bírónak szó szerint fel kellett volna olvasnia, mert csak így lehet figyelembe venni bizonyítékként. Czine elismerte ugyanakkor, hogy ez is egy olyan szabály, amit az egyvádlottas alapügyekre találták ki, a jogalkotó nem gondolt arra, hogy a bírónak, majd több száz oldalas vallomást kell szó szerint felolvasnia. Ráadásul a vallomásnak nem is minden része releváns.

Az új eljárást előíró, másodfokú ítélet azonban további hibákat is feltárt: a megállapított tényállás és a jogi indoklás is hiányos volt, illetve az is előfordult, hogy a vádlott, illetve a védője nem volt jelen egy olyan eljárási résznél, amikor kötelezően ott kellett volna lenniük. Az eljárási hibák miatti felelősséget firtató kérdésünkre a büntető kollégiumvezető annyit mondott: a bíráknak a törvények és lelkiismeretük szerint kell eljárniuk, a bírák jogállásáról szóló törvény pedig azt rendezi, hogy a munkájukat hogyan kell értékelni.

"Nem egy abszolút hatályon kívül helyezésre okot adó eljárás volt, inkább relatív eljárási hibák halmaza vezetett ahhoz, hogy új eljárást rendeljenek el másodfokon" - mondta az [origo]-nak az elsőfokú ítéletet meghozó Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője, Frech Ágnes. Iszonyatosan nagy munka volt, és bár valóban történtek hibák például az ítélet írásba foglalásának időszakában, ez nem jelenti azt, hogy értéktelen munkát végzett a bíróság - jelentette ki Frech, és hozzátette:. "Nem vitatjuk, hogy a másodfokú bíróság a kellő figyelemmel tárta fel a hibákat, számítottunk is erre, de a gyakorlatban mi értelme van annak, hogy szó szerint fel kellett volna olvasni Kulcsár Attila több mint 350 oldalas vallomását?"

Legfeljebb elbeszélgetnek a hibázó bíróval

"A gyakorlatban nagyon ritka, hogy fegyelmi eljárás induljon egy bíró ellen" - mondta az [origo]-nak több évtizedes tapasztalata alapján a névtelenséget kérő büntetőbíró. Szerinte egymás közt persze tudnak arról, ha valamelyik bíró hibázik ítélkezés közben, de ebből szerinte nem szokott formális eljárás lenni. Ha többször fordul elő valakivel, hogy téved, akkor elfordul, hogy a szakmai felettese - például a kollégiumvezető -, vagy a másodfokon eljáró tanácselnök "elbeszélget vele". Arra is van lehetőség, hogy a bíróság vezetője elrendelje, a túl sokat bakizó bíró munkáját a törvényben meghatározott időszaknál gyakrabban értékeljék, "de ha nagyon rosszul végzi a munkáját, akkor is inkább csak érzékeltetik vele, hogy jobb, ha elmegy" - tette hozzá forrásunk.



Az ügyészségnek sem egy sikertörténet

A másodfokú bírósági ítéletben az ügyészséget is érte bírálat, amiért nem megfelelően képviselte a vádat. Az indoklásban arra intik az ügyészséget, először azt próbálja tisztázni, hogy miben tudja fenntartani a vádat. Lehetséges ugyanis, hogy az eredeti sikkasztás vádjától eltérően, már csalás vádja miatt kezdenék elölről az eljárást.

Valószínűleg lehetett volna jobb vádiratot készíteni - mondta az [origo] kérdésére Sódor István fellebbviteli főügyész, aki elismerte, hogy az ügyészségnek "sem egy sikertörténet" a Kulcsár-ügy. "Nem véletlen, hogy már a perbeszédemet is azzal kezdtem, elég nehéz helyzetben van az ügyész, mikor egy olyan első fokú ítéletet kell támadnia, aminek a tényállási és döntési része tulajdonképpen megegyezik a vádirattal" - tette hozzá. Sódor a másodfokú eljárásban azt indítványozta a bíróságnak, hogy helyezzék hatályon kívül az ítéletet, mert az annyira megalapozatlan és hiányos, hogy nem lehet korrigálni.

Sódor két szakaszban is találkozott az üggyel: a nyomozás akkor indult, mikor még fővárosi főügyészként dolgozott, majd kinevezték, így a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség ügyészeként ő képviselte a vádat másodfokon. Mivel azonban 2004. július 1-től elkerült a fővárosi főügyészségtől, a vádirat pedig ezután egy évvel, 2005 augusztusára készült el, azt állította, hogy nem tudná megmondani, az ügyészség miben és miért hibázott. "Ahhoz, hogy ez az ügy ide jutott, a büntetőeljárás résztvevői közül mindenki megtette a magáét" - jegyezte meg.